Fóliasátor

A hazai fóliaházak közül sokban komoly károkat okozott az elmúlt hónapok viharos időjárása. A házi készítésű fóliasátrak kitettebbek a viharkároknak, mint a professzionális, statikai tervek alapján készülők. A közelmúltban jelentős, helyenként a 130 km/órát megközelítő szélerővel csaptak le viharok hazánkra, ami a fóliás zöldségtermesztőknek óriási károkat okozott.

Minden fóliasátrakat forgalmazó vállalkozás árat emelt, mert az acél világpiaci ára elszállt, és a fólia ára is emelkedett. Az acél árát körülbelül 80-90 százalékkal emelték a beszállítók, ami egy komplett fóliaház árát nagyjából 30 százalékkal emelte meg. A növényház kivitelezés szintén az építőipar része, így az áremelkedések jelentős részét a világpiaci alapanyagár növekedések generálják, valamint a több területen tapasztalható alapanyag hiány is árfelhajtó hatású.

Sokat kibír, de nem mindent

Egy jó konstrukciójú fóliasátor a mostaninál erősebb viharokat is kibír. A fóliapalást szélállósága már több tényezőtől függ. Egyik ilyen, hogy mennyi ideje van fönt az adott fólia (hiszen idővel anyaga egyre kevésbé ellenálló), másik gyakori probléma, hogy a szél egy idegen tárgyat vág bele a fóliába, ahol utána belekap a szél az egész palástba. Rosszabb esetben ilyenkor a váz is károsodik. A fóliák teljes élettartamát különböző külső tényezők befolyásolják, mint például UV sugárzás, szél, vegyszerek. Mindezek károsodást okoznak az anyagában, és az idővel egyre gyengébb lesz. A fólia az élettartama vége felé vihar nélkül is elöregszik.

Leginkább ott voltak vihar miatti káresemények, ahol a termesztő berendezések alacsonyabb műszaki színvonalúak voltak. Amikor egy termelő növényház beruházásba kezd, elsősorban arra figyel, hogy mi lesz a termesztett növény. Van, amelyik nagyon magas műszaki szintet követel meg, és vannak növények, amik a minimális műszaki szintet kérik. És az alacsonyabb áron értékesíthető növényeket általában alacsonyabb műszaki szintű, olcsóbb fóliasátrakban termelik. Az időjárás ilyen fokon is hat a berendezésekre, tehát az alacsonyabb műszaki szintű berendezések szenvedik meg jobban a szélsőséges időjárást.

Statika: nem csak kőépületeknél fontos

Egy fóliasátornál is fontos a statikai tervezés, mert sok helyen kerülhet „porszem a gépezetbe”. Fontos a szél-, hó- és a növények belső terhelésének a figyelembevétele a konstrukció kialakításakor. Egy profi fóliasátor legalább 90 km/h széllökéseknek ellenáll, 90 kg/m² külső terhelést képes elviselni (hó terhelés), és 25 kg/m² belső terhelést kell elbírjon, ami például a fóliavázhoz rögzített támrendszeres termesztésnél, többek között uborkánál, paradicsomnál lényeges. A gyakorlati tapasztalatok szerint ennél többet is kibírnak a sátrak. A külső terhelhetőség mértéke fűtetlen fóliasátraknál még lényegesebb, mert azokról nem olvad le olyan gyorsan a hó, mint a fűtött tetejéről. Ugyanaz az időjárási hatás éri a lakó­épületeket, gazdasági épületeket, más felszíni műtárgyakat, mint az üvegházakat és a fóliaházakat is. Ha ezeknek az épületeknek a bekerülési összegét vizsgáljuk, látható, hogy a fóliasátrak a többihez képest igencsak alacsony árszintet képviselnek, így sokkal nagyobb a kockázat is.

A házi gyártású házak kevesebbet bírnak ki

A házi gyártmányú fóliasátraknál az szokott a gondot okozni, hogy olyan acélcsöveket használnak, amilyet épp lehet kapni, de így az acél minőségét nem veszik figyelembe, maximum az átmérőjét. A vázszerkezet terhelhetőségét azonban nem csak a cső mérete adja, hanem a minősége is. Vannak rugalmas acélok, és vannak lágyabbak. Utóbbiakat csővezetéknek (például korábban vízvezetéknek) kellene használni, ha ilyenből készül a vázszerkezete egy fóliasátornak, az nem lesz nagy teherbírású. Az átmérő is csalóka; ha vékony a fala, akkor az sem lesz tartós fóliaváz elemeként használva.

A fóliaházon belül a klíma állandóan párás, így a lefestett acélcsövek sem időtállóak, hamar megjelenik a rozsda rajtuk, az elszínezi a fóliát, majd gyengíti, hiszen a fólia a rozsda által egyenetlenné tett felületen folyamatosan kopik. Az ilyen fóliát le kell cserélni, de előtte szükség van a váz csiszolására és újra festésére, tehát ennek folyamatos a karbantartási igénye.

A horganyozás módja szerint is létezik már speciális, aminek köszönhetően a felület tükörsima, ezáltal fóliakímélő. A hagyományos, mártogatós rendszerű horganyozással kissé érdes felület képződik az acélon, ezen jobban kopik a fólia, hiszen az a szél miatt mozog a vázon. Az sem mindegy széltűrés szempontjából, hogy a vázszerkezet csak a földbe van állítva, vagy betontuskókba öntve áll a talajban. A szellőzők, ajtók, ablakok pontos záródása, és vihar esetén zárva tartása is fontos, hiszen a szél úgy tudja levinni a fóliát a vázról, ha bejut a sátorba. Ha az ellenkező végén nem tud kijutni, akkor még nagyobb erővel pusztít.

A széliránynál fontosabb a tájolás

A fóliasátrak telepítésénél a tájolás nagyon fontos, és a szélirány figyelembevétele is hasznos. Minden területen van egy jellemző szélirány, de ettől függetlenül a szél bármely irányból fújhat, tehát ez egy változó tényező, nem erre kell alapozni a sátor irányát. A fóliaházak helyes tájolása a hozamot növelheti. A fóliaháznak merőlegesnek kell lenni a Nap járására. Az É-D irányú tájolás az ideális, mert így a Nap besüt a sorok közé is, ami magasabb növényi kultúráknál hatványozottan fontos. Ny-K-i tájolásnál az első sor mindig a mögötte levőt árnyékolja, ez a fényhiányból eredően legalább öt százalékos hozamkiesést eredményez.

A vázszerkezet mellett a fóliaborítás minősége, és annak rögzítése is nagyban befolyásolja a termesztő sátor stabilitását. Házilag vasalással, szögekkel is rögzítik helyenként a fóliákat, melyek alkalmasak a célnak egy bizonyos mértékig, ám egy jelentősebb hóterhesnél, ezeknél e „sérüléseknél” lesz a gyenge pontja a fóliáknak.

A legmodernebb rögzítési mód, amikor a fóliarögzítő alusínek a vázszerkezeten vannak, és ezek a PVC betét párral stabilizálják a fóliapalástot. Légmentesen és úgy rögzítik a fóliát, hogy az nem sérül. Ez a módszer több fólia rögzítésére is szolgálhat, azaz dupla, felfújt fóliás házaknál is alkalmazható. Ennél a módszernél nem egy, hanem két fóliapalást van a sátoron, közéjük egy ventillátorral levegőt préselnek. Ez a 15-20 cm vastag préselt levegőréteg kiváló hőszigetelést eredményez. A szimpla fóliás sátrakhoz viszonyítva ez a hőszigetelő hatás 4-5 °C-os eltérést eredményez, ami nem csak télen, hanem nyáron is jelentkezik, csak míg télen melegebbet tart bent, nyáron hűvösebbet – mindig amire épp szükség van. A dupla fólia miatt egy százalékkal csökken ugyan a fényáteresztő képesség, ám ez a hátrány elenyésző a hőszigetelés nyújtotta előnyhöz viszonyítva.

Okos fóliák

Évekkel ezelőtt egy kritérium volt a fóliák kapcsán, hogy az legyen UV stabil, a napsugárzás ne tegye tönkre rövid időn belül. Napjainkban már sokféle fóliát lehet vásárolni a kereskedelemben az egyszerű UV stabiltól (12 hó garancia, 1-3 év után cserére szorul) az „okos fóliákig”. Utóbbi háromrétegű, cseppmentes, diffúz, portaszító, nagy fényáteresztő képességű, akár 57 hónapos garanciával, és tíz év feletti élettartammal. A fólia gyártás technológiája is jelentősen fejlődött az elmúlt években, mindenekelőtt az egyre precízebb minőségben extrudáló gépek miatt. Ezen kívül az ellenállóbb nyersanyagok fejlesztése is elősegíti a jobb termék előállítását.