A jövő üzemanyagai

2022-11-22 14:38:09 | Módosítva: 2022-11-22 14:41:42

Az Inforádió népszerű Aréna című műsorában Palkovics László technológiai és ipari miniszter egyebek mellett a jövő gépkocsijairól, az azokban működő motorok energiaforrásairól is beszélt. Azt hinnénk, hogy ez a kérdés gyakorlatilag már eldőlt az elektromos autók irányába, de a helyzet közel sem ilyen egyértelmű. A belsőégésű motorok valószínűleg még hosszú ideig kísérőink lesznek.


Mi hajtja majd a jövő autóit?

„Jelen pillanatban a személyautókra azt a célt tűzte ki az Európai Unió, hogy 2035-re ne legyen semmifajta szén-dioxid-kibocsátása az akkor éppen forgalomba helyezett gépjárműveknek. Természetesen csak az újakra vonatkozóan. A régiekkel nem tudunk mit kezdeni, bár arra is van megoldás, és lesz egy érdekes kapcsolat a kettő között. Innentől kezdve gyakorlatilag csak olyan autót lehetne használni, aminek semmifajta fosszilis kibocsátása nem lehet. Ez a belső égésű motorok végét jelentette volna.

Mi ezt hat éve mondjuk, és úgy tűnik, hogy német kollégáinkkal sikerült eljutni odáig, hogy a belső égésű motor önmagában nem az ördög, nem a belső égésű motorral van a baj, hanem azzal, hogy mivel hajtjuk ezt a belső égésű motort. A belső égésű motor egy nagyon jó szerkezet, 150 éve létezik, működik, és ennek a szerkezetnek a hatásfokát lehet jelentősen javítani. Egyszerű szerkezet, ebben nincsenek ritka földfémek, nem akkumulátor, nem üzemanyagcella, van benne vas, acél, alumínium, műanyag, ezek egyszerű ügyek és tudunk vele mit kezdeni. A világon a legjobb belső égésű motorokat Európában, jelesül Németországban fejlesztik és gyártják. Miért adnánk föl egy versenyelőnyt, ha meg tudjuk azt oldani, hogy ugyanez a szerkezet tud olyan üzemanyaggal működni, aminek karbonsemleges a működése. Tehát vagy olyan anyagot használ, ami a belső égésű motor munkafolyamata során nem bocsát ki semmifajta karbon-tartalmú anyagot, vagy olyan tüzelőanyagot égetünk el a belső égésű motorban, ami egyszer már az úgynevezett karbonlábnyomát teljesítette. Innentől kezdve van megoldásunk arra, hogy a belső égésű motort, amely a környezetet nem terheli nagymértékben, 90-95 százalékban újrahasznosítható olyan hajtóanyaggal hajtjuk, ami a környezetet nem terheli, mert nincs plusz szénkibocsátása.

A németek jöttek egy olyan javaslattal, amit a magyar kormány teljes mellszélességgel támogatott és ezt a támogatást a többiek is átvették. Tehát a belső égésű motornak van jövője, csak nem a fosszilis tüzelőanyagokkal, hanem olyan szintetikus tüzelőanyaggal, ami egyébként plusz szénkibocsátáshoz nem vezet.

2035-ről beszélünk. A technológia már létezik, nem egy most kitalálandó valami. Ilyen gyárakat kell építeni. Ez nem egy űrtechnológia, csak eddig azért nem foglalkoztunk vele, mert nem volt rá szükség, most meg szükséges. Ezt néhány év alatt az ipar elő fogja állítani.


Ez azt jelenti, hogy a belső égésű motor tovább fog fejlődni. Most 38-40 százaléknál tartunk a hatásfokot illetően, az elméleti hatásfok 65 százalék. Így a belső égésű motor alternatíva lesz, de nem egyetlen megoldás. Hibrid megoldások lesznek, tehát többfajta megoldás lesz. Ez az egész folyamat nagyon sok szempontból kifejezetten pozitív. Az a tény, hogy a hajtóerőt a kerékhez közel lévő villamos géppel oldjuk meg, a legjobb része a dolognak. Az a sok kompromisszum, ami ma kell – motor, váltó, tengelykapcsoló, különböző tengelyek, differenciálmű, egyéb más – ezt mind elfelejthetjük, sokkal egyszerűbb lesz az autó szerkezete.

Van egy elektromos gép, ami hajtja a kereket, és van valami, amiben tárolunk energiát, és az a kérdés, hogy amiben energiát tárolunk, azt hol töltjük. Otthon töltjük a konnektorból, ez tisztán elektromos hajtás, vagy pedig hibrid megoldást választunk, a fedélzeten is töltjük valamivel, az eddig alapvetően egy üzemanyagcella lehetett volna, de mostantól a belső égésű motor ugyanúgy megmarad. Tulajdonképpen nem hajtja direktben a kereket, zajt alig bocsát ki, a kipufogógáz, ha szintetikus üzemanyag, szintén elenyésző, tehát ez egy nagyon jó megoldás.

A hidrogén üzemanyagkénti felhasználása nem bonyolult. Önmagában a hidrogén nem egy bonyolultan kezelendő dolog. A hidrogénnek tulajdonképpen egy baja van, ez nem is annyira a biztonsága, mert erre vannak megoldások, hanem a hidrogénatom kicsi, ezért aztán hajlamos bediffundálni más anyagok atomjai közé. Ez korróziót jelent. Ez az, amit ki kell küszöbölni, de erre is van már számos megoldás.


A hidrogénnek a felhasználása a kérdés. Részben vissza lehet alakítani elektromos árammá, ezek az üzemanyagcellás megoldások. Mindig nagyon fontos a tárolás kérdése, hogy valamilyen formában a megújulóból származó elektromos energiát tárolnunk kell, tárolás nélkül az üzleti modellje nem nagyon áll meg. Kiszámoltuk, hogy ha telepítünk 100 megawatt naperőmű-kapacitást és telepítünk hozzá 30 megawattnyi akkumulátort, ami képes arra, hogy ezt biztosítsa, akkor tulajdonképpen öt-tíz éven belül megtérülő beruházás lesz, és erre egyre több lehetőségünk van. Magyarország akkumulátor-nagyhatalom kezd lenni, már ma is több kapacitásunk van, mint Németországnak, és figyelembe véve azokat a beruházásokat, amelyek Magyarországra jönnének, ezekkel ezt messze meg fogjuk haladni. Akkumulátorunk lesz bőven, nemcsak az autók számára, hanem például a hálózat számára is.

Akkumulátoroknál számításba veszik azt, hogy kellenek olyan anyagok, amelyeknek a beszerzése nehézkessé válhat, mert ritka földfémek, csak egy-két helyen bányásszák a Földön. Ezek azok a kérdések, amiket meg kell majd válaszolnunk. A jelenlegi akkumulátorkonstrukciók valóban ezeket igénylik, ezeket nem Magyarországon bányásszák, tehát nekünk az akkumulátorlánc nem az alapanyag-bányászattal kezdődik, hanem az alapanyagból már az előkészített eszközökből késztermékek állítunk elő.

De van ennek egy másik vége, amikor ezek az akkumulátorok az életciklusuk végére érnek, akkor az ezekből kinyerhető úgynevezett másodnyersanyagok visszakerülnek a körforgásba, és ott már a mi felelősségünk, hogy ezzel valami történjen, ezért ezek az anyagok visszakerülnek majd a körfolyamatnak az elejére.”

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Autók gázüzemmel

Kétféle gázüzemű autó jár manapság a magyar az utakon. Az egyik (ebből van több) az úgynevezett LPG-vel működik, ez a gáz gyakorlatilag ugyanaz, mint ami a háztartási PB-palackban is van. A CNG...


Elektromos sztráda

Áramszedőkkel ellátott kamionok, felsővezetékek, elektromos autópálya – ilyen megoldással kísérletezik németországi tesztpályáján a Siemens.