A júliusban elfogadott kormányhatározat alapján a fogyasztási határok, ameddig még a csökkentett rezsiár érvényes: 210 kWh/hó, éves szinten 2523 kWh elektromos energiafogyasztásig és 144 köbméter/hó, éves szinten 1729 köbméter gázfogyasztásig. Ez a kormányzati közlés szerint az áram esetében havi 7750 forintos (36,9 forint/kWh), a gáznál havi 15 833 forintos (110 forint/köbméter) számlát jelent. A közös kazánnal rendelkező társasházaknál és a szövetkezeti lakásoknál ezek a mennyiségek lakásonként értendők.
A múlt hónap közepéig sok vitát és dilemmát okozott a lakosságnak; vajon lemaradt-e valaki a kedvezményes lehetőségről, ha nem diktálta be a gáz és áram mérőórájának az állását az augusztus 15-i határidőig. Az MVM tájékoztatása szerint az ügyfelek a kedvezményes mennyiségeket időarányosan jogosultak igénybe venni. Ennek érdekében az egyetemes szolgáltató naparányos elszámolást alkalmaz. Ugyanakkor, miután a jogszabály éves fogyasztási mennyiséget rögzít, így ezt is figyelembe kell venni a számlázás során, vagy legkésőbb az éves elszámoláskor.
A kedvezményes áron biztosított energiamennyiség akkor sem vész el, ha a fogyasztás az adott napon nem éri el az egynapi kedvezményes mértéket. Ezt a lakossági ügyfelek „görgetni tudják” az éves időszakon belül. Ezek miatt tulajdonképpen nincs érdemi különbség a két elszámolási mód között. Akár havi diktálásos elszámolást-, akár átalánydíj-fizetést kérünk, arányosan nő majd a számla az átlagon felüli fogyasztás esetén.
Nagyobb bajban azok vannak, akik nem több száz négyzetméteres lakásukat és úszómedencéjüket fűtik (eddig kedvezményes tarifával), hanem nagyon is átlagos, régi családi házukat. Ezek jelentős része hazánkban sajnos energetikailag nagyon elavult; a falak nem szigeteltek, sokszor kisméretű tömör téglából épültek, az ablakok szintén régiek és huzatosak, és a gázkazán is nagy számban 20-30 éves. Ezek együtt sajnos azt eredményezik, hogy a 70-80 m2-es ház sokkal több energiát fogyaszt, mint egy kétszer nagyobb korszerű épület. A benne lakók nem a luxusra pazarolnak, hanem örököltek egy helyzetet, amin anyagiak híján nem tudnak változtatni. Itt bizony nagy szükség lesz az állami közreműködésre!
A pazarlás azonban nem csak a fűtésnél, hanem a háztartás egyéb területein is jelentkezik. A lakosság jelentős része harminc-negyven éves háztartási eszközöket használ. Kétségtelen, hogy ezek „jól megcsinált” gépek, és ma is hibátlanul működnek, de cserében a mai eszközöknél sokszorosan több áramot, gázt fogyasztanak, amivel az ilyen energiaválságban, mint a mostani, könnyen átlagon felüli fogyasztókká válhatunk. Érdemes tehát ezeket a régi nagyfogyasztó berendezéseket energiatakarékos újakra cserélni, ami persze szintén költséggel jár. Kétségtelen tehát, hogy a szigeteléssel, ablakcserével és az energiazabáló eszközök cseréjével lehet igazán csökkenteni a fogyasztásunkat, de ezeken kívül is van jó pár apróbb gyakorlati fogás, amivel spórolni lehet.
Hol spórolhatunk az áramon?
Hűtő, fagyasztó berendezésünket olvasszuk le rendszeresen, távolítsuk el a falakon lévő jégréteget, ha ezt nem csinálja meg magának a gép. A hűtőt érdemes a lakás hidegebb pontjára rakni, ne tűzzön rá az ablakból a nap. Ne a tűzhely mellett legyen, ne a szigeteletlen nyári konyhában, ahol nyáron 40 fok van. Ha nem olyan magas az alaphőmérséklet a szobában, nem kell annyi energia a hűtőnek sem. Ne hagyjuk sokáig nyitva az ajtaját, ne egyesével vegyük ki a vacsorához való dolgokat, gondoljuk át, hogy mit szeretnénk, mielőtt kinyitjuk.
Az elektromos sütőben több dolgot csináljunk meg egyszerre egy sütés alkalmával. Amikor már látjuk, hogy csak 5-10 perc van vissza a sütésből, kapcsoljuk ki, bőven marad akkor is annyi hő, hogy szépen meg tudjon sülni minden. Ha van légkeveréses funkció, használjuk azt, mert akkor nem kell olyan magas hőfok, tehát kevesebb energia fogy.
A mosógépet csak akkor indítsuk el, ha már tele van. Válasszunk energiatakarékos programot, a mosás így hosszabb ideig tart, de kevesebb energiát használ fel a gép.
Ne mosogassunk tűzforró vízben, kevéssé melegben is tiszták lesznek a tányérok. Ne folyassuk folyamatosan a meleg vizet, inkább töltsük fel a mosogatókagylót meleg vízzel, és abban áztassuk be a tányérokat. Ha kiáztak, leengedhetjük, és utána már langyos vízben elegendő átöblíteni, átsikálni őket.
Ne égessük a lámpákat ott, ahol nem tartózkodunk. A háztartásokban még ma is sok helyen hagyományos égők, illetve halogén izzók működnek. Ezek 8-9-szer több áramot fogyasztanak, mint egy LED égő. Szép sorba cseréljük le mindet, mert a korszerűtlen világítás több ezer forintot jelent az áramszámlában.
A gáztűzhely és az elektromos főzőlapok (a kerámialapos is) a hőenergia nagy részével a konyhát fűtik. Különösen, ha az edény méreténél jóval nagyobb lángon használjuk őket. Az indukciós főzőlap csak az ételt melegíti az edényen belül, sokkal kevesebbet fogyaszt, mint az előbbiek.
Ne menjen feleslegesen a TV, a számítógép, és ne pazaroljuk a villanybojlerben drága pénzért felmelegített meleg vizet, fogmosás, szappanozás közben ne folyassuk a vizet, ezzel tusolásonként 80-100 liter vizet is megspórolhatunk. A fürdőkádban is lehet tusolni.
Elektromos gépek vásárlásánál figyeljünk oda az energiatakarékossági besorolásukra, ez nagyon fontos. Egy E vagy F kategóriás gép számottevően többet fogyaszt, mint egy C, B, esetleg A besorolású.
A klíma is sokat fogyaszt! Amíg van lehetőségünk arra, hogy árnyékolással (időben lehúzott redőny, reluxa, vastag függöny) megakadályozzuk a lakás felmelegedését, addig ne használjuk. Ha igen, akkor ne állítsuk 26 foknál hidegebbre a belső hőmérsékletet, az még kellemesen elviselhető. Éjjel járassuk a levegőt a lakásban, és reggel – amint a külső hőmérséklet meghaladja a belsőt – zárjuk be az összes ablakot, és csak óránként szellőztessünk egy rövidet, hogy a falak ne melegedjenek fel. Felejtsük el hőségben a megbuktatott ablakot.