Agrometeorológia

A meteorológia szó görög eredetű és Arisztotelésztől származik. Eredeti jelentése megalkotója értelmezésében: az ég és Föld között lejátszódó jelenségekkel foglalkozó tudomány. A meteorológia tagozódásában három fogalomé a főszerep: az időé, az időjárásé és az éghajlaté. Az idő a légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen, adott időpillanatban a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. Arra a kérdésre, hogy milyen az idő válaszolhatjuk, hogy most éppen és itt, ahol vagyunk szeles, napos stb., de ez csak az adott időpillanatra érvényes megállapítás.

Az időjárás a légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott földrajzi helyen néhány óra, nap vagy év során a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. Tehát ez az előbbi kategóriával ellentétben már egy hosszabb időintervallumra vonatkozik.

Az éghajlat is a légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak rendszere, csupán egy adott térségben, hosszabb időszak (legalább három évtized) során vizsgálják a környezet és az elemek kölcsönhatásainak összességét.

Az agrometeorológia főképpen a mezőgazdaság időjárásra érzékeny folyamataival, azok időjárás vonatkozásaival foglalkozik. Szinte minden mezőgazdasági tevékenység érzékeny az időjárásra. Az agrometeorológiai kutatások célja, hogy a meteorológiai tényezők mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatását meghatározza, előre jelezze.

Itt is vannak rövid és hosszú távú folyamatok és célok. Ha azt nézzük, hogy júliusban több hetes száraz, aszályos időszakok is szoktak lenni, akkor tudjuk, hogy rövid távú gyors megoldásra van szükség: öntözni kell, vagy – ahol lehetséges, mondjuk egy termesztő házban – árnyékolni kell. De vannak hosszabb távú kihívások is: az éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás a mezőgazdaságban elsősorban azt jelenti, hogy olyan növényfajtákat kell nemesíteni, amelyek az adott helyen nagy biztonsággal termeszthetők, és amelyek jól alkalmazkodnak az adott termőhely meteorológiai adottságaihoz. Ha mondjuk egyre kevesebb az évi átlagos csapadék mennyisége, vagy annak eloszlása válik egyre kedvezőtlenebbé (tavasszal, ősszel a sok eső miatt belvíz kialakulása várható, nyáron meg aszály) akkor ehhez alkalmazkodó növények kinemesítése a cél.

Az agrotechnikai eljárásokat is a meteorológiai viszonyokhoz igazodva kell megválasztani és alkalmazni. A mezőgazdasági munkákat ugyancsak célszerű a meteorológiai előrejelzésekhez alkalmazkodva megszervezni. Az agrometeorológiai előrejelzés hasznos tanácsot tud nyújtani a vetés, az aratás, a növényvédelem és az öntözés területén egyaránt. Ha a vetés időszakára több napos csapadékot jeleznek előre, akkor – akár hétvégére vagy éjszakára is – célszerű az eső előtt beütemezni a vetést. Hiszen akkor a talajállapot alkalmas a gépi beművelésre, vetés után meg pont jól jön az eső. Ha ezt az optimális időszakot elmulasztjuk, akkor eső után egy darabig nem is lehet rámenni a talajra, mert megmunkálhatatlan. Ha utána megvárjuk, hogy kiszáradjon a föld, elkezdhetjük a vetést, kérdés mikor jön a következő csapadék, ami a keléshez kell.

Szabadban élő növényeink fejlődése, termésképzése nagyrészt az adott időjárási feltételektől függ. Termesztett növényeink egy része alkalmazkodott hazánk éghajlati adottságaihoz. Az átlagostól jelentősen el nem térő időjárási körülmények között növényeink elfogadható, sőt kiváló termést is hozhatnak.

Időjárásunk sajátossága, hogy az időjárási elemek időszakosan szélsőségesek is lehetnek. Ezek a szélsőségek már kedvezőtlenül befolyásolják növényeink életét, és bizonyos esetekben pusztulásukat is okozhatják. A növénytermesztéssel foglalkozóknak szükségük van a termesztő terület klimatikus viszonyainak ismeretére, és a munkaszervezés és hatékony beavatkozás céljából az időjárás jövőbeni alakulásának ismeretére. Az időjárás alakulásának tudatában (a hőmérséklet, a csapadék, a légnedvesség, a napfénytartam adatainak ismeretében) jól szervezhetőek a munkafázisok, ütemezhetők a tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi feladatok. A talajnedvesség ismeretében a vízutánpótlás ideje és mennyisége is meghatározható.

Április és május

Az előttünk álló hónapok agrometeorológiai szempontból is lényegesek, hiszen most kezdődik a vegetációs időszak. A korai virágzású gyümölcsfák esetén egy rosszkor jövő éjszakai fagy elviheti a teljes idei termést. Ez ellen füstöléssel vagy kisebb tüzek gyújtásával szoktak védekezni a gyümölcsösökben. Ennek természetesen nagyobb gyümölcsösökben van értelme, hogy egy-két éjszakai fagyot ilyen módon kivédjenek, mert ha nem tennék, akkor termés nem lenne az adott évben, ám a művelési költségek ugyanúgy terhelnék az adott gazdaságot. Fagyvédelmi permezéssel is lehet védeni a virágokat egy-két éjszakai fagy károsító hatásától. Ez már kiskertekben is bevett szokás. Az este kipermetezett víz ráfagy a virágra, és mintegy leszigeteli azt, az éjszaka folyamán bekövetkező további lehűlésre már kevésbé lesz érzékeny a virág így, vékony jéghártyába burkolva.

A tavaszi csapadék és eloszlása a szabadföldbe vetett növények esetén lényeges, tudnunk kell, hogy kell-e öntözéssel pótolni a vízhiányt, ami nem csak a kevés csapadék miatt, hanem annak kedvezőtlen eloszlása miatt is szükségessé válhat. Ha vetés után jön egy kisebb mennyiségű csapadék, az beindítja a magok duzzadását, ám a mag az első vízfelvételtől mindaddig nem száradhat ki, amíg ki nem kel, és gyökere, sziklevele lévén képessé válik önálló vízfelvételre. Tehát ilyenkor öntözéssel be kell avatkoznunk. Az áprilisi és májusi hőmérsékletre jellemző az ingadozás, nappal esetenként már szinte nyárias meleg van, míg éjjel jellemző a lehűlés. Ez a kelő növényeknek jó, ugyanis a keléshez magasabb hőmérséklet kell, ám utána egy hűvösebb szakaszt igényel a növény. Aki már vetett szobában magot, észrevehette, hogy az ott kikelő növények a gondos ápolás ellenére sem olyan egészségesek, mint a szabadföldben kikeltek. Ennek az az oka, hogy a szobában állandó a hőmérséklet, nincs a hűvösebb éjszakai szakasz, mint kint, emiatt megnyúlnak a magoncok. Éjjel is növésben vannak, de akkor nincs fény, tehát fényt keresve csak nyúlnak. A szabadföldben kelőkre éjjel hidegebb idő jön, tehát megáll a fejlődésük erre az időszakra.

Megfigyelések szerint május közepéig előfordulhatnak még talaj menti fagyok. Akármilyen szép is az idő nappal, ha a szobában telelő fagyérzékeny növényeket kitesszük, ekkor szinte biztosan károsodnak. Ennek kivédésére több lehetőség is van. Egyik, hogy csak május második felében rakjuk ki e növényeket. Másik, hogy éjszakára geotextillel, vagy fátyolfóliával takarjuk le őket (a hagyományos fólia alatt nem levegőznek eléggé, a geotextil és a fátyolfólia melegen tart, de emellett szellőzik is). Harmadik megoldás, ha valami magaslatra tesszük a növényeket, mondjuk egy asztalra, lévén a talaj menti fagy – mint a neve is mutatja – a talajszint közelében lép fel, és károsít.

Az agrometeorológia rengeteg módon tudja segíteni a termesztést a munkák elvégzési idejének ideális meghatározásában, a növényekre leselkedő fagy vagy aszály és más veszélyek előrejelzésében, és ezek időben történő elhárításában.