Öntözés, növényhűtés

2020-08-12 08:07:39 | Módosítva: 2020-08-12 08:12:27

MESTER+ Az utóbbi években a szabadföldi növénytermesztés biztonsága egyre kockázatosabbá vált, ennek oka, hogy egyes időjárási elemek olyan időszakokban is megjelennek, amikor arra kevéssé lehet számítani.


Az idei tavasz szinte egy növénykultúrának sem kedvezett. A késői fagyok miatt csúsztak a palántakiültetések, ezután pedig egy tavasszal szokatlan aszályos időszak következett. A szabadföldi kultúrák termelésbiztonságának mindig egyik jelentős kockázati tényezője az időjárás változékonysága.

Ha nyár, akkor aszály

Ha aszály, akkor pedig forróság és szárazság… Az időjárás alakulásának során a légtérben és a talajban is előállhatnak szélsőséges vízháztartási helyzetek. Nyáron ebből a vízhiány a jellemző. A természetes csapadék eloszlása hazánkban egyébként is egyenlőtlen, és többnyire nem akkor van csapadék, amikor a növények igényelnék. Emiatt a nyári időjárás gyakorta a növényzet fejlődését hátráltatja. A hosszan tartó csapadékhiány és a magas hőmérséklet szárazsághoz vezet. A szárazság olyan szélsőségesen száraz időszak, mikor a párolgás tartósan felülmúlja a csapadékot, és emiatt nagy területeken a talajok nedvességtartalma, a folyók, patakok vízhozama, az állóvizek szintje lecsökken, és ez a vízellátásbeli csökkenés az élőlények számára változó mértékű károsodást okozhat. Aszálynak nevezzük a hosszú időtartalmú szárazságot, csapadékhiányt, amely következtében a növénytermesztés kárt szenved, a növények vízellátásában zavar keletkezik.


Ennek többféle típusa van. A légköri aszály az a légkör tartós, nagyfokú nedvességtartalom csökkenése, amely a növényi vízellátásban zavart okoz. Talajaszályról akkor beszélünk, ha a talaj tartós, nagyfokú nedvességtartalom csökkenése akkora, hogy az a növényi vízellátásban zavart okoz. A fizioló­giai aszály során pedig a növényi gyökér vízfelvételében áll elő zavar különböző környezeti tényezők hatására (alacsony talajhőmérséklet miatt a víz nem felvehető, magas oldott sótartalom, mikroelem hiány). Egy kertben a harmadik változatot leszámítva viszonylag egyszerűen tudunk javítani a helyzeten, hiszen vízpótlással, öntözéssel a csapadékhiány orvosolható.

Kert hűtése nyáron

A vízhiányt nem csak öntözéssel pótolhatjuk, hanem a meglévő víz párologtatási veszteségének a gátlásával is. Hiszen ha hűvösebb a levegő, kisebb a párolgás. A nyári időszakban a hűvösebb levegő nem csak nekünk, embereknek, de háziállatainknak és növényeinknek is kedvezőbb. Míg tavasszal előnyös, ha minél magasabb a hőmérséklet, mert annál jobban fejlődnek a növények, ez nem a végtelenségig van így. Ha nyáron 30 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, az már nem katalizálja, hanem sokszor akadályozza a növények fejlődését. Mivel a kert egy kis mesterséges ökoszisztéma, és általában saját mikroklímával rendelkezik, egyszerű kis megoldásokkal is sokat tehetünk ennek kedvező alakulása érdekében.

A kert hűtése és a talaj víztartalmának megőrzése, a párolgás csökkentése néha nem teljesen összeegyeztethető folyamatok. A talaj takarása mulccsal, fűkaszálékkal csökkenti a kipárolgást, de önmagában még nem hűti a levegőt, csak a talajt. Egy kerti tó, vagy bármilyen vízfelület a párolgásával kedvező, páradúsabb mikroklímát teremt, a növények ilyen környezetben a párásabb levegő miatt kevesebbet párologtatnak majd, így vízháztartásuk optimálisabb. Egy nagy fákkal beültetett, vagy körbeültetett terület hűvösebb, hiszen a Nap sugarai a lombot érik, ami a növénynek jó, hiszen ez kell az asszimilációhoz. A napsugarak nem érik el a talajt, nem melegítik fel azt annyira, és a talaj sem adja át így a hőt a levegőnek. Tehát árnyékolással is sokat tehetünk a kert hűtéséért, és a kertben nyaraló szobanövények is jól érzik magukat egy fa alatt, szűrt fényben, védetten a tűző naptól.


A kert kedvező nyári hőmérséklete befolyásolható még úgy is, hogy nem ültetjük körbe azt zárt lombbú magas növényekkel, mert azok akadályozzák a természetes légmozgást, hanem hagyunk helyet egy szélcsatornának – figyelve az uralkodó szélirányra –, és nem szelessé tesszük a kertet, de megoldjuk, hogy mozogjon a levegő benne. A légmozgás ugyan a párologtatást (mind a növényekét, mind a talajét) fokozza, de emellett kellemesebb hőérzetet ad, mint a meleg álló levegő. Érdemes még kiemelni, hogy ha nagy felületet lebetonozunk, vagy járólapokkal lerakunk a kertben, az igen komoly hőt fog visszasugározni, aminek egy csomó növény nem fog örülni. Ha mezítláb sétálunk a kertben, tapasztalhatjuk, hogy a beton napos időben felforrósodik, de a füves terület nem. Ebből is látszik, hogy a kerten belüli zöldfelületek arányának növelésével is csökkenthetjük a nyári hőséget.

Párakapuk és a ködhűtés

Bár az egész kertre kiépíteni egy párakapus hűtést nem túl életszerű megoldás, ám egyes részekre, a teraszra igen jó lehetősége a levegő hűtésének. A profi léghűtő a legjobb megoldás ezekre a problémákra. Hatékonyan, energiatakarékosan, környezetbarát módon hűti a szabadtéri helyiségek levegőjét, és a porlasztott víz levegőbe juttatása egyéb más kellemes hatással is jár. A víz porlasztási elvén alapuló léghűtő egy egyszerű fizikai tényt használ a hűtésre. A víz párolgása hőt von el a környezetből, ezáltal hűti a levegőt, akárcsak amikor a bőrünkön hűvöset érzünk, amikor elpárolog róla a víz a strandon.


Léteznek egyszerűbb, a kerti csapban lévő víz nyomását kihasználó típusai is e szabadtéri léghűtő megoldásnak, ám a fejlettebb típusok 70 bar nyomású szivattyúval működnek. Az elv itt is az, hogy a vizet porlasztva juttatják a levegőbe, csak itt a vizet nagy nyomással préselik át a porlasztófejen, melynek lyukátmérője kisebb, mint egy emberi hajszál keresztmetszete. Ezek a mikro cseppek még gyorsabban párolognak el, mint a nagyobb cseppméretű porlasztáskor keletkezők, így a hűtés is igen hamar bekövetkezik. Ráadásul minél melegebb van, a vízcseppek párolgása annál intenzívebb, tehát minél nagyobb szükség van a hűtésre, annál hatékonyabb a párafüggöny működése.

A porlasztott víz, a párás levegő jó hatással van az allergiás emberek tüneteire, mert a levegőben szálló por, pollen mennyiségét csökkenti a hatókörében. A párakapuk, teraszklímák a szálló rovarok jelentős részét is távol tartják, hiszen a szúnyogok esőben sem szeretnek repülni, és ugyanez igaz a mikro cseppekkel teli levegőre is.

Öntözési módszerek

Az öntözés szintén hűti a környezetet, de mivel e módszerekről korábbi lapszáminkban sokszor írtunk, most csak érintőlegesen említenénk. Az öntözés nagy melegben nem jó léghűtési mód, mert perzselhet. És az öntözésnek nem is a levegő hűtése az elsődleges feladata, hanem a csapadék pótlása, a vízhiány megelőzése. Persze kedvező mellékhatás a levegő hűtése is, hiszen egy nyári zápor után érezzük mennyivel kellemesebb, frissebb a levegő. Az árasztásos, vagy csepegtető öntözés melegben is alkalmazható, mert nem kerül víz a növények levelére. Az esőztető öntözés (rotoros azaz forgó, vagy spray, azaz álló permetező) szórófejekkel porlasztja is némiképp a vizet, azaz a talajra juttatott víz mellett a levegő is párateltebbé válik használatuk során, és utána még egy darabig.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kertlocsolás vízdíj nélkül

A nyári időszakban a kiskert, a veteményes, de a gyep locsolása is napi szükséglet. A kilocsolt víz nem elhanyagolható mennyiségű, egy átlagos növényzetű kert napi 4 mm (4 liter) csapadékot igényel...


Tegyünk a talajleromlás ellen

A talajállapot leromlása sok tényező miatt bekövetkezhet. A laza homokos talajok felső termékeny rétegét a szél elhordhatja. Egy lejtős területen – ha nincs növényborítás – a nagy mennyiségű...