Az ajtó kiválasztásánál fontos szempont, hogy várhatóan mekkora igénybevételnek lesz kitéve. Egyáltalán nem mindegy például, hogy a hétvégi házba szánjuk, vagy a hétköznapi otthonunkba. Előbbi esetén pár százszor nyitjuk-zárjuk, használjuk, utóbbi esetén ez a szám annak sokszorosa. A nyitás-zárás ráadásul még nem is a legfőbb igénybevétele egy ajtónak, hiszen annak felületének is bírnia kell a strapát. Egy egyszerűbb „dekor-kategóriás” ajtót például nem ajánlunk olyan helyre, ahol nap mint nap járunk, gyerekek csapkodják és nyúzzák az ajtókat.
Ezek figyelembevételével elsőként az ajtó anyagát, borítását kell meghatároznunk. Egész évben lakott otthonunkba CPL, CPL plusz, Extra CPL, MDF, furnér ajtók ajánlhatók. Hétvégi házba, melléképületbe, 5-10 évre gondolkodva pedig a fóliás ajtók (ilyenek a Cell, Dekor és CPL felületek) a legnépszerűbb és ár-érték arányban a legjobb választások, de ezek csak imitálják a természetességet – igaz, nagyon szépek.
Innen megjelenésben kiemelkednek a valódi fa felületet produkáló furnér felületek, amiket tényleg igényeseknek ajánlunk, vagy azoknak, akik mondjuk irodájuk rangját kívánják megmutatni. A festett MDF ajtók a „minimalista igényeseknek” jelentenek jó választást, hiszen egy-egy színre lefestett ajtó mindig a puritán igényességet fogja magából mutatni. A fóliázott ajtókat felújítani, átfesteni nem lehet.
Az ajtó – ha nyíló –, valahova nyílik, annak nem szabad útban lenni a napi használatban. Ha nagyon nincs helyünk, javasoljuk a tolóajtókat, toló beltéri ajtókat. Azonban a tolóajtó-lapnak is futnia kell valahova, el kell férjen, számolni kell ezzel is, és a tolószerkezet mechanizmusával is. A tolóajtók nem tudnak olyan intim zárást biztosítani, mint a hagyományos nyíló ajtók.
Befele vagy kifele nyíljon – nem mellékes. Főleg, ha például egy falsíkon van. Bizony, elég bután tud kinézni, ha egymás mellett kétféle ajtót helyezünk el. Szép a falban futó tolóajtó, azonban gipszkartonossal helyet kell készíttetni hozzá. Nézzük végig akár tervrajzon, akár a felújítandó lakásban, hogy hogyan nyíljanak az ajtók, nehogy összeakadjanak. Vizes helyiségekbe ajánljuk a szellőzők elhelyezését, a sok pára egyetlen ajtónak sem tesz jót.
Nagyon elegánsak az üvegajtók, de az üveg drágább, mint a manapság használt ajtógyári alapanyagok. Legyünk arra is tekintettel, hogy a fény átengedése zavarhatja a bent lakót, akár magunkat is. Az lehet ugyan, hogy egy savmart vagy csincsilla üvegezésű beltéri ajtó jól mutat, de azért mégis kellemetlen mögötte tisztálkodnunk.
Rejtett ajtó
A klasszikus ajtók világosan meghatározott keretekkel rendelkeznek. Pontosan jelzik a fal bejáratának határát. A keret és a fal közötti csatlakozás burkolattal zárva van. Ez jelentősen korlátozza a tervezési lehetőségeket, mivel ebben az esetben az ajtó a belső tér egyik fő eleme, és nehéz elrejteni. Az egyedülálló és utánozhatatlan kialakítás iránti vágy szokatlan ajtók kialakulásához vezetett. Ilyenek a rejtett ajtók, szegély nélkül. Ez a kialakítás teljesen összeolvad a fallal. A szokatlan megoldás lehetővé teszi, hogy vizuálisan bővítse a teret, a helyiséget. A klasszikus ajtó hiánya kivételes megjelenést biztosít a belső térnek. A falhoz illeszkedő blokknak nincs doboza vagy sávszélessége, ezért egyedülállóvá teszi a klasszikus kialakítást. Ezzel a megoldással csak egy kis rés látható a falban, az ajtó pedig a falak színére festhető. Ahhoz, hogy az ajtót a fallal azonos síkba telepíthessük, egy speciális, rejtett doboz kerül felhasználásra, amely nem látható vizuálisan.
Az egyetlen elem, amely észrevehető marad, egy kis rés az ajtólap és a doboz között. Az ajtólap tetszőleges színben választható, a fal mintájának folytonossága is lehet. A rejtett csuklópántok használata és a szokásos ajtókeret hiánya miatt a nyíló rész a fallal egyenlő síkban helyezkedik el. Ez a megoldás a modern és a klasszikus belső térnek egyaránt megfelel. Vizuálisan bővíti a helyet, elegáns, élhető. Az ajtólapot tapétával lehet borítani, ideális esetben kitűnően illeszthető a lakberendezésbe. Ha szükség van arra, hogy a tér mindkét oldalról egyformának látszódjon, kétoldalas rejtett ajtókat használnak. A kétoldalas rejtett ajtó mindkét helyiség falaihoz illeszkedik.
A rejtett szerkezetek ajtókeretei alumíniumból készülnek, ami a szerkezet szilárdságát biztosítja. A rejtett ajtókeret kialakítása lehetővé teszi az ajtólap vastagságának növelését 50 mm-re. Ez a megoldás hatékonyan javítja a zajcsökkentés szintjét. A szabványos belső ajtók hangszigetelése 25 dB, a rejtett blokkok esetében ugyanez a szám 35 dB lesz. A rejtett keret felszereléséhez legalább 10 cm-es falvastagság szükséges, ami lehetővé teszi, hogy a legtöbb teherhordó falra és válaszfalra beszerelhető legyen. Ha az új ajtó kiválasztásakor nem tudjuk eldönteni, hogy az befelé vagy kifelé nyíljon-e, arra is van megoldás; a duál rejtett ajtótok nyugodtan nyílhatnak mindkét oldalra a speciális rejtett pántoknak köszönhetően”. Az ajtótok ráadásul ellenlemezzel is el van látva, így az ajtó nem csupán biztosan záródik, de kulccsal is zárható.
A rejtett belső ajtók a minimalizmust és a funkcionalitást kombinálják, ami nélkülözhetetlen tulajdonsága a modern belső térnek. Harmonikus és elegáns megjelenést biztosítanak. Az alumínium keret használata megbízhatóbb és tartósabb, mint a klasszikus fáé. A speciális szerelvények – mint például a mágneses zár, a rejtett csuklópántok, a rejtett fogantyúk – lehetővé teszik, hogy az ajtó szinte láthatatlan legyen a falon.
Kétszárnyú beltéri ajtó
A legújabb belsőépítészeti trendek a nagy, világos és osztatlan tereket kedvelik és használják. Egyre kevesebb esetben találkozunk már kétszárnyú beltéri ajtókkal a tervrajzokon. Pedig megvan a maguk előnye. Van, aki kimondottan szeretne kétszárnyú beltéri ajtót, olykor még azon az áron is, hogy valójában semmi szüksége nem lenne rá. De vannak olyan esetek is, amikor kimondottan hasznos nyílászáró megoldás lehet egy kétszárnyú beltéri ajtó.
Amikor jó választás lehet
– Ha elegendő méretű terek állnak rendelkezésre. A falfelületekből elvett ajtónyílás, és az ajtószárnyak esetleges nyitott állapota nem gátolja a szoba könnyű berendezhetőségét.
– Ha két nagyobb helyiséget időszakosan el akarunk választani egymástól, például a nappalit az étkezőtől vagy a dolgozó szobától, de az ajtó nyitott állapotban is elfér a térben. (Ha ez nincs így, akkor inkább érdemesebb tolóajtót választani erre a célra.)
– Ha fontos két helyiség között a hanggátlás (pl. dolgozószoba és nappali) vagy a szaggátlás. A konyhában készülő ebéd illata nem biztos, hogy mindenki örömére tölti be az egész lakást. A tolóajtó ezekben az esetekben azért nem jó választás, mert nem rendelkezik a nyíló ajtókéhoz hasonló tömítettséggel.