Fenyőfa fényei

Az év jeles ünnepe a karácsony. Már jó előre készülünk rá, mégis néhány apróságról gyakran meg-feledkezünk, pl. a fenyőfa ünnepi fényfüzéréről. Pontosabban annak kipróbálásáról. Így megeshet, hogy szenteste bekapcsolva nem gyulladnak fel a kis izzók, és az is lehetséges, hogy ezt a próbát ugyan még kiállja, de a fára erősítése után már nem teljesíti e kötelességét. Ha azonban néhány nappal előtte vizsgáljuk át a világítást, akkor tippjeink alapján megkísérelhetjük felderíteni és kijavítani a hiba okát. Ha pedig ez mégsem sikerülne, még mindig vehetünk helyette újat. Előre bocsátjuk, hogy a fenyőfüzért csak üzletekben, ne a piaci, vagy a sarki kellékárusnál vásároljuk meg.

A fenti figyelmeztetést vegyük nagyon komolyan, mert az üzletek csak olyan termékeket forgalmaznak, amelyek biztonsági szempontból megfelelőek. Működés közben nem okozhatnak zárlatot, ún. önkioltó műanyagból készült a foglalatuk, villásdugójuk szigetelő gallérral ellátott, és a vezetékek a teljesítményhez megfelelő méretűek. Ha pedig javítunk, akkor nekünk is e szempontok szerint kell eljárnunk, pl. vezetékszakaszok, vagy villásdugó cseréjekor. A füzérek két csoportba tartoznak aszerint, hogy sorosan vagy párhuzamosan kapcsolt lámpák alkotják-e. A beltérben használható karácsonyfafüzérek sorosan kapcsolt lámpatestekből állnak, közvetlenül a 230 V-os hálózatra csatlakoztathatók. A kültérben használható díszvilágítási füzérek csak max. 24 V-ról üzemeltethetők, hálózati transzformátorral (adapterrel) csatlakoztathatók a 230 V-os hálózatra. A kültéri füzérek áramátalakítóját beltérben kell elhelyezni, továbbá a lámpafoglalatoknak freccsenő víz ellen védetteknek, vagy vízmentesen tömítetteknek kell lenniük. Az izzó cseréjekor csak az eredetivel azonos feszültségű izzókra cseréljük a kiégetteket. Erre fokozottan ügyeljünk, mert az alakra közel azonos izzók feszültsége eltérő is lehet.
Nos, akkor vegyük sorra a legegyszerűbb, 230 V-os, sorba kötött, izzósoros karácsonyfa füzérek lehetséges hibáit. A legfontosabb szabályt azonban mindenkor tartsuk be: javításkor mindig húzzuk ki a füzér villásdugóját a hálózati csatlakozó aljzatból! Ez alól csak az az eset lehet kivétel, amikor az égők egyesével történő megmozgatásával keressük a hibát. Mivel a beltéri füzérek közvetlenül a hálózatra kapcsolva működnek, izzóik feszültsége a füzért alkotó, sorosan bekötött foglalatok számától függ. Ha nem tudjuk kideríteni, hogy a saját fenyőfa világításunkhoz hány V-os izzó kellene, akkor a foglalatok számával osszuk el a 240 V-os feszültséget, és eredményeként megkapjuk a pótizzó feszültségét. A régi, pl. 17 db E5-ös foglalatba 14 V-os, 3 W-os Edison menetes izzók valók, ezt az eredeti izzók nyakán található adatokból is megállapíthatjuk. Az újabb, többnyire 35 izzós füzérhez pedig 7 V-os, műanyag foglalatú izzók valók. Cseréjük alkalmával mindig arra törekedjünk, hogy névleges feszültségük azonos, vagy ennél 1-2 V-al magasabb legyen. Ha kisebb a voltszámuk, túlmelegednek, kiégnek, tűzveszélyt is okozhatnak. Soha nem szabad pl. "gyors megoldásként" egy-két foglalattal csökkenteni a füzért, mert ezzel az összes égő veszélyesen túlmelegedhet, sőt tüzet is okozhat!
Az újabb füzérek foglalatai látszatra nagyon hasonlóak, ám a készletbe való izzók műanyag nyaka eltérő lehet. Ha az új pótizzók feszültsége megfelelő, akkor kis ügyességgel kiemelhetjük a füzérünkbe nem illő búrafoglalatból, s áthelyezhetjük a kiégett izzóéba. Ehhez a búrafoglalat két oldalán visszahajlított vékony kivezető huzalt óvatosan egyenesítsük ki, majd az izzótestet húzzuk ki a számunkra nem megfelelő kialakítású foglalatból. A saját kiégett izzónkat is így emeljük ki a foglalatából, és helyére az új izzó búráját nyomjuk az izzónyak foglalatába. Az alul kinyúló rézhuzal kivezetéseket pedig hajlítsuk elállóan a nyak lapos helyezőcsapjának keskeny oldalaira. Vigyázzunk, az izzók kivezetései nem azonos hoszszúságúak, visszahajtva a kelleténél rövidebbek lehetnek, ezért nem fognak megfelelő kontaktust adni az izzófoglalat érintkezőinél. Ez akkor is előfordulhat, ha az izzóbúra nem ül teljesen a nyakhüvely aljára, illetve behelyezéskor elgörbülve megrövidül a két vékony kivezető huzal. Ezeket behelyezés előtt mindig egyenesítsük ki.
Azt, hogy egy izzó hibás-e, szerencsés esetben szabad szemmel is megállapíthatjuk, ám a sötétre színezett burájú égőknél erről csak műszerrel, vagy 3 V-os elem feszültségét a kivezetésekre kapcsolva győződhetünk meg egyértelműen. A szálszakadásról pl. a burán kis fekete korom folt árulkodhat, de nem mindig. A nyomkeresés helyett ezért a műszeres, vagy elemes vizsgálattal ellenőrizzük az izzókat.
Ha a csatlakozó aljzatba dugva a füzér égői nem világítanak, de a dugó mögötti vezetékszakaszt megmozgatva fel-felvillannak, akkor nagy valószínűséggel az egyik vezető ér szálai szakadtak el, és csak néha érintkeznek. A szakadás helyét áramtalanítás után (hiszen itt hálózati feszültség van) egy 1,5 V-os elemmel és ráforrasztott pótizzóval könnyen behatárolhatjuk. Természetesen ha van mérőműszerünk akkor inkább ezt használjuk. Az alkalmi mérőműszerrel a villásdugó egyik ága, és az első égőfoglalatban lévő érintkező közötti kontaktust keressük.
Ha van mérőműszerünk, akkor ohmmérő állásban használjuk hibakeresésre. Ha a vezeték szakadt, a műszer 1-et jelez, ha pedig ép, akkor a vezetékszakasz ellenállásértékét (0-hoz közeli érték) mutatja. A szakadás máshol van, helyét pontosan bemérhetjük, ha fokozatosan haladunk végig a kérdéses szakaszon, a foglalatok belsejében mérve. Ahol megszakad a vezetőér, közvetlenül előtte lesz a szakadás. Ilyen hibák főként a gyakori hajlítgatások miatt következnek be, pl. a dugó és a foglalatok nyakánál.
Ha közvetlenül a vezetékre öntött - s ezért megbonthatatlan - dugó nyakánál szakadt a vezetőér, célszerű, ha új, hasonló kivitelű vezetékre öntött villásdugóval cseréljük ki a hibás dugót. A toldások helye a vezetőérpáron egymástól legalább 2 cm távolságban legyenek. A lecsupaszított érvégeket sodorjuk össze, ónozzuk elő, a vezetékvégeket forrasszuk össze. A toldást több rétegben rácsavart szigetelőszalaggal fedjük le. Ha van hőre zsugorodó szigetelőcsövünk, természetesen használjuk szigetelőszalag helyett, de az erekre még a forrasztás előtt húzzuk rá a csövecskéket, majd forrasztópákával vagy öngyújtó lángja felett melegítve zsugorítsuk a vezetékekre.
A következő lehetséges hibaforrás a foglalat és az izzó. A műanyagfoglalatban nyúló vezetékek két érintkező lemeze közé szorulnak az izzólámpa oldalra kivezetett érintkezői. Leggyakrabban ezeken a helyeken keletkezik érintkezési hiba, melyet az égők lábainak megtisztításával, a foglalatban kevés kontakt spray-t használva elháríthatunk. Műszerrel, a foglalatok belső érintkezőire mérve gyorsan behatárolhatjuk a hiba helyét, s percek alatt ki is javíthatjuk. A vizsgálatot az izzófüzér teljes hosszában célszerű megejtenünk, egészen a villásdugó másik száráig, mert megeshet, hogy a hibát több rossz kontaktus okozza.
Az ünnep díszkivilágítás hangulatát a karácsonyi piramisok is emelik. A hét gyertyából álló ünnepi dísz a fényfüzérekhez hasonlóan sorosan kapcsolt égőkből áll, amelyeknek izzói Edison menetesek, 34 V, 3 W-osak. A régebbi karácsonyfa füzérek 14 V-os égőit ezekhez természetesen nem lehet használni. A kiégett izzók ezeknél is megszakítják az áramkört, de ezen felül a foglalatok talp- és oldalsó érintkezőinek bizonytalan kontaktusai is okozhatnak működésképtelenséget. A hibás érintkező lemezeket kis csavarhúzóval felemelve, ill. közép felé hajlítva könnyű kijavítani, más probléma nem nagyon szokott velük előfordulni.
Többen a külső térben erkélyekre, vagy az ablakok elé függesztett fényfüzérekkel fokozzák az ünnepi díszkivilágítást. Az e célra szolgáló készletek is eltérőek, bár mindegyik csak 24 V-os feszültséggel működik, és a 230 V-os hálózatra transzformátorral csatlakoztathatók.
Érdekességük, hogy bár párhuzamos bekötésű a füzér, ám ezt több sorosan kötött szakasz alkotja. Így ha egy izzó kiég, akkor csak egy rövid füzérszakasz nem világít. A hibát így viszonylag könnyű megtalálni, hiszen csak 8-10 foglalatot és izzót kell átvizsgálni. Mivel a vezetéksodratot három összecsavart vezetőér alkotja, szakadási hibák szinte soha nem alakulnak ki. Az izzók hasonlóak a beltéri izzófüzérekhez használatosakhoz, csak alacsonyabb feszültséggel világítanak, és az izzók nyakhüvelye szorosan a foglalatra záródik, s a freccsenő víz ellen így védettek. Az izzókra és javításukra az előzőkben leírtak vonatkoznak, ám izzócserekor most is csak az eredetivel megegyező nyakú lámpa a megfelelő, mert a foglalatra simuló nyakgallér a víz elleni védelem miatt nagyon fontos. A búra gallérok lapos helyezőcsapjai viszont keskenyek, és a beltéri füzérekhez való izzók ezért is nem dughatók a kültéri füzérfoglalatokba.
A kültéri fényfüzéreknek van egy speciális és nem megbontható szerelésű változata, amely ugyancsak hálózati transzformátorral csatlakoztatható 230 V-os hálózatra. A foglalataik vízmentesek, és nem megbonthatók, ezért javítani sem szabad.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

VI-KO kapcsolók

Az 1966-ban alakult törökországi Vi-Ko anyacég - ami ma már 50 országba exportál Hollandiától Közép-Afrikán keresztül Mongóliáig, és Törökországban a vállalat piaci részesedése több mint 50%-os -...


Karácsonyi vásárlás

Az FVH széles körű ellenőrzéseket folytat a karácsonyi vásárok kapcsán. Az ellenőrzések elsősorban a széles fogyasztói tömegeket vonzó nagy áruházláncok üzleteire, hiper- és szupermarketekre,...