Fenyőfa fényei

Az év jeles ünnepe a karácsony. Már jó előre készülünk rá, mégis néhány apróságról gyakran meg-feledkezünk, pl. a fenyőfa ünnepi fényfüzéréről. Pontosabban annak kipróbálásáról. Így megeshet, hogy szenteste bekapcsolva nem gyulladnak fel a kis izzók, és az is lehetséges, hogy ezt a próbát ugyan még kiállja, de a fára erősítése után már nem teljesíti e kötelességét. Ha azonban néhány nappal előtte vizsgáljuk át a világítást, akkor tippjeink alapján megkísérelhetjük felderíteni és kijavítani a hiba okát. Ha pedig ez mégsem sikerülne, még mindig vehetünk helyette újat. Előre bocsátjuk, hogy a fenyőfüzért csak üzletekben, ne a piaci, vagy a sarki kellékárusnál vásároljuk meg.

A fenti figyelmeztetést vegyük nagyon komolyan, mert az üzletek csak olyan termékeket forgalmaznak, amelyek biztonsági szempontból megfelelőek. Működés közben nem okozhatnak zárlatot, ún. önkioltó műanyagból készült a foglalatuk, villásdugójuk szigetelő gallérral ellátott, és a vezetékek a teljesítményhez megfelelő méretűek. Ha pedig javítunk, akkor nekünk is e szempontok szerint kell eljárnunk, pl. vezetékszakaszok, vagy villásdugó cseréjekor. A füzérek két csoportba tartoznak aszerint, hogy sorosan vagy párhuzamosan kapcsolt lámpák alkotják-e. A beltérben használható karácsonyfafüzérek sorosan kapcsolt lámpatestekből állnak, közvetlenül a 230 V-os hálózatra csatlakoztathatók. A kültérben használható díszvilágítási füzérek csak max. 24 V-ról üzemeltethetők, hálózati transzformátorral (adapterrel) csatlakoztathatók a 230 V-os hálózatra. A kültéri füzérek áramátalakítóját beltérben kell elhelyezni, továbbá a lámpafoglalatoknak freccsenő víz ellen védetteknek, vagy vízmentesen tömítetteknek kell lenniük. Az izzó cseréjekor csak az eredetivel azonos feszültségű izzókra cseréljük a kiégetteket. Erre fokozottan ügyeljünk, mert az alakra közel azonos izzók feszültsége eltérő is lehet.
Nos, akkor vegyük sorra a legegyszerűbb, 230 V-os, sorba kötött, izzósoros karácsonyfa füzérek lehetséges hibáit. A legfontosabb szabályt azonban mindenkor tartsuk be: javításkor mindig húzzuk ki a füzér villásdugóját a hálózati csatlakozó aljzatból! Ez alól csak az az eset lehet kivétel, amikor az égők egyesével történő megmozgatásával keressük a hibát. Mivel a beltéri füzérek közvetlenül a hálózatra kapcsolva működnek, izzóik feszültsége a füzért alkotó, sorosan bekötött foglalatok számától függ. Ha nem tudjuk kideríteni, hogy a saját fenyőfa világításunkhoz hány V-os izzó kellene, akkor a foglalatok számával osszuk el a 240 V-os feszültséget, és eredményeként megkapjuk a pótizzó feszültségét. A régi, pl. 17 db E5-ös foglalatba 14 V-os, 3 W-os Edison menetes izzók valók, ezt az eredeti izzók nyakán található adatokból is megállapíthatjuk. Az újabb, többnyire 35 izzós füzérhez pedig 7 V-os, műanyag foglalatú izzók valók. Cseréjük alkalmával mindig arra törekedjünk, hogy névleges feszültségük azonos, vagy ennél 1-2 V-al magasabb legyen. Ha kisebb a voltszámuk, túlmelegednek, kiégnek, tűzveszélyt is okozhatnak. Soha nem szabad pl. "gyors megoldásként" egy-két foglalattal csökkenteni a füzért, mert ezzel az összes égő veszélyesen túlmelegedhet, sőt tüzet is okozhat!
Az újabb füzérek foglalatai látszatra nagyon hasonlóak, ám a készletbe való izzók műanyag nyaka eltérő lehet. Ha az új pótizzók feszültsége megfelelő, akkor kis ügyességgel kiemelhetjük a füzérünkbe nem illő búrafoglalatból, s áthelyezhetjük a kiégett izzóéba. Ehhez a búrafoglalat két oldalán visszahajlított vékony kivezető huzalt óvatosan egyenesítsük ki, majd az izzótestet húzzuk ki a számunkra nem megfelelő kialakítású foglalatból. A saját kiégett izzónkat is így emeljük ki a foglalatából, és helyére az új izzó búráját nyomjuk az izzónyak foglalatába. Az alul kinyúló rézhuzal kivezetéseket pedig hajlítsuk elállóan a nyak lapos helyezőcsapjának keskeny oldalaira. Vigyázzunk, az izzók kivezetései nem azonos hoszszúságúak, visszahajtva a kelleténél rövidebbek lehetnek, ezért nem fognak megfelelő kontaktust adni az izzófoglalat érintkezőinél. Ez akkor is előfordulhat, ha az izzóbúra nem ül teljesen a nyakhüvely aljára, illetve behelyezéskor elgörbülve megrövidül a két vékony kivezető huzal. Ezeket behelyezés előtt mindig egyenesítsük ki.
Azt, hogy egy izzó hibás-e, szerencsés esetben szabad szemmel is megállapíthatjuk, ám a sötétre színezett burájú égőknél erről csak műszerrel, vagy 3 V-os elem feszültségét a kivezetésekre kapcsolva győződhetünk meg egyértelműen. A szálszakadásról pl. a burán kis fekete korom folt árulkodhat, de nem mindig. A nyomkeresés helyett ezért a műszeres, vagy elemes vizsgálattal ellenőrizzük az izzókat.
Ha a csatlakozó aljzatba dugva a füzér égői nem világítanak, de a dugó mögötti vezetékszakaszt megmozgatva fel-felvillannak, akkor nagy valószínűséggel az egyik vezető ér szálai szakadtak el, és csak néha érintkeznek. A szakadás helyét áramtalanítás után (hiszen itt hálózati feszültség van) egy 1,5 V-os elemmel és ráforrasztott pótizzóval könnyen behatárolhatjuk. Természetesen ha van mérőműszerünk akkor inkább ezt használjuk. Az alkalmi mérőműszerrel a villásdugó egyik ága, és az első égőfoglalatban lévő érintkező közötti kontaktust keressük.
Ha van mérőműszerünk, akkor ohmmérő állásban használjuk hibakeresésre. Ha a vezeték szakadt, a műszer 1-et jelez, ha pedig ép, akkor a vezetékszakasz ellenállásértékét (0-hoz közeli érték) mutatja. A szakadás máshol van, helyét pontosan bemérhetjük, ha fokozatosan haladunk végig a kérdéses szakaszon, a foglalatok belsejében mérve. Ahol megszakad a vezetőér, közvetlenül előtte lesz a szakadás. Ilyen hibák főként a gyakori hajlítgatások miatt következnek be, pl. a dugó és a foglalatok nyakánál.
Ha közvetlenül a vezetékre öntött - s ezért megbonthatatlan - dugó nyakánál szakadt a vezetőér, célszerű, ha új, hasonló kivitelű vezetékre öntött villásdugóval cseréljük ki a hibás dugót. A toldások helye a vezetőérpáron egymástól legalább 2 cm távolságban legyenek. A lecsupaszított érvégeket sodorjuk össze, ónozzuk elő, a vezetékvégeket forrasszuk össze. A toldást több rétegben rácsavart szigetelőszalaggal fedjük le. Ha van hőre zsugorodó szigetelőcsövünk, természetesen használjuk szigetelőszalag helyett, de az erekre még a forrasztás előtt húzzuk rá a csövecskéket, majd forrasztópákával vagy öngyújtó lángja felett melegítve zsugorítsuk a vezetékekre.
A következő lehetséges hibaforrás a foglalat és az izzó. A műanyagfoglalatban nyúló vezetékek két érintkező lemeze közé szorulnak az izzólámpa oldalra kivezetett érintkezői. Leggyakrabban ezeken a helyeken keletkezik érintkezési hiba, melyet az égők lábainak megtisztításával, a foglalatban kevés kontakt spray-t használva elháríthatunk. Műszerrel, a foglalatok belső érintkezőire mérve gyorsan behatárolhatjuk a hiba helyét, s percek alatt ki is javíthatjuk. A vizsgálatot az izzófüzér teljes hosszában célszerű megejtenünk, egészen a villásdugó másik száráig, mert megeshet, hogy a hibát több rossz kontaktus okozza.
Az ünnep díszkivilágítás hangulatát a karácsonyi piramisok is emelik. A hét gyertyából álló ünnepi dísz a fényfüzérekhez hasonlóan sorosan kapcsolt égőkből áll, amelyeknek izzói Edison menetesek, 34 V, 3 W-osak. A régebbi karácsonyfa füzérek 14 V-os égőit ezekhez természetesen nem lehet használni. A kiégett izzók ezeknél is megszakítják az áramkört, de ezen felül a foglalatok talp- és oldalsó érintkezőinek bizonytalan kontaktusai is okozhatnak működésképtelenséget. A hibás érintkező lemezeket kis csavarhúzóval felemelve, ill. közép felé hajlítva könnyű kijavítani, más probléma nem nagyon szokott velük előfordulni.
Többen a külső térben erkélyekre, vagy az ablakok elé függesztett fényfüzérekkel fokozzák az ünnepi díszkivilágítást. Az e célra szolgáló készletek is eltérőek, bár mindegyik csak 24 V-os feszültséggel működik, és a 230 V-os hálózatra transzformátorral csatlakoztathatók.
Érdekességük, hogy bár párhuzamos bekötésű a füzér, ám ezt több sorosan kötött szakasz alkotja. Így ha egy izzó kiég, akkor csak egy rövid füzérszakasz nem világít. A hibát így viszonylag könnyű megtalálni, hiszen csak 8-10 foglalatot és izzót kell átvizsgálni. Mivel a vezetéksodratot három összecsavart vezetőér alkotja, szakadási hibák szinte soha nem alakulnak ki. Az izzók hasonlóak a beltéri izzófüzérekhez használatosakhoz, csak alacsonyabb feszültséggel világítanak, és az izzók nyakhüvelye szorosan a foglalatra záródik, s a freccsenő víz ellen így védettek. Az izzókra és javításukra az előzőkben leírtak vonatkoznak, ám izzócserekor most is csak az eredetivel megegyező nyakú lámpa a megfelelő, mert a foglalatra simuló nyakgallér a víz elleni védelem miatt nagyon fontos. A búra gallérok lapos helyezőcsapjai viszont keskenyek, és a beltéri füzérekhez való izzók ezért is nem dughatók a kültéri füzérfoglalatokba.
A kültéri fényfüzéreknek van egy speciális és nem megbontható szerelésű változata, amely ugyancsak hálózati transzformátorral csatlakoztatható 230 V-os hálózatra. A foglalataik vízmentesek, és nem megbonthatók, ezért javítani sem szabad.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Autóled szabályok

Néhány gyártó már most LED-es nappalifény világítással dobja piacra autóit, de a régebbi modellekre is fel lehet szerelni a LED-sort. Nem mindegy azonban, hogy mi hova és hogyan kerül fel a...


Energiatakarékossági tippek

Legyen szó akár otthonunk komfortjáról, akár háztartási gépekről vagy háztartási munkáról, akár szórakozásról, megkerülhetetlen téma az energiával való takarékoskodás. Ezt azonban tanulni kell,...