Először döntsük el, milyen nagyságú babák fognak hintázni. Ez az arányok és a méretek miatt lényeges, ugyanis az ülőke támláját és a kapaszkodót eszerint kell méretezni. A minta kb. 10 cm nagyságú babákhoz készült, a méretek is ehhez alkalmazkodtak, amit természetesen az "egyéni adottságokhoz" kell igazítani.
Kezdjük munkánkat a hinta karjának megrajzolásával, mely 45x15 mm-es 380 mm hosszú fenyőfa léc lehet. Jelöljük be a közepét a széles és a keskeny oldalon is. Végeit gömbölyítsük, két-két oldalát "karcsúsíthatjuk". Ügyeljünk a pontos, szimmetrikus rajzolásra és megmunkálásra, mert így később elkerülhetjük a kiegyensúlyozás szükségességét. Most jelöljük és fúrjuk ki az ülőke karjának és a kapaszkodójának furatait is.
A hinta karjának tengelye és az egyensúlyozó kar 8 mm-es tipliből készülhet. Mértani közepén - mindkét lapján - fúrjuk át 8 mm-es fúróval. A szélesebb oldali furatba kerül az egyensúlyozó kar, ami kb. 180 mm. A keskenyebb oldal furataiba kerülnek a 20-25 mm hosszúságú tengelyek. Az egyensúlyozó kar felső végére tehetünk színes fagolyót, mintegy záróelemként, ellenkező végére ellensúlyt kell szerelni. Ellensúly gyanánt egy 55 mm átmérőjű, 20 mm vastag fakorongot használhatunk, mely 8 mm-es furattal csatlakozik a karhoz. Hogy súlyosabb legyen, közepébe egy fémcsapot ragaszthatunk, köré pedig virágszirmot mintázó keret került.
Az ülőke karjának - ami babaderék méretű legyen - 3-4 mm-es lemezt használhatunk, amit hurkapálcából vágott ráccsal építünk a hinta karjához. A kapaszkodót egy, az alján levő kis csappal rögzítsük. A 130x180 mm nagyságú talp 5 mm-es lemezből készült, ami egy megfelelő méretű keretre van ragasztva. A keret készülhet sima lécből is, de mutatósabb, ha valamilyen profilra mart lécből, esetleg képkeretből készítjük. Rajzoljuk be az állvány csapjainak helyét - a két 80x5 mm-es "furatot" - szimmetrikusan a középpontra, egymástól 45 mm-re (vagy amilyen széles a hinta karja), melyet lombfűrésszel könnyen ki tudunk vágni.
Az állványok is 5 mm-es lemezből készültek. Magasságuk 180 mm, talpponti szélességük 90 mm, mely 5 mm-rel hosszabb a csapok miatt, melyekkel majd a talpba rögzítjük. E csapok 5-5 mm-rel keskenyebbek legyenek, így képezve vállat az állványnak, hogy ne csúszhasson be a talpba. A tengelyek furatát 8-8,5 mm-es fúróval fúrjuk ki. Az állvány oldala maradhat "tömör", de fűrészelhetünk bele bármilyen mintát is, így az ellensúly mozgása még látványosabb lesz.
Ezek után a leszabott, kifaragott alkatrészeket csiszoljuk le gondosan, azokat a részeket, melyeket színezni akarunk fessük be (egészségre nem ártalmas festékkel, lazúrral), majd száradás után ragasszuk össze. Utolsó simításként egy-két réteg lakkal fejezhetjük be munkánkat.
"Mutatós" állatfigurák
Bár a modern technika korát éljük, a digitális órák mellett azért szép számmal akadnak analógok is, melyek használatát gyermekeinknek meg kell tanítani. A "gyakorló" óra egyszerű, átlátható beosztású számlap, két, kézzel állítható mutatóval. Hogy könnyebb, játékosabb legyen a tanulás, készíthetjük az ilyen órát kedves-kedvenc kis állat figurákra. A bagoly, a csiga, a maci, a pingvin vagy a cica jó alany ezekhez az eszközökhöz. Anyag-, és szerszámigénye is minimális.
A megtetszett alakot rajzoljuk (át) 4-5 mm vastag rétegeltlemezre, majd fűrészeljük ki. Körzővel rajzoljunk megfelelő méretű kört, osszuk fel 12 részre, majd ezt is fűrészeljük ki. Ezután a számlapot az alakra helyezve fúrjuk át. Rajzoljunk a sugárnál valamivel hosszabb ill. rövidebb mutatót. Mielőtt ezt is kivágnánk, fúrjuk ki a tengely csavarjának helyét, így könnyebb. Csiszoljuk le gondosan az egyes darabokat, majd színezzük, pácoljuk, esetleg égetéssel díszítsük. A mutatókat feltétlenül fessük be. A számlapon az óraosztást, ill. az órákat tisztán, láthatóan egyértelműen készítsük. Ragasszuk a számlapot a figurára, majd egy csavar segítségével szereljük rá a mutatókat. Az óra készülhet fix talppal vagy lábbal, de tehetünk kinyitható lábat is rá, így laposabb, könnyedén lehet akár táskába tenni, de tárolni is.