Jobb megelőzni, mint megrémülni! 

Ősszel már szemmel láthatóan rövidülnek a napok, egyre több a borongós, esős, őszi idő, és ez az időszak kedvez a betörőknek. A csukott ajtók-ablakok mellett nehezebb észlelni a gyanús zajokat, s a szomszédság is nehezebben mozdul, ha riasztósziréna hangját hallja. Érdemes hát felkészülni a "hívatlan látogatók" elhárítására.

Amihez nem kell pénz!

Október táján már hosszabb időre magára hagyjuk a nyaralót, de még a lakás is huzamosabb ideig gazda nélkül maradhat. Érdemes a szomszédokkal megállapodni, hogy rendszeresen szedjék ki a postaládából a leveleket, reklámokat. Az előfizetett újságokat irányítsuk a nyaralóból haza vagy a szomszédokhoz. Nagyon megbízható szomszéd naponta igazíthat valamit az ablakokon, redőnyökön, függönyökön. Néha esténként egy ideig égetheti a lámpát is. De ő is jól teszi, ha picinyke falevelet szorít az ajtó alsó éle alá. Ha idegen hatol be, a falevélke elmozdul a helyéről, s figyelmeztet, hogy a behatoló még bent lehet a lakásban.
A telefont legcélszerűbb lekapcsolni, így nehézkesebb megállapítani, hogy van-e a lakásban valaki. Ha megoldható, a bejárati csengőt a hosszas távollét idejére, ajánlatos a szomszédos házba, lakásba is bekötni, így az ott lakók is felfigyelnek a csengetésre és kinéznek, amitől az idegen, "csak tájékozódni" kívánó elriad.

Védőberendezések 

A skála ma már rendkívül széles. A leginkább védendő behatolás lehetőségeket az 1. ábra mutatja. Az egyszerűbbek, az ajtók-ablakok nyitása esetén saját akkuról működtetett riasztószirénát és lámpavillogtatót hoznak működésbe, s megállapodás alapján egy közeli lakásban is riasztanak. A biztonságtechnikával, ma már rengeteg cég foglalkozik, a fővárosi telefonkönyvben két oldalt foglal el a felsorolásuk. A bőséges ajánlatukból itt a legfontosabbakat mutatjuk be.
A hengerzár (cilinderzár) alapvető szerelvény, mert a biztosítók ezt tartják a védelem minimális eszközének. Minél több kis hengere van (2), annál nehezebb "idegen" eszközzel kinyitni. Fontos, hogy a harmadik, tartalék kulcsa se kerülhessen idegen kézbe.
A hevederzár (3) már megvéd az ajtó betörése, benyomása, felfeszítése ellen is. Ajánlatos belökés-gátlóval (4) együtt felszerelni, ami megakadályozza, hogy a már kinyitott hevederzár esetén a behatoló egyszerűen belökje az ajtót. A nagyméretű hevederzárak - pl. a nagy teraszajtókat védők (5) - korszerűbb változatába olyan elektromos védőrendszert is beszerelnek, ami már a benyomási próbálkozáskor jelez, mert benne egy kis áramkör szála (6) megszakad és bekapcsolja a riasztószirénát, és (ha van ilyen kapcsolat) riaszt az őrzőszolgálat legközelebbi őrhelyén. Hasonló elven működik a beszakítás-gátló, védő, amit ajtók, páncélszekrények, szekrények testébe szerelnek, hogy nyomogatás, áttörés, megfúrás esetén is riasszon.
Mindezek mellett érdemes az egyszerű ajtó-ablak zárakba, kilincsekbe még egy külön kis hengerzárat is szerelni, ami a mellette lévő üveg kivágása, vagy kitörése esetén is meggátolja a nyitást (7).
A láthatatlan infrasugaras "rács" adója és vevője közötti bármelyik sugár eltakarása esetén riaszt. Ablakokba 4-6, ajtók keretébe 8 ilyen vízszintes sugarat szerelnek, saját külön áramforrással, hogy a villanyhálózat kikapcsolása esetén is működjenek (8).
A tetőtéri ablakok, meg a pincerácsok felfeszítését, majd az azokon át bejutást célszerű még külön erős lánccal, lakattal is védeni, ami azért a szellőztetést lehetővé teszi (9).
A mozgást, erős hőmérsékletemelkedést, zajokat is érzékelő nagyon bonyolult riasztórendszerekről már fontos megbízható szakértő véleményét is kikérni, hiszen ezek felszerelése és karbantartása, havidíja igen tetemes. Az áttörésjelzőket ajtók, páncélszekrényajtók lapjába és pántjaiba építik be. Ezáltal nemcsak az ajtó megmozdításakor, hanem beszakítási, betörési, vagy megfúrási kísérlet során is azonnal riasztanak.
Meglehetősen ellentmondó a kutya szerepe a lakás védelmében. A technika számos olyan eszközt dolgozott ki, amelyekkel a behatolók megbéníthatják a legvadabb dobermannt is. Ilyenek a különféle bénító spray-k, a kis nyílpuskával belőtt altató injekció vagy az elektromos sokkolók. A statisztikák szerint a vad őrzőkutyák több, a családhoz tartozó unokát és nagymamát martak meg, mint betörőt, mert a bűnözők ismerik a kutya "kikapcsolási" módját.
Ha mégis betörtek, a kutyával történő védelem nem befolyásolja a kártérítés mértékét. A kutya védelmet leginkább csak a bérházakban nyújt, ahol a kistermetű, élesen csaholó kiskutya éktelen ricsajt csap már akkor is, ha csak becsenget valaki, vagy nyitogatni próbálja az ajtót. Ám hosszabb távollét esetére a jelző-ebet nem lehet magára hagyni.

Ami nincs ott, azt nem vihetik el 

A gondos ingatlantulajdonos, vagy lakó pénzt, ékszert, értékpapírt - különösen hosszabb távolléte esetén - nem tart otthon. A pénznek még az alig kamatozó folyószámlán is jobb helye van, az ékszernek, meg az értékpapíroknak egy (esetleg közös családi) bank széfben, vagy nagyon megbízható ismerősnél. Valami kis pénz, néhány ezer forint maradhat otthon, de a nagyobb kiadásokra legyen egy hitelkártya, és legyen feljegyezve, hogy ellopása esetén milyen banki számon tiltható le. Az értékpapírokról, ékszerekről jó fényképet is készíteni. Pénzt, ékszert, értékpapírt egyébként is nehéz és nagyon drága biztosítani. A betörők ma már fémkeresővel derítik fel a lakásban "megtalálhatatlanul" elrejtett ékszereket is.

Ha mégis megtörtént 

Aki észreveszi, hogy a lakást feltörték, ne rontson be óvatlanul, hanem hívjon jó erőben lévő segítőket. Ha biztos, hogy nincs már benn a tettes, lehetőleg semmihez se nyúljanak, hanem hívják a rendőrséget a 107-es vagy a 112-es telefonon. Érdeklődjenek a szomszédságban, hogy nem észleltek e idegent, vagy valami gyanúsat, s ha igen, mikor, mit. A helyszínelő rendőrök felvesznek egy ideiglenes jegyzőkönyvet, ami rögzíti a tapasztaltakat, a hiányokat. Ezt a károsultnak feljelentésben kell megismételnie. Jó, ha azt alapos hiányfeltárás után, az illetékes rendőrkapitányságon írásban elkészítve adja be. Ebben felsorolhatók a helyszíneléskor még nem tapasztalt, kifelejtett tények, hiányok és megemlíthetők a mégis megtalált, a felfordulásban eltűntnek hitt holmik, továbbá az esetleges megalapozott gyanúk.
A biztosító csak a saját kárbecslőjének jelentése és a rendőrségi záró-jegyzőkönyv kézhezvétele után foglalkozik a kártérítéssel. Ha a rendőrségi zárónyilatkozat nem egyezik a károsult véleményével, azt meg lehet fellebbezni. A kártérítési érték keveslése esetén szakértői véleményt is lehet kérni.
A lakás rendbetétele után ajánlatos a feltört részek azonnali rendbetétele és új, az igényeknek megfelelő zárak felszerelése. Segíti a nyomozást és a kárrendezést, ha az értékekről van pontos jegyzék, a műtárgyakról fénykép és eredetiségigazolás, a készülékekről számla, garanciakönyv, feljegyzett gyári szám.
A biztosítási szerződést évente megújított kötvény küldésével tartja karban a biztosító. Abban fő vonalakban ismétlik meg, hogy mire vonatkozik a biztosítás, hogy az éves inflációs rátától függően, milyen arányban emelkedik a biztosított épület, ingóságok stb., értéke és természetesen a havonta esedékes biztosítási díj. Ám ez a keretemelkedés nem vonatkozik automatikusan a szerződésben tételesen felsorolt, és a szerződéskor megállapított egyes értékekre. Ezért érdemes legalább évenként, vagy tartósabb távollétet megelőzően átnézni az eredeti szerződést, s ha kell, megfelelően módosítania azt.
A biztosító nyereségre törekvő üzletág. Szerződéskötés vagy megújítás előtt tanácsos alaposan körbeérdeklődni az egyes biztosítók hozzáállása és ajánlati csomagjai felől. A nagy "csomagokban" sokszor feleslegesek is bennfoglaltatnak, mint pl. domboldalon árvíz, sík, kopasz területen álló lapos tetejű épület esetében farádőlési kár stb. Ezek kiiktatásával esetleg mérsékelhető a díjtétel is. Csúszós hegyoldal esetében viszont célszerű, ilyen rizikófaktorral bővíteni a szerződést. A szerződés kisbetűit is elolvasva, s a valóban várható károkra koncentrálva kell megállapodni.
Nagyon fontos pontosan tisztázni, hogy milyen fajta épület- vagy lakásvédelmet fogad el hatásosnak a biztosító. Az ilyenekről az irodákban adnak nyomtatott tájékoztatót, ami sokszor szinte sokkolja az érdeklődőt, mert abból kiderül, hogy az ő jól kiépítettnek hitt védelme (biztonsági zár, rács, riasztó) nem felel meg a követelményeknek. A károsultak haragja legtöbbször a betörés után kiérkező kárbecslőre zúdul, pedig ő csak a szerződésben foglaltakhoz ragaszkodik, s szakértelemmel becsüli a kárt, pontosan ismeri a feltételeket, és alkalmazza is.
Egy példa: ha a rendőrségi helyszínelők az igen ravasz védőzáron még a laboratóriumban sem találtak "idegenkezűséget", idegen eszközzel történő nyitásra, feszegetésre, idegen anyagra utaló nyomot, a biztosító nem fizet, mert a felelősséget csak bezárt zárra vállalja. Ha nincs idegenkezűség, feltételezik az önbetörést, a hanyag, vagy szándékolt nyitva felejtést, az egyik kulcs elvesztését stb., azaz ugyan zár volt, de az előírt védelem nem.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szűcs József

Címkék: betörés, riasztó

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tűzgátló nyílászárók

A megelőző tűzvédelem nem merülhet ki a törvényes előírások teljesítésében, hanem ki kell terjednie az aktív biztonságtervezésre is. A tűzgátló nyílászárók kialakítása szakemberek dolga, mivel itt...


Válasszon megfelelő szén-monoxid vészjelzőt!

Tisztában vagyunk a szén-monoxid veszélyeivel, többségünk mégsem tesz semmit családja védelmében. Pedig a gyilkos gáz nem válogat, mindenki veszélyben lehet! Sajnos azok sem érezhetik magukat...