Gépek a fürdőszobában

Sorozatunkban elérkeztünk a lakás legveszélyesebb részéhez, ez a fürdőszoba. A fejlődés által nyújtott lehetőségek lehetővé teszik számunkra, hogy az amúgy főleg vizesblokknak tartott helységben is használjunk elektromos készülékeket, a megfelelő előírások betartása mellett. Ehhez azonban ismernünk kell ezeket az alapszabályokat, a gépeket és a veszélyforrásokat. Az alábbiakban az elektromos hajszárítóval és a hajsütővassal foglalkozunk részletesen.

Közös jellemzőjük ezeknek a kisgépeknek, hogy úgynevezett kettősszigetelésű berendezések, tehát földeletlen konnektorról üzemeltethetőek. A kettősszigetelésű gépek szerkezeti kialakításuknak köszönhetően nagy biztonsággal használhatók bárki által, mostoha körülmények között is. Lényegük a gyártás során alkalmazott eljárásban keresendő; az aktív elektromos egység a készülék házszerkezetétől határozottan és üzembiztosan elszigetelt kivitelben készül (1). A kezelő által érinthető esetleges fém, tehát vezető elemek az elektromos áramkörbe nem kerülnek beépítésre. Ellentétben a földelt hálózatot igénylő készülékekkel, mert azoknál a fém burkolatok, úgynevezett csillagpontos eljárással, egy közös ponthoz vannak kapcsolva, mely a fali csatlakozó földpontjához kapcsolódik. Ilyen készülékek az automata mosógépek, szárítógépek, hűtőgépek, vasalók stb. A hagyományos "kerek" mosógépek, a porszívók és a takarítógépek kettősszigetelésű berendezések. Minden háztartási gépen a gyártó feltünteti a használatra vonatkozó biztonsági előírásokat, ezek a jelek a készülék adatlapján találhatóak (2, 3).
A kis kitérő után kezdjünk neki a hajszárító alaposabb átvizsgálásához.
Egy műanyag házba viszonylag nagy teljesítményű fűtőbetétet építettek be, melyen keresztül egy erre a célra készült ventilátor nagy mennyiségű levegőt áramoltat át. A fűtőbetét a hideg levegőt felmelegíti, és ez hozza létre a hajszárításhoz szükséges meleg levegő áramlatot. A 4. ábrán látható, hogy a kényszerkapcsoló vagy kettős kapcsoló (5) alkalmazásával a fűtőegység önállóan nem hozható működésbe, hogy a fűtőbetét által előállított hőhatástól a készülék házát és vázszerkezetét megóvjuk. A berendezés hibakeresését minden esetben csak feszültségtelenített állapotban szabad elkezdeni.
A készülék burkolatát általában típustól függően 2-3 db csavar rögzíti, ezek eltávolítása után szabaddá válik a belső szerkezete. (Néhány típusnál speciális csavarokat használnak, amelyek egyszerű eszközökkel nem csavarozhatók szét.) A 6-os és 1-es ábrán (egy korszerűbb és egy régebbi gépen) látható a ventilátor motor és az előtte elhelyezetett fűtőbetét, továbbá megfigyelhetjük a hálózati kábel csatlakoztatásának módját is.
A hibakeresés ebben az esetben is az áramutas módszer. Első lépésként célszerű megvizsgálni a hálózati kábel működőképességét, ellenállás vagy szakadás-mérés segítségével. Gyakori hibalehetőség ezeknél a készülékeknél, hogy a hálózati kábel az 1000 watt körüli teljesítmény mellett idő előtt elszakad, megtörik. Mérése roppant egyszerű feladat; az ellenállásmérővel a vezeték végpontjaira kell rámérnünk (7). Gyakorlatilag rövidzárat, "0" körüli ellenállást kell mérnünk.
Következő áramköri elem a kettős kapcsoló. Vizsgáljuk meg, hogy első esetben a kapcsoló valóban bekapcsolja a ventilátor motort (K1-es kapcsoló), mert ha már ez a kapcsoló nem üzemel, akkor a nagyobb teljesítmény igénnyel rendelkező (K2-es) kapcsoló sem üzemelhet (8). A kapcsolókat szakadásméréssel ellenőrizzük, ha rendben találtuk őket, akkor a következő áramköri elemeket ellenőrizzük le. A ventilátor motor ellenállása megközelítőleg 300-500 ohm (9), míg a fűtőbetét mérhető ellenállása 150-200 ohm körüli (10).
A fűtőegységen egy túlmelegedés gátló egyszerű szabályzó is található (11, 12), ennek jelentősége akkor van, ha a betéten nem áramlik keresztül megfelelő levegő-mennyiség, ami a betét üzemi hőmérsékleten tartásához szükséges. Ilyen eset előfordulhat, például használat során a helytelenül letett készülék esetében is. Ha valamilyen tárgy kerül az áramló levegő útjába, a készülék túlmelegedését meggátolja az egyszerű szabályzó elem. Ez a szabályzó azonban hiba forrása is lehet, mert az érintkező pár közé került szennyeződés a fűtőbetét áramkörét megszakítja. Hibára utaló gyanú esetén célszerű az érintkezőket megtisztítani (12). Ha megtaláltuk a hibás alkatrészt, azt általában cserélni kell. Érdemes a készülék típusát pontosan feljegyezni, és mintadarabot is magunkkal vinni a szükséges pótalkatrész beszerzése érdekében. Cseréljük ki a hibás alkatrészt, majd alapos tisztítás után szereljük össze a készüléket. Maga a házszerkezet rögzíti általában az alapelemeket a helyükre, itt lényeges a körültekintő alaposság, mert a fűtőegység helytelen visszahelyezése miatt a betét hozzáérhet a hőre lágyuló műanyag házhoz, burkolathoz, ami komoly meghibásodáshoz vezethet (meg is olvasztatja a burkolatot). A burkolat sérülése esetén sajnos általában az egész burkolatot cserélni kell, mert az maga a szerkezetet összetartó egység is egyben. A kis gépek legnagyobb ellensége a túlterhelés és a véletlen-szerű leesés. Ezek mindegyike elkerülhető. 
A hajsütő vas egy szintén egyszerű, de nélkülözhetetlen szépítő eszköze a család hölgy tagjainak. A műanyag nyél folytatásaként egy üreges sütő csövet találunk, melynek belsejébe helyezték el a fűtőbetétet (13). A betét teljesítménye 10-15 watt, tehát igen kis teljesítményű készülékről van szó. A betét végei közvetlenül a hálózati kábelhez kapcsolódnak, tehát szétszerelés nélkül is mérhető a betét ellenállása (14). Az alacsony teljesítmény miatt a hálózati kábel szakadása mechanikus meghibásodások miatt jöhet létre, ezeket már szemrevételezéssel is érzékelni lehet. Az igényesebb készülékekben a hálózati kábel csúszó érintkezőkön keresztül kapcsolódik a fűtőbetéthez (15). Ennek felhasználói szempontból van jelentősége, mert a használatot lényegesen egyszerűbbé teszi a forgó hálózati kábeles megoldás. A készülékben nincs sem kapcsoló, sem hővédő elem, így a hiba lehetséges oka a fűtőbetét lehet. A csúszóérintkezős készülékeken erre az érintkező csatlakozási pontjainál lehet rámérni (16). A fűtőbetét cseréje a készülék fogantyújának a szétszerelése után oldható meg. Még egyszer megemlítjük, hogy a gyártók a hajszárító és hajsütő vasakat sokszor olyan csavarokkal szerelik össze, melyeknek eltávolítása eszköz hiányában nehézségekbe ütközhet. Azt tanácsoljuk, hogy kreatívan oldják meg a szétszerelést (pl. egy gyengébb minőségű csavarhúzó hegyét kissé alakítsák át a célnak megfelelően), de összeszereléskor már olyan kötőelemeket használjanak, melyekhez van megfelelően illeszkedő eszközük is.
Végül néhány tanács a fürdőszobai gépek használatához. Kerüljük a készülékek megfogását nedves vagy vizes kézzel, mert a víz viszonylag jó vezető, és a gépbe befolyva a kettősszigetelésű berendezéseknél is átvezetést hozhat létre a szigetelő rétegek között, ami komoly áramütést eredményezhet. Gyakran az indulás előtt, az utolsó pillanatban történik a hajsütővas használata, és a sietség hevében megfeledkeznek a kihúzásáról. Bár alacsony hőfokon üzemelő berendezés, de képes tüzet okozni az ott felejtett hajsütővas is! Jobb a bajt megelőzni, mint utólag bánkódni a bekövetkezett tűzeset miatt.

Salánki Gábor (06-20-9539-538)
mosogepdoktor@matavnet.hu

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Csapjavítás

Az egykaros csaptelepek mellett újra teret hódítanak a hagyományos két forgócsaposak új generációja. Mellettük természetesen megférnek az egykaros csapok is, amelyeknek kezelési praktikumai...


Hajszárítók és más hajkozmetikai elektromos készülékek

A hajszárító az egyik legelterjedtebb háztartási kisgép, szinte minden családban megtalálható. Emellett a hajcsavarók, hajvasalók is egyre több fürdőszoba kellékeivé váltak. Míg utóbbiak egy...