Gépek a fürdőszobában

Sorozatunkban elérkeztünk a lakás legveszélyesebb részéhez, ez a fürdőszoba. A fejlődés által nyújtott lehetőségek lehetővé teszik számunkra, hogy az amúgy főleg vizesblokknak tartott helységben is használjunk elektromos készülékeket, a megfelelő előírások betartása mellett. Ehhez azonban ismernünk kell ezeket az alapszabályokat, a gépeket és a veszélyforrásokat. Az alábbiakban az elektromos hajszárítóval és a hajsütővassal foglalkozunk részletesen.

Közös jellemzőjük ezeknek a kisgépeknek, hogy úgynevezett kettősszigetelésű berendezések, tehát földeletlen konnektorról üzemeltethetőek. A kettősszigetelésű gépek szerkezeti kialakításuknak köszönhetően nagy biztonsággal használhatók bárki által, mostoha körülmények között is. Lényegük a gyártás során alkalmazott eljárásban keresendő; az aktív elektromos egység a készülék házszerkezetétől határozottan és üzembiztosan elszigetelt kivitelben készül (1). A kezelő által érinthető esetleges fém, tehát vezető elemek az elektromos áramkörbe nem kerülnek beépítésre. Ellentétben a földelt hálózatot igénylő készülékekkel, mert azoknál a fém burkolatok, úgynevezett csillagpontos eljárással, egy közös ponthoz vannak kapcsolva, mely a fali csatlakozó földpontjához kapcsolódik. Ilyen készülékek az automata mosógépek, szárítógépek, hűtőgépek, vasalók stb. A hagyományos "kerek" mosógépek, a porszívók és a takarítógépek kettősszigetelésű berendezések. Minden háztartási gépen a gyártó feltünteti a használatra vonatkozó biztonsági előírásokat, ezek a jelek a készülék adatlapján találhatóak (2, 3).
A kis kitérő után kezdjünk neki a hajszárító alaposabb átvizsgálásához.
Egy műanyag házba viszonylag nagy teljesítményű fűtőbetétet építettek be, melyen keresztül egy erre a célra készült ventilátor nagy mennyiségű levegőt áramoltat át. A fűtőbetét a hideg levegőt felmelegíti, és ez hozza létre a hajszárításhoz szükséges meleg levegő áramlatot. A 4. ábrán látható, hogy a kényszerkapcsoló vagy kettős kapcsoló (5) alkalmazásával a fűtőegység önállóan nem hozható működésbe, hogy a fűtőbetét által előállított hőhatástól a készülék házát és vázszerkezetét megóvjuk. A berendezés hibakeresését minden esetben csak feszültségtelenített állapotban szabad elkezdeni.
A készülék burkolatát általában típustól függően 2-3 db csavar rögzíti, ezek eltávolítása után szabaddá válik a belső szerkezete. (Néhány típusnál speciális csavarokat használnak, amelyek egyszerű eszközökkel nem csavarozhatók szét.) A 6-os és 1-es ábrán (egy korszerűbb és egy régebbi gépen) látható a ventilátor motor és az előtte elhelyezetett fűtőbetét, továbbá megfigyelhetjük a hálózati kábel csatlakoztatásának módját is.
A hibakeresés ebben az esetben is az áramutas módszer. Első lépésként célszerű megvizsgálni a hálózati kábel működőképességét, ellenállás vagy szakadás-mérés segítségével. Gyakori hibalehetőség ezeknél a készülékeknél, hogy a hálózati kábel az 1000 watt körüli teljesítmény mellett idő előtt elszakad, megtörik. Mérése roppant egyszerű feladat; az ellenállásmérővel a vezeték végpontjaira kell rámérnünk (7). Gyakorlatilag rövidzárat, "0" körüli ellenállást kell mérnünk.
Következő áramköri elem a kettős kapcsoló. Vizsgáljuk meg, hogy első esetben a kapcsoló valóban bekapcsolja a ventilátor motort (K1-es kapcsoló), mert ha már ez a kapcsoló nem üzemel, akkor a nagyobb teljesítmény igénnyel rendelkező (K2-es) kapcsoló sem üzemelhet (8). A kapcsolókat szakadásméréssel ellenőrizzük, ha rendben találtuk őket, akkor a következő áramköri elemeket ellenőrizzük le. A ventilátor motor ellenállása megközelítőleg 300-500 ohm (9), míg a fűtőbetét mérhető ellenállása 150-200 ohm körüli (10).
A fűtőegységen egy túlmelegedés gátló egyszerű szabályzó is található (11, 12), ennek jelentősége akkor van, ha a betéten nem áramlik keresztül megfelelő levegő-mennyiség, ami a betét üzemi hőmérsékleten tartásához szükséges. Ilyen eset előfordulhat, például használat során a helytelenül letett készülék esetében is. Ha valamilyen tárgy kerül az áramló levegő útjába, a készülék túlmelegedését meggátolja az egyszerű szabályzó elem. Ez a szabályzó azonban hiba forrása is lehet, mert az érintkező pár közé került szennyeződés a fűtőbetét áramkörét megszakítja. Hibára utaló gyanú esetén célszerű az érintkezőket megtisztítani (12). Ha megtaláltuk a hibás alkatrészt, azt általában cserélni kell. Érdemes a készülék típusát pontosan feljegyezni, és mintadarabot is magunkkal vinni a szükséges pótalkatrész beszerzése érdekében. Cseréljük ki a hibás alkatrészt, majd alapos tisztítás után szereljük össze a készüléket. Maga a házszerkezet rögzíti általában az alapelemeket a helyükre, itt lényeges a körültekintő alaposság, mert a fűtőegység helytelen visszahelyezése miatt a betét hozzáérhet a hőre lágyuló műanyag házhoz, burkolathoz, ami komoly meghibásodáshoz vezethet (meg is olvasztatja a burkolatot). A burkolat sérülése esetén sajnos általában az egész burkolatot cserélni kell, mert az maga a szerkezetet összetartó egység is egyben. A kis gépek legnagyobb ellensége a túlterhelés és a véletlen-szerű leesés. Ezek mindegyike elkerülhető. 
A hajsütő vas egy szintén egyszerű, de nélkülözhetetlen szépítő eszköze a család hölgy tagjainak. A műanyag nyél folytatásaként egy üreges sütő csövet találunk, melynek belsejébe helyezték el a fűtőbetétet (13). A betét teljesítménye 10-15 watt, tehát igen kis teljesítményű készülékről van szó. A betét végei közvetlenül a hálózati kábelhez kapcsolódnak, tehát szétszerelés nélkül is mérhető a betét ellenállása (14). Az alacsony teljesítmény miatt a hálózati kábel szakadása mechanikus meghibásodások miatt jöhet létre, ezeket már szemrevételezéssel is érzékelni lehet. Az igényesebb készülékekben a hálózati kábel csúszó érintkezőkön keresztül kapcsolódik a fűtőbetéthez (15). Ennek felhasználói szempontból van jelentősége, mert a használatot lényegesen egyszerűbbé teszi a forgó hálózati kábeles megoldás. A készülékben nincs sem kapcsoló, sem hővédő elem, így a hiba lehetséges oka a fűtőbetét lehet. A csúszóérintkezős készülékeken erre az érintkező csatlakozási pontjainál lehet rámérni (16). A fűtőbetét cseréje a készülék fogantyújának a szétszerelése után oldható meg. Még egyszer megemlítjük, hogy a gyártók a hajszárító és hajsütő vasakat sokszor olyan csavarokkal szerelik össze, melyeknek eltávolítása eszköz hiányában nehézségekbe ütközhet. Azt tanácsoljuk, hogy kreatívan oldják meg a szétszerelést (pl. egy gyengébb minőségű csavarhúzó hegyét kissé alakítsák át a célnak megfelelően), de összeszereléskor már olyan kötőelemeket használjanak, melyekhez van megfelelően illeszkedő eszközük is.
Végül néhány tanács a fürdőszobai gépek használatához. Kerüljük a készülékek megfogását nedves vagy vizes kézzel, mert a víz viszonylag jó vezető, és a gépbe befolyva a kettősszigetelésű berendezéseknél is átvezetést hozhat létre a szigetelő rétegek között, ami komoly áramütést eredményezhet. Gyakran az indulás előtt, az utolsó pillanatban történik a hajsütővas használata, és a sietség hevében megfeledkeznek a kihúzásáról. Bár alacsony hőfokon üzemelő berendezés, de képes tüzet okozni az ott felejtett hajsütővas is! Jobb a bajt megelőzni, mint utólag bánkódni a bekövetkezett tűzeset miatt.

Salánki Gábor (06-20-9539-538)
mosogepdoktor@matavnet.hu

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Sokoldalú bambusz

Az üreges szerkezetű, kissúlyú, hajlékony, rugalmas szárú növényeket különféle technológiákkal feldolgozva nagyon sokoldalúan, igen széles körben lehet hasznosítani. Készülnek belőle változatos...


Speciális fiókok oda, ahová nem lehet fiókot tenni

A modern konyhák egyik nagy előnye, hogy olyan helyeket is kényelmesen tudunk használni, amelyek régebben még a kihasználhatatlan holtterek közé tartoztak. A kisméretű konyhákban pedig minden...