Kontrollált szellőzés

Egy-egy épület építése során, mint szükséges épületgépészeti tevékenység, sok minden felmerül manapság, kezdve a vízellátás, csatornázás, gázellátás, központi fűtés szerelési munkáktól, egészen a klimatizálásig. A klimatizáláson persze kisebb épületek esetében max. split-gépek kerülnek szóba, központi szellőztetők beépítése csak kifejezetten nagy bevásárló központok, irodaházak, esetleg ipari jellegű épületek esetében kerül egyáltalán a "látóképünkbe", családi házaknál pedig egyenesen fel sem merül, még gyakorlottabb tervező esetében is csak egészen kivételes esetben.

Amiért ez egyáltalán, mint kérdés felmerül, a következő: Az utóbbi időben jelentősen javult a nyílászárók, ablakok ajtók hőszigetelése, ill. légáteresztő-képessége. Tekintettel a légáteresztési képesség javulására, főként a műanyag szerkezetek esetében sok olyan probléma merül fel, mellyel általában mindenki tisztában van, mégsem történik érdemi megoldás. Lássuk konkrétan, milyen következményekkel jár tehát a nyílászárók szinte nulla légáteresztési képessége.

Csökken az épület hővesztesége, mivel a beáramló levegő felmelegítésére a továbbiakban alig kell energiát fordítani, kisebb lesz a fűtési számla. Ez pozitív, de lássuk milyen áron.
Az átlagos ember idejének 90%-át belső terekben tölti. Oxigént használ fel, és széndioxidot termel. Óránként 10-75 liter C02 keletkezik, és 40-175 g vízgőz személyenként. A javasolt légcsere ezért 0,5 x légtérfogat/óránként.
A mellékelt ábra szerint az emberek túlnyomó részének jó közérzetéhez óránként 20-40 m3/h friss levegő elegendő.
Az 1. ábra diagramja az emberek közérzetének változását ábrázolja, a friss levegő menynyiségének változása függvényében. Látható, hogy 40 m3/h friss levegőnél több beadása érdemi változást már nem okoz. Tervezési gyakorlatban ezért általában személyenként 30 m3/h friss levegővel megelégszünk. Amenynyiben a friss levegő mennyisége a fentebb leírtaknál kevesebb, az emberben a "bezártság" érzetén kívül légszomj alakulhat ki. (A 2. ábrán látható diagram a zárt térben feldúsuló széndioxid mennyiségét mutatja, az idő függvényében.)
Átlagos méretű lakás esetén, normál lakás kihasználtságot feltételezve, (két ülő ember egy 40 m2-es helyiségben, jól záró nyílászárók mellett) 500-1000 ppm CO2 koncentrációig a levegő minősége kellemes, 1000-1500 ppm között zavaró lehet, míg 1500 ppm felett már egyértelműen zavaró, gyakori fejfájást, koncentráció csökkenést stb. okoz. A megfelelő szellőzés hiánya akadályozza a lakásban keletkező víz eltávozását. A mai gyakorlatban használt műanyag alapú falfestékek páradiffúziós ellenállása nagy, így a falak szellőzése sem kielégítő. Kérdés, mennyi víz (vízgőz) szabadul fel egy normál lakásban egy nap alatt. 100-140 m2 lakást feltételezünk, 4 tagú családdal (3).
A vízgőz a relatív hidegebb felületeken kicsapódik, gombásodást okozva. A gombásodással együtt járó gombaspóra egyértelműen káros az egészségre, ez különösebb további magyarázatot nem igényel.

Mi lehet tehát a megoldás? 

A sztereotip válasz: akkor nyitok ablakot, ha akarok, és ha valóban légszomj lépne fel, vagy a fentebb leírt esetek bármelyike az ablak kinyitásával megoldható. Hogy mégis problémaképpen jelentkezik, annak oka a következő: óránként, de legalábbis két óránként kellene kiadósan szellőztetni, ami képtelenség, senki sem tudja megtenni (éjszaka ezért biztosan senki sem kel fel).
Ha viszont kinyitom az ablakot, a következő esetekkel kell számolni: nyitott ablaknál bejön a zaj. Ez különösen akkor zavaró, ha a drágán (több millió Ft-ért) vásárolt ablakok egyébként jó zajszigetelő képességgel is rendelkeznek, illetve a környék zajszintje magas.

A mellékelt táblázat alapján látható, hogy a zajszint milyen hatással van az emberekre.

  • 50-60 dB (A) zajszint tartósan, kommunikációs zavarokat eredményezhet (pl.: idegesség).
  • 60-70 dB (A) zajszint tartósan, keringési zavarokat, magas vérnyomást okoz, illetve ezek rizikó faktorait növeli. Magyarországon ez különösen fontos lehet.
  • 80-90 dB (A), illetve ezen érték felett tartós halláskárosodással kell számolni.

Nyitott ablak mellett bejön külső por és minden egyéb szennyeződés, például a virágpollen is (4), ami az utóbbi években erős allergia kiváltó hatása miatt, egyre inkább a különböző fórumokon témaként szerepel. Az ablaknyitogatás nem jelent megoldást tehát, de ugyanúgy az sem, hogy pl. egy nagy értékű ablak esetében, a levegő szigetelést (filtráció szigetelést) jelentő gumitömítést eltávolítjuk, (lásd gáz szolgáltatók esetében, a gázkazán égési levegőjének biztosítására, illetve a kémény huzat biztosítására tett előírása). Ugyanúgy kérdéses néhány nyílászáró gyártó megoldása: az ablak alján vágott nyílás, amely toló lappal zárható szükség szerint.
Az igazi megoldást csak a szellőzés kontrollált kiépítése jelentheti, amikor a szükséges igazán minimális szellőző levegő igényt (kb. 200 m3/h) ventilátorral pótoljuk, az eltávozott levegő hőtartalmát hőcserélőn keresztül visszanyerve.

Ebben az esetben az igazán drága nyílászárók is valódi szerepüket tölthetik be:

  • a hőveszteség minimalizált, a szükséges mértékű szellőzés, vesztesége is visszanyerésre kerül,
  • a vízgőzök eltávolítása megtörténik, gombásodás kizárva,
  • a szükségtelen zaj a helyiségből szintén kizárva,
  • a szellőztetésből származó por- és pollenterhelés kiszűrve, a ventilátorok elé beépített szűrővel.

További előnye a kontrollált szellőztetésnek, hogy a friss levegőt a tartózkodásra szolgáló helyiségekbe vezetjük, míg az elszívást természetesen a konyhából, fürdőből, toalett helyiségből kell megoldani. Ezzel a megoldással az épületen belül létrejön egy enyhe légáramlás, amely akadályozza a konyhaszagok szétterjedését (5).
A 6. ábra egy elképzelt lakás szellőzésének célszerű kialakítását tartalmazza. A szükséges levegővezeték keresztmetszetek, mint látható, NA 80 és NA 125 között maradnak, csak a készülék előtti szakasz esetleg NA 150 méretű, de a légvezetékek méretezését mindig mérnök tervező végezze. A berendezés kiépítési költsége töredéke a megfelelő modern nyílászárók, illetve a régi elavult nyílászárók közötti árkülönbségnek.

Stiebel József

A cikk írásához felhasznált források:

  • Heizungsjournal 1998. 7-8. szám.
  • VEW - Energie/ Prof. Schata.
  • STIEBEL ELTRON.
  • Lisino-Allergieservice, ESSEX PHARMA GmbH
  • ASHRAE Journal 1988.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: szellőzés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Műanyag ablakok karbantartása

Egyes típusoknál az évszakváltozással egyetemben az ablakokat is át kell állítani télivagy nyári módra.


Gázkonvektorral takarékosan

Kis méretű lakások, hétvégi házak, üzletek, irodák ideális fűtése a gázkonvektor. Alacsonyabb a kiépítés költsége, mint a radiátoros központi fűtésnek, és sok esetben olcsóbb üzemeltetni is.