Kontrollált szellőzés

Egy-egy épület építése során, mint szükséges épületgépészeti tevékenység, sok minden felmerül manapság, kezdve a vízellátás, csatornázás, gázellátás, központi fűtés szerelési munkáktól, egészen a klimatizálásig. A klimatizáláson persze kisebb épületek esetében max. split-gépek kerülnek szóba, központi szellőztetők beépítése csak kifejezetten nagy bevásárló központok, irodaházak, esetleg ipari jellegű épületek esetében kerül egyáltalán a "látóképünkbe", családi házaknál pedig egyenesen fel sem merül, még gyakorlottabb tervező esetében is csak egészen kivételes esetben.

Amiért ez egyáltalán, mint kérdés felmerül, a következő: Az utóbbi időben jelentősen javult a nyílászárók, ablakok ajtók hőszigetelése, ill. légáteresztő-képessége. Tekintettel a légáteresztési képesség javulására, főként a műanyag szerkezetek esetében sok olyan probléma merül fel, mellyel általában mindenki tisztában van, mégsem történik érdemi megoldás. Lássuk konkrétan, milyen következményekkel jár tehát a nyílászárók szinte nulla légáteresztési képessége.

Csökken az épület hővesztesége, mivel a beáramló levegő felmelegítésére a továbbiakban alig kell energiát fordítani, kisebb lesz a fűtési számla. Ez pozitív, de lássuk milyen áron.
Az átlagos ember idejének 90%-át belső terekben tölti. Oxigént használ fel, és széndioxidot termel. Óránként 10-75 liter C02 keletkezik, és 40-175 g vízgőz személyenként. A javasolt légcsere ezért 0,5 x légtérfogat/óránként.
A mellékelt ábra szerint az emberek túlnyomó részének jó közérzetéhez óránként 20-40 m3/h friss levegő elegendő.
Az 1. ábra diagramja az emberek közérzetének változását ábrázolja, a friss levegő menynyiségének változása függvényében. Látható, hogy 40 m3/h friss levegőnél több beadása érdemi változást már nem okoz. Tervezési gyakorlatban ezért általában személyenként 30 m3/h friss levegővel megelégszünk. Amenynyiben a friss levegő mennyisége a fentebb leírtaknál kevesebb, az emberben a "bezártság" érzetén kívül légszomj alakulhat ki. (A 2. ábrán látható diagram a zárt térben feldúsuló széndioxid mennyiségét mutatja, az idő függvényében.)
Átlagos méretű lakás esetén, normál lakás kihasználtságot feltételezve, (két ülő ember egy 40 m2-es helyiségben, jól záró nyílászárók mellett) 500-1000 ppm CO2 koncentrációig a levegő minősége kellemes, 1000-1500 ppm között zavaró lehet, míg 1500 ppm felett már egyértelműen zavaró, gyakori fejfájást, koncentráció csökkenést stb. okoz. A megfelelő szellőzés hiánya akadályozza a lakásban keletkező víz eltávozását. A mai gyakorlatban használt műanyag alapú falfestékek páradiffúziós ellenállása nagy, így a falak szellőzése sem kielégítő. Kérdés, mennyi víz (vízgőz) szabadul fel egy normál lakásban egy nap alatt. 100-140 m2 lakást feltételezünk, 4 tagú családdal (3).
A vízgőz a relatív hidegebb felületeken kicsapódik, gombásodást okozva. A gombásodással együtt járó gombaspóra egyértelműen káros az egészségre, ez különösebb további magyarázatot nem igényel.

Mi lehet tehát a megoldás? 

A sztereotip válasz: akkor nyitok ablakot, ha akarok, és ha valóban légszomj lépne fel, vagy a fentebb leírt esetek bármelyike az ablak kinyitásával megoldható. Hogy mégis problémaképpen jelentkezik, annak oka a következő: óránként, de legalábbis két óránként kellene kiadósan szellőztetni, ami képtelenség, senki sem tudja megtenni (éjszaka ezért biztosan senki sem kel fel).
Ha viszont kinyitom az ablakot, a következő esetekkel kell számolni: nyitott ablaknál bejön a zaj. Ez különösen akkor zavaró, ha a drágán (több millió Ft-ért) vásárolt ablakok egyébként jó zajszigetelő képességgel is rendelkeznek, illetve a környék zajszintje magas.

A mellékelt táblázat alapján látható, hogy a zajszint milyen hatással van az emberekre.

  • 50-60 dB (A) zajszint tartósan, kommunikációs zavarokat eredményezhet (pl.: idegesség).
  • 60-70 dB (A) zajszint tartósan, keringési zavarokat, magas vérnyomást okoz, illetve ezek rizikó faktorait növeli. Magyarországon ez különösen fontos lehet.
  • 80-90 dB (A), illetve ezen érték felett tartós halláskárosodással kell számolni.

Nyitott ablak mellett bejön külső por és minden egyéb szennyeződés, például a virágpollen is (4), ami az utóbbi években erős allergia kiváltó hatása miatt, egyre inkább a különböző fórumokon témaként szerepel. Az ablaknyitogatás nem jelent megoldást tehát, de ugyanúgy az sem, hogy pl. egy nagy értékű ablak esetében, a levegő szigetelést (filtráció szigetelést) jelentő gumitömítést eltávolítjuk, (lásd gáz szolgáltatók esetében, a gázkazán égési levegőjének biztosítására, illetve a kémény huzat biztosítására tett előírása). Ugyanúgy kérdéses néhány nyílászáró gyártó megoldása: az ablak alján vágott nyílás, amely toló lappal zárható szükség szerint.
Az igazi megoldást csak a szellőzés kontrollált kiépítése jelentheti, amikor a szükséges igazán minimális szellőző levegő igényt (kb. 200 m3/h) ventilátorral pótoljuk, az eltávozott levegő hőtartalmát hőcserélőn keresztül visszanyerve.

Ebben az esetben az igazán drága nyílászárók is valódi szerepüket tölthetik be:

  • a hőveszteség minimalizált, a szükséges mértékű szellőzés, vesztesége is visszanyerésre kerül,
  • a vízgőzök eltávolítása megtörténik, gombásodás kizárva,
  • a szükségtelen zaj a helyiségből szintén kizárva,
  • a szellőztetésből származó por- és pollenterhelés kiszűrve, a ventilátorok elé beépített szűrővel.

További előnye a kontrollált szellőztetésnek, hogy a friss levegőt a tartózkodásra szolgáló helyiségekbe vezetjük, míg az elszívást természetesen a konyhából, fürdőből, toalett helyiségből kell megoldani. Ezzel a megoldással az épületen belül létrejön egy enyhe légáramlás, amely akadályozza a konyhaszagok szétterjedését (5).
A 6. ábra egy elképzelt lakás szellőzésének célszerű kialakítását tartalmazza. A szükséges levegővezeték keresztmetszetek, mint látható, NA 80 és NA 125 között maradnak, csak a készülék előtti szakasz esetleg NA 150 méretű, de a légvezetékek méretezését mindig mérnök tervező végezze. A berendezés kiépítési költsége töredéke a megfelelő modern nyílászárók, illetve a régi elavult nyílászárók közötti árkülönbségnek.

Stiebel József

A cikk írásához felhasznált források:

  • Heizungsjournal 1998. 7-8. szám.
  • VEW - Energie/ Prof. Schata.
  • STIEBEL ELTRON.
  • Lisino-Allergieservice, ESSEX PHARMA GmbH
  • ASHRAE Journal 1988.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: szellőzés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Lakótérszellőzés

A szellőzés leggyakrabban a penész vagy a CO-balesetek kapcsán kerül reflektorfénybe, pedig számos olyan szennyezőanyag van, ami a levegőminőségen keresztül hatással van az egészségünkre. A...


Zehnder, egyhelyiséges hővisszanyerő szellőztetők

A Zehnder rengeteg megkeresést kap ablakcserén átesett épületek, lakások tulajdonosaitól, akik levegőtlen hálószobákra, rossz szagú lakásokra panaszkodnak. Rosszabb esetben a penészedés is...