Széfekről szakértőktől

2020-12-09 12:25:07 | Módosítva: 2020-12-28 20:13:30

Függetlenül attól, hogy kinek mennyi a sok vagy a kevés, mindenkiben felmerül az igény, hogy védje értékeit. Erre a védelemre sok szinten szükség van, gondoljunk csak lakásunkra, autónkra, kertünkre vagy a nem otthonunkban tárolt használati eszközeinkre. Az alábbiakban a kis helyen elférő értékekre: készpénzre, ékszerekre, számítástechnikai eszközökre koncentrálunk. Ilyenkor egyértelműen egy széf szükségessége merül fel bennünk. Annak érdekében, hogy Olvasóinknak hiteles információkat tudjunk nyújtani, két igazi profitól kértünk segítséget.


Váradi Tamás és Nagy József Benjámin amolyan széfes etikus hackerek, teszterek. Hozzájuk fordulnak azok, akik saját széfjüket nem tudják kinyitni (pl. elveszett a kulcs), de a széfek gyártói és fejlesztői is őket keresik, akik saját gyártmányaik gyenge pontjaira kíváncsiak. Így aztán ők tudják legjobban, hogy mi az igazi biztonság és a biztonság illúziója közti különbség. Ez utóbbit egyértelműen hibának tartják. Sokan bemennek az első áruházba, és levesznek valamilyen „széfet” a polcról. Hazaviszik, beleteszi értékeiket, majd abban az illúzióban ringatják magukat, hogy elzárt értékeik biztonságba vannak. Ez az illúzió az első betörésig is eltarthat!

Mennyit költsünk a biztonságra?

Szakértőink szerint először is fel kell becsülnünk a megvédendő értékeinket, illetve azok fizikai méretét (pl. laptop). Védendő értékeink összértékének 10-15%-át érdemes védőberendezésre fordítani, hogy a biztonságra fordított befektetés a megvédendő értékkel arányos legyen. Egy-egy széf biztonsága is nagyjából arányos az árával. Ez az ár a széf méretével növekszik.

Nyilván mindenkiben felmerül a kérdés, hogy melyik széf tekinthető biztonságosnak. Ha átlagos értékek megőrzéséről van szó, akkor legjobb támpont a széf MABISZ minősítése. Amelyik széf ilyennel rendelkezik, az már egy biztonságot jelent, illetve a minősítésből rögtön az is kiderül, hogy milyen mértékűt; milyen eszközökkel és hány perc alatt lehet feltörni.


Ha a megőrzendő érték már nagyobb (üzleti bevételek kp-ban, családi ékszerek, értékpapírok stb.), akkor ne spóroljuk meg a biztonságtechnikai szakértőt. Nem kell minden részletbe bevonnunk őt, de ő tudja, hogy az adott értékhez milyen eszközre van szükségünk, ő tudja, hogy hogyan kell szakszerűen telepíteni a széfet (erre még visszatérünk), tud nekünk egyedi megoldást, kiegészítést javasolni és kivitelezni, mert a meglepetés a legnagyobb biztonság, és ő tud hiteles bizonylatot adni a széf telepítéséről, melyet a biztosító is elfogad majd, ha mégis bekövetkezne a baj.

Amelyik széf nem rendelkezik MABISZ minősítéssel, arról nem tudunk semmit, a biztonságát nem tudjuk megbecsülni sem. Egészen elrettentő példákkal találkozhatunk a kereskedelemben. Vannak olyan nyomógombos széfek („csapkodós széfnek” is csúfolják), amelyek egy erőteljesebb „tacslitól” kinyílnak, mert egy mágnestekercses mechanizmus az ütésre kimozdítja a zárat. Olyan is van, amelyiknek a mechanikus zára ugyan profinak látszik, de a kínai gyártó az interneten keresztül fillérekért árulja az univerzális nyitókulcsot hozzá. Ezeknek természetesen nincs MABISZ minősí­tése.

Melyiket vegyük meg?

Nézzük a széf választékot, a különböző rendszerek előnyeit és hátrányait. Nagyjából azonos árkategóriában (mondjuk 20-25 ezer forinttól) vásárolhatók kulcsos széfek és nyomógombos (számzáras) elektronikus széfek, kaphatók ezek kombinációi, illetve egy kicsit régebbi, de talán a legnagyobb biztonságot jelentő forgó tárcsás, mechanikus számkombinációs széfek.

A kulcsos széfek meglehetősen biztonságosak lehetnek – mondjuk egy kéttollú kulccsal –, nagy hátrányuk viszont maga a kulcs. Ez elveszíthető, ellopható, lemásolható, ami nagyban csökkenti a biztonságot. Ehhez hozzájön még az emberi butaság; szakértőink szerint az esetek 90%-ában a tulajdonos a kulcsot a széf egy méteres körzetében „rejti el”, és ezt sajnos a betörők is tudják. És ha mégsem, a tolvaj szét fogja dúlni az egész lakást, hogy megtalálja a kulcsot.


Az elektronikus, nyomógombos széfeknél ez az utóbbi veszély kevésbé áll fenn, hiszen elvileg nincs is kulcs. A gyakorlatban azért sok széfnek van biztonsági (vész-)kulcsa, hogy ha az elektronikát működtető elem kimerülne, akkor mechanikusan ki lehessen nyitni. Ez a kulcs már az előbbiek szerint lehet gyenge pont! Más számzáras széfeknek nincs biztonsági kulcsa, az elem esetleges kimerülését másképpen védik ki. Amelyiknek az elemtartója a szekrényen kívül van, ott nincs gond az elemcserével, amelyiknél pedig belül vannak az elemek, ott rendszerint gondoskodnak egy külső betáplálási pontról, melyhez a megfelelő feszültséget vezetve máris életre kell az elektronika, és nyitható a szekrény. Természetesen csak a kódok ismeretében. Az is fontos, hogy a széfben jó minőségű tartós elem legyen. A nyomógombos széfek kapcsán meg kell még említeni, hogy sok tulajdonos nem változtat a gyári alapkódon (pl. 1-2-3-4), mert azt könnyű megjegyezni. De ezt a betörő is tudja!

Számoljunk azzal a veszéllyel is, hogy egy nedves, savas, lúgos közeg tönkreteszi az elektronikát. Egy nagyüzemi konyhába nem érdemes ilyen széfet elhelyezni.


A kulcs és az elektronika kombinációja fokozza a széf biztonságát. Itt rendszerint a nyomógomb annak a retesznek a feloldását végzi, amivel a kulcsot használni tudjuk. Lehetőséget ad pl. arra is, hogy egy üzletben napközben csak a kulccsal zárjuk a széfet, este viszont az elektronikával is biztosítsuk. A kulcs lemásolásának, elvesztésének veszélyét is csökkenti, ha a betörőnek az elektronikát is semlegesítenie kell.

Ha máshonnan nem, a krimikből ismerjük a forgó tárcsás, mechanikus számkombinációs széfeket. Ezek ma is nagy biztonságot jelentenek, nagyon bonyolult szekvenciával nyithatók. Nincs kulcs, nincs elem, ami kimerülne. Hátrányukként említhetjük, hogy meglehetősen bonyolult a kezelésük. A tárcsát biztos kézzel kell pontosan a beállított értékekre forgatni (többször előre-hátra), egyszer sem lehet hibázni, mert kezdhetjük előlről. Szakértőink szerint, az évek során, a sok használattól akár el is programozódik, és akkor nagy a gond.

Alapvető a rögzítés

Mit sem ér a legjobb széf, ha nincs megfelelően telepítve, rögzítve és így egyszerűen elvihető. Ebből a szempontból a legnagyobb biztonságot a falba beépíthető széfek jelentik, persze csak akkor, ha azt kőműves, megfelelő szakértelemmel építi be. Az ilyen szekrény csak egy oldalról támadható, szemben a lecsavarozott széfek 3-4 szabad oldalával. A lecsavarozás is biztonságos, ha legalább 500 kp szakítószilárdságú fém dübellel betonhoz rögzítjük a széfet (beton padló, beton tartófal). Téglafalhoz gyakorlatilag nem lehet olyan erővel rögzíteni, amit egy méretes pajszerrel ne lehetne feltépni. A széfeken általában alul és hátul is találunk rögzítő furatokat. Ilyet szükség esetén magunk is készíthetünk, vagy a meglévőt felbővíthetjük.



Jó, ha a széf rögzítése egy eldugott helyen történik. Legjobb, ha erről a helyről rajtunk kívül nem tud senki, sőt arról sem, hogy egyáltalán van széfünk. Erről ne meséljünk senkinek. Bevált módszer, hogy két széfünk is van. Az egyik a csali, a kirakatszéf, amit könnyű megtalálni, akár el is vinni, de amiben nem tartunk komolyabb értéket. Ezt kicsit felkínáljuk a betörőnek, hogy ne keressen sokáig. A széfet aszerint dughatjuk el, hogy milyen gyakran kell nyitogatnunk; napi használatban lévő széfet nem építhetünk be a szekrény mögé.

Gondolnunk kell a tűzgátlásra és a széfen belül keletkező páralecsapódásra is. Vannak széfek, melyek megfelelő tűzvédelemmel is rendelkeznek. A páralecsapódás a külső, hideg falba épített széfeknél jön létre. Erre gondolnunk kell, mert pénz, értékpapír, fontos irat hamar megsemmisülhet, ha vízben áll.

Fizikai + elektronikus védelem + biztosítás

Ez a három együtt jelenti a legteljesebb biztonságot, ez átfedésben lehet az IT biztonsággal, illetve az egyedi megoldásokban rejlő biztonsággal. A szakértők mindig ajánlanak egyedi megoldásokat egy bizonyos árkategória felett. Ha kell, kicsit átalakítják a széfet, amiről már sehonnan nem lehet letölteni információkat a feltöréshez. Azt is ajánlják, hogy a mechanikus védelmet egészítsük ki elektronikus védelemmel. A széf ellátható rezgésérzékelővel, nyitásérzékelővel, ami beköthető a lakás riasztórendszerébe. A riasztó néma riasztást küldhet telefonunkra már akkor, amikor a szekrényt feszegetni kezdik; riaszthatjuk a rendőrséget vagy a biztonsági szolgálatot, miközben a betörő erről nem is tud.


Sokszor a legnagyobb kárt az okozza, hogy a betörő primitív eszközökkel támadja a széfet; fel akarja fúrni, flex-szel szétvágni stb. Egy kis, teljesen zárt térben ilyenkor hamar olyan magas hőmérséklet jön létre, hogy a széfben minden érték megsemmisül.

Profi tesztereink sohasem nyúlnak ilyen eszközökhöz, ha az ő munkájukra szükség van (pl. mert elveszett a kulcs vagy elfelejtettük a kódot), akkor mindig arra törekszenek, hogy a szekrényt roncsolás-mentesen nyissák ki. Ez azonban nagy tudást, sok éves tapasztalatot és drága, speciális eszközöket igénylő külön szakma, sok időráfordítással. A betörők ezzel nem rendelkeznek, de az ügyes kezű szomszéd sem, aki sokkal olcsóbb, viszont nagy kárt okozhat a széfben lévő értékeinkben is a szakszerűtlen próbálkozásokkal a kinyitásra. Ha kell, akkor hívjuk az érvényes erkölcsi bizonyítvánnyal, céges háttérrel rendelkező szakembert.

www.szeftechnika.hu


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tűzgátló ajtók

A tűz, bárhol is keletkezik, alattomosan támad, és többnyire gyorsan terjed. A tovább terjedését viszont jelentősen lehet csökkenteni. A mindent elemésztő lángok mellett azonban legalább olyan...


Személy- és vagyonvédelem nyomkövetővel

A GPS nyomkövetők ma már bárki számára – viszonylag olcsó áron – elérhetők, és a személy- és vagyonvédelem olyan fokát valósítják meg, ami pár évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt. Személyek,...