Széfekről szakértőktől

Váradi Tamás és Nagy József Benjámin amolyan széfes etikus hackerek, teszterek. Hozzájuk fordulnak azok, akik saját széfjüket nem tudják kinyitni (pl. elveszett a kulcs), de a széfek gyártói és fejlesztői is őket keresik, akik saját gyártmányaik gyenge pontjaira kíváncsiak. Így aztán ők tudják legjobban, hogy mi az igazi biztonság és a biztonság illúziója közti különbség. Ez utóbbit egyértelműen hibának tartják. Sokan bemennek az első áruházba, és levesznek valamilyen „széfet” a polcról. Hazaviszik, beleteszi értékeiket, majd abban az illúzióban ringatják magukat, hogy elzárt értékeik biztonságba vannak. Ez az illúzió az első betörésig is eltarthat!

Mennyit költsünk a biztonságra?

Szakértőink szerint először is fel kell becsülnünk a megvédendő értékeinket, illetve azok fizikai méretét (pl. laptop). Védendő értékeink összértékének 10-15%-át érdemes védőberendezésre fordítani, hogy a biztonságra fordított befektetés a megvédendő értékkel arányos legyen. Egy-egy széf biztonsága is nagyjából arányos az árával. Ez az ár a széf méretével növekszik.

Nyilván mindenkiben felmerül a kérdés, hogy melyik széf tekinthető biztonságosnak. Ha átlagos értékek megőrzéséről van szó, akkor legjobb támpont a széf MABISZ minősítése. Amelyik széf ilyennel rendelkezik, az már egy biztonságot jelent, illetve a minősítésből rögtön az is kiderül, hogy milyen mértékűt; milyen eszközökkel és hány perc alatt lehet feltörni.

Ha a megőrzendő érték már nagyobb (üzleti bevételek kp-ban, családi ékszerek, értékpapírok stb.), akkor ne spóroljuk meg a biztonságtechnikai szakértőt. Nem kell minden részletbe bevonnunk őt, de ő tudja, hogy az adott értékhez milyen eszközre van szükségünk, ő tudja, hogy hogyan kell szakszerűen telepíteni a széfet (erre még visszatérünk), tud nekünk egyedi megoldást, kiegészítést javasolni és kivitelezni, mert a meglepetés a legnagyobb biztonság, és ő tud hiteles bizonylatot adni a széf telepítéséről, melyet a biztosító is elfogad majd, ha mégis bekövetkezne a baj.

Amelyik széf nem rendelkezik MABISZ minősítéssel, arról nem tudunk semmit, a biztonságát nem tudjuk megbecsülni sem. Egészen elrettentő példákkal találkozhatunk a kereskedelemben. Vannak olyan nyomógombos széfek („csapkodós széfnek” is csúfolják), amelyek egy erőteljesebb „tacslitól” kinyílnak, mert egy mágnestekercses mechanizmus az ütésre kimozdítja a zárat. Olyan is van, amelyiknek a mechanikus zára ugyan profinak látszik, de a kínai gyártó az interneten keresztül fillérekért árulja az univerzális nyitókulcsot hozzá. Ezeknek természetesen nincs MABISZ minősí­tése.

Melyiket vegyük meg?

Nézzük a széf választékot, a különböző rendszerek előnyeit és hátrányait. Nagyjából azonos árkategóriában (mondjuk 20-25 ezer forinttól) vásárolhatók kulcsos széfek és nyomógombos (számzáras) elektronikus széfek, kaphatók ezek kombinációi, illetve egy kicsit régebbi, de talán a legnagyobb biztonságot jelentő forgó tárcsás, mechanikus számkombinációs széfek.

A kulcsos széfek meglehetősen biztonságosak lehetnek – mondjuk egy kéttollú kulccsal –, nagy hátrányuk viszont maga a kulcs. Ez elveszíthető, ellopható, lemásolható, ami nagyban csökkenti a biztonságot. Ehhez hozzájön még az emberi butaság; szakértőink szerint az esetek 90%-ában a tulajdonos a kulcsot a széf egy méteres körzetében „rejti el”, és ezt sajnos a betörők is tudják. És ha mégsem, a tolvaj szét fogja dúlni az egész lakást, hogy megtalálja a kulcsot.

Az elektronikus, nyomógombos széfeknél ez az utóbbi veszély kevésbé áll fenn, hiszen elvileg nincs is kulcs. A gyakorlatban azért sok széfnek van biztonsági (vész-)kulcsa, hogy ha az elektronikát működtető elem kimerülne, akkor mechanikusan ki lehessen nyitni. Ez a kulcs már az előbbiek szerint lehet gyenge pont! Más számzáras széfeknek nincs biztonsági kulcsa, az elem esetleges kimerülését másképpen védik ki. Amelyiknek az elemtartója a szekrényen kívül van, ott nincs gond az elemcserével, amelyiknél pedig belül vannak az elemek, ott rendszerint gondoskodnak egy külső betáplálási pontról, melyhez a megfelelő feszültséget vezetve máris életre kell az elektronika, és nyitható a szekrény. Természetesen csak a kódok ismeretében. Az is fontos, hogy a széfben jó minőségű tartós elem legyen. A nyomógombos széfek kapcsán meg kell még említeni, hogy sok tulajdonos nem változtat a gyári alapkódon (pl. 1-2-3-4), mert azt könnyű megjegyezni. De ezt a betörő is tudja!

Számoljunk azzal a veszéllyel is, hogy egy nedves, savas, lúgos közeg tönkreteszi az elektronikát. Egy nagyüzemi konyhába nem érdemes ilyen széfet elhelyezni.

A kulcs és az elektronika kombinációja fokozza a széf biztonságát. Itt rendszerint a nyomógomb annak a retesznek a feloldását végzi, amivel a kulcsot használni tudjuk. Lehetőséget ad pl. arra is, hogy egy üzletben napközben csak a kulccsal zárjuk a széfet, este viszont az elektronikával is biztosítsuk. A kulcs lemásolásának, elvesztésének veszélyét is csökkenti, ha a betörőnek az elektronikát is semlegesítenie kell.

Ha máshonnan nem, a krimikből ismerjük a forgó tárcsás, mechanikus számkombinációs széfeket. Ezek ma is nagy biztonságot jelentenek, nagyon bonyolult szekvenciával nyithatók. Nincs kulcs, nincs elem, ami kimerülne. Hátrányukként említhetjük, hogy meglehetősen bonyolult a kezelésük. A tárcsát biztos kézzel kell pontosan a beállított értékekre forgatni (többször előre-hátra), egyszer sem lehet hibázni, mert kezdhetjük előlről. Szakértőink szerint, az évek során, a sok használattól akár el is programozódik, és akkor nagy a gond.

Alapvető a rögzítés

Mit sem ér a legjobb széf, ha nincs megfelelően telepítve, rögzítve és így egyszerűen elvihető. Ebből a szempontból a legnagyobb biztonságot a falba beépíthető széfek jelentik, persze csak akkor, ha azt kőműves, megfelelő szakértelemmel építi be. Az ilyen szekrény csak egy oldalról támadható, szemben a lecsavarozott széfek 3-4 szabad oldalával. A lecsavarozás is biztonságos, ha legalább 500 kp szakítószilárdságú fém dübellel betonhoz rögzítjük a széfet (beton padló, beton tartófal). Téglafalhoz gyakorlatilag nem lehet olyan erővel rögzíteni, amit egy méretes pajszerrel ne lehetne feltépni. A széfeken általában alul és hátul is találunk rögzítő furatokat. Ilyet szükség esetén magunk is készíthetünk, vagy a meglévőt felbővíthetjük.

Jó, ha a széf rögzítése egy eldugott helyen történik. Legjobb, ha erről a helyről rajtunk kívül nem tud senki, sőt arról sem, hogy egyáltalán van széfünk. Erről ne meséljünk senkinek. Bevált módszer, hogy két széfünk is van. Az egyik a csali, a kirakatszéf, amit könnyű megtalálni, akár el is vinni, de amiben nem tartunk komolyabb értéket. Ezt kicsit felkínáljuk a betörőnek, hogy ne keressen sokáig. A széfet aszerint dughatjuk el, hogy milyen gyakran kell nyitogatnunk; napi használatban lévő széfet nem építhetünk be a szekrény mögé.

Gondolnunk kell a tűzgátlásra és a széfen belül keletkező páralecsapódásra is. Vannak széfek, melyek megfelelő tűzvédelemmel is rendelkeznek. A páralecsapódás a külső, hideg falba épített széfeknél jön létre. Erre gondolnunk kell, mert pénz, értékpapír, fontos irat hamar megsemmisülhet, ha vízben áll.

Fizikai + elektronikus védelem + biztosítás

Ez a három együtt jelenti a legteljesebb biztonságot, ez átfedésben lehet az IT biztonsággal, illetve az egyedi megoldásokban rejlő biztonsággal. A szakértők mindig ajánlanak egyedi megoldásokat egy bizonyos árkategória felett. Ha kell, kicsit átalakítják a széfet, amiről már sehonnan nem lehet letölteni információkat a feltöréshez. Azt is ajánlják, hogy a mechanikus védelmet egészítsük ki elektronikus védelemmel. A széf ellátható rezgésérzékelővel, nyitásérzékelővel, ami beköthető a lakás riasztórendszerébe. A riasztó néma riasztást küldhet telefonunkra már akkor, amikor a szekrényt feszegetni kezdik; riaszthatjuk a rendőrséget vagy a biztonsági szolgálatot, miközben a betörő erről nem is tud.

Sokszor a legnagyobb kárt az okozza, hogy a betörő primitív eszközökkel támadja a széfet; fel akarja fúrni, flex-szel szétvágni stb. Egy kis, teljesen zárt térben ilyenkor hamar olyan magas hőmérséklet jön létre, hogy a széfben minden érték megsemmisül.

Profi tesztereink sohasem nyúlnak ilyen eszközökhöz, ha az ő munkájukra szükség van (pl. mert elveszett a kulcs vagy elfelejtettük a kódot), akkor mindig arra törekszenek, hogy a szekrényt roncsolás-mentesen nyissák ki. Ez azonban nagy tudást, sok éves tapasztalatot és drága, speciális eszközöket igénylő külön szakma, sok időráfordítással. A betörők ezzel nem rendelkeznek, de az ügyes kezű szomszéd sem, aki sokkal olcsóbb, viszont nagy kárt okozhat a széfben lévő értékeinkben is a szakszerűtlen próbálkozásokkal a kinyitásra. Ha kell, akkor hívjuk az érvényes erkölcsi bizonyítvánnyal, céges háttérrel rendelkező szakembert.

www.szeftechnika.hu