KAPUTECHNIKA

Kertkapuk

A korábbi építészeti tervezésekben ez a témakör kissé alárendelt szerepet kapott. A ház, nyaraló külső megjelenésére már egyre többet adtunk, sajnos azonban a szép kerítésre, kapura már elfogyott a pénz, gyakran a garázsra is ideiglenesnek szánt szükségmegoldás került.

Mára megváltozott a helyzet. Egyre többen rájöttek arra, hogy a szép portához alapvetően hozzátartozik a színvonalas kapu, és a garázsajtó látványa is meghatározó, akár különálló épületről beszélünk, akár a lakóházba beletervezett garázsról. Kissé talán már-már státuszszimbólummá is kezd válni az automata kertkapu, távvezérelhető garázsajtó, pedig ennél lényegesen többről van szó; valóban nagyon praktikus szerkezetek, kiforrott konstrukciók szerezhetők be a hazai kereskedelemben. Összeállításunk egyik célja ezeknek a készen kapható konstrukcióknak az áttekintése. Természetesen mi mindig túlmegyünk ezen, és keressük azokat a lehetőségeket, ahol az ügyes kezű barkácsoló saját tudását, ügyességét is hozzáadhatja a munkához, például a megvásárolható kész elemekből saját konstrukciót rakhat össze.
Külön keretes írásunkban bemutatunk néhány variációt fából készült kapukra. Az alapkonstrukció többé-kevésbé általánosítható. A kapuk vázszerkezete általában négyzet-keresztmetszetű zártszelvényből készült keret. Ez a fő teherviselő, erre kerülnek fel a pántok, és a zárszerkezet, és ennek a keretnek a belsejét töltjük ki valamilyen rácselemekkel.

Lényegében a fémből készült kapuk is hasonló konstrukciójúak, mégis saját kezű elkészítéséhez ritkábban fogunk hozzá azon egyszerű okból, hogy a munkához bonyolultabb gépi szerszámokra, hegesztő berendezésre, sarokköszörűre, hajlító gépre van szükség, Mindjárt egyszerűbb azonban a dolgunk, ha a kapu készítéséhez készen megvásárolható alapelemeket használunk fel. Egy kovácsoltvas kapu készítéséhez szálanként megvehetjük a keresztmerevítőket (1) a legegyszerűbb kivitelűtől a legdíszesebbig, készen megkapjuk a csúcsidomokat (2), így valóban csak egy ívhegesztő berendezésre és fantáziára van szükségünk ahhoz, hogy akár a legszínvonalasabb fémszerkezetet összeállíthassuk (3).

Szárnyaskapuk, tolókapuk

Konstrukció szerint a kertkapukat két nagy csoportba sorolhatjuk; az egyik a szárnyaskapu, a másik az ún. tolókapu. A személybejáró "kiskapu" majdnem mindig szárnyas, míg az autóbehajtó "nagykapu" szárnyas és toló rendszerű egyaránt lehet. Kicsit leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a kapu konstrukciója a felfüggesztés kialakításánál fog eldőlni. A szárnyas kapuk pántrendszere egyszerű megoldás, éppen ezért nem érdemes rajta spórolni; a körülményeinkhez legmegfelelőbb pántokat mindenképpen készen ajánlatos megvásárolni. A felső pántelem kiválasztásánál a kapu keretének és a kapuoszlopnak az anyaga szerint mérlegeljünk. Ha mindkét elem fém (zártszelvény) akkor az oszlopra hegesztenünk kell a megfelelő menetes hüvelyelemet (4), így a pontos függőlegesbe állításhoz is megkapjuk a beszabályozási lehetőséget (5). Beton kapuoszlopnál a dübeles rögzítésű pánt (6) a legkézenfekvőbb megoldás, míg a kisebb szilárdságú téglaoszlophoz nagyobb rögzítő felületet adó speciális elemet fejlesztettek ki (7), melyet cement-homok habarcsba öntve kell rögzíteni. A pántot a kapu zártszelvényéhez hegesztéssel és csavarozással egyaránt rögzíthetjük, és a kapuszárny beszabályozására mindhárom esetben a pánt menetes

kling_k06.jpg (5458 bytes)

kling_k07a.jpg (4517 bytes)

kling_k10.jpg (3506 bytes)

kling_k12.jpg (4173 bytes)

szárának elforgatásával van lehetőség. A fixálásra kontraanya szolgál (8). A kapu súlyának nagy részét az alsó támasztópánt viseli (9), amelynek egyik féldarabját a burkolatba süllyesztjük, a másikat pedig a zártszelvényre hegesztjük.
Kissé más a pánt konstrukciója, ha a kapu keret köracél vagy négyzetacél (10). A pánt csatlakozó részénél azonban a négyzetacélt is hengeresre kell lemunkálnunk. Az alsó pánt most közvetlenül a négyzetacélra támaszkodik (11). A kialakítása mindkét pántnak egyszerű, de a könnyű és hangtalan működéshez némi kenést (zsírozást) igényelnek. Bemutatunk még két igényesebb pántrendszert (12, 13). Mindkettő különlegessége az, hogy a pántok gördülő csapágyat kaptak a halk és könnyű járás érdekében. Az alsó támaszkodási pont kúpgörgős talpcsapágy (14), a felső pedig sima golyóscsapágy (15).
Nem különösebben bonyolult megoldás a tolókapu sem. Ennek nagy előnye, hogy nem "söpör" nagy teret a kapu mögött (a szárnyas kapu mindig befelé nyílik), így kisebb a helyigénye. Kicsit több helyre van viszont szüksége a kerítés vonalában.
A tolókapu mechanizmusát kétféleképpen lehet kivitelezni. A támasztógörgős megoldásnál a kapu alsó két sarka egy sínen gördül végig. A sin a kapu teljes szélességében, és ugyanilyen hosszban a kerítés mögött a talajba van besüllyesztve. Könnyű és egyszerű megoldás, de igényli a sin folyamatos tisztántartását. A sin készülhet szögacélból, négyzetacélból vagy külön erre a célra konstruált profilidomból (16). Az elsőhöz tartozó görgő belső fala ék alakú (17), az utóbbi kettőhöz négyzet (18) illetve kör keresztmetszetű (19) görgő tartozik. Ez utóbbi élettartama hosszabb. Természetesen a csapágyazott görgők alkatrészként megvehetők a kereskedelemben, sőt a nagyobb súlyú kapukhoz akár dupla görgők is, bár családi ház méretben erre ritkán van szükség.

Szükség van viszont a kapuszárny felső megtámasztására. Erre az egyszerűbb megoldás a szimpla görgő, mely a szárny felső élére hegesztett U-profilban fut (20). Lényegesen finomabb megtámasztást ad a dupla görgősor, amely a felső kapuél zártszelvényét fogja közre (21). Mindkettőben belül csapágyazott gumigörgő, illetve görgők vannak.
A tolókapuk különleges változata a függesztett tolókapu. Ennek nincs szüksége az alsó támasztó sínre, így kevesebb gondozást, tisztítást igényel. A kaput három ponton egy-egy görgősor támasztja és rögzíti a kapuoszlophoz, illetve a kerítéshez (22). Ezekről a fix pontokról konzolosan nyúlik be a kapunyílásba a kapuszárny.
A görgősorokon (23) speciális profilú zártszelvények futnak (24). Ez a megoldás valamivel költségesebb, de egyben színvonalasabb is, könnyű működtetést garantál. Mindkét tolókapu változatnál gondoskodni kell a bezáródó kapuszárny "fogadásáról". Természetesen erre a célra is kapható kész elem (25), melyet dübellel rögzíthetünk a túloldali kapuoszlopra.

Kapumozgató automatikák 

A könnyen és kényelmesen mozgatható kapu, a készen megvásárolható elemekből, igen nagy részben saját munkával elkészíthető. Ez a mozgatás eddig kézzel történt, ami nem nagy fáradtság, de nyilván mindenkinek eszébe jutott már, hogy milyen kényelmes lenne mindezt távirányítással, a kocsiban ülve egyetlen gombnyomással megoldani. Mindent kitaláltak már, ezt is, és természetesen a komplett kapumozgató és vezérlő berendezések készen megvásárolhatók. Példáinkban az olasz Came cég termékeit mutatjuk, de hasonló konstrukciókat mások is készítenek.

Előző sorrendünknél maradva elsőként szárnyas kapuk mozgatásának elvét mutatjuk be. Az egyszerűbb megoldást akkor alkalmazhatjuk, amikor a kapuoszlop fémből van (tehát kicsi a keresztmetszete), vagy a kapuszárnyak a nagyobb keresztmetszetű kőoszlop belső síkjához közel vannak felfüggesztve (1). A komplett rendszerként "egységcsomagban" megvásárolható mozgató szervo mechanizmus (2) ezekben az esetekben igen egyszerűen felcsavarozható a kapuoszlopra illetve a szárnyakra, és a 90, illetve 120 fokban elforduló karok nyitják-zárják a kaput. A szélső helyzeteket végálláskapcsolók érzékelik, és továbbítják a jeleket egy központi vezérlőnek, amely a szervomechanizmus irányításáért felelős. Ugyanide futnak be a különböző biztonsági egységek jelei is, erre majd visszatérünk. A kétszárnyú kapuk zárt helyzetben történő lereteszelésére egy igen egyszerű mechanikus szerkezet szolgál. Amikor a két szárny összezár, a retesz rúdja lenyomódik. Ez a reteszelő természetesen a távvezérlés nélküli szárnyas kapuknál is praktikus.
Kissé eltérő mozgatómechanizmusra van szükségünk akkor, ha nagyobb keresztmetszetű kőoszlopnak a középvonalába kerül a kapuszárny felfüggesztése (3). Ekkor a kapu mozgatását egy csuklós mozgató kar (4) végzi, amely állítható, így tulajdonképpen a kapu az oszlopon bárhol elhelyezkedhet. Ha valakit a hajtóműház látványa zavar, akkor olyan megoldást is választhat, amely teljes egészében a földbe van süllyesztve (5), és természetesen az időjárási behatásoktól így is tökéletesen védett (6).
Értelemszerűen más mozgatómechanizmusok tartoznak a tolókapukhoz. A kapuszárnyra ezeknél egy műanyagból vagy fémből készült fogasléc kerül, a hozzá való fogaskerék - amely a motort és az áttételművet is tartalmazó ház kimenő tengelyén van - a kapuoszlop közelében kap helyet (7, 8).
A mozgató mechanizmusok eltérésén felül a szárnyaskapuk és a tolókapuk kiegészítő és biztonsági egységei sok hasonlóságot mutatnak. Ami biztos, hogy mindegyikhez hozzá tartozik majd, a végálláskapcsolók, a központi vezérlőegység a rádióvevő-résszel és persze a távirányító, amiből egy mindenképpen szükséges, de praktikusabb, ha több van (9). Minden automatikus nyitószerkezet fel van készítve arra, hogy áramszünet esetén kézzel is lehessen működtetni, persze csak az illetékesek számára.
További egységek segíthetik a működtetés biztonságát. Fotocella figyelheti a kapuszárny által érintett területet, amely megakadályozza, hogy a kapu rácsukódjon az autóra, vagy akár egy figyelmetlen személyre. Villogó lámpa, és esetleg hangjelzés figyelmezteti a járókelőket, hogy a kapu kinyílt, és gépkocsi fog kihajtani rajta. Ha a terepviszonyok indokolják, a vevőegységet külön antennával egészítik ki, hogy megnöveljék a távirányító hatótávolságát, vezérlési biztonságát. A központi vezérlő is sok egyéb funkciót betölthet. Csak példaként; egy esetleges téves nyitás után egy idővel automatikusan visszazárja a kaput

Garázs-kapuk

6Garázskapu sajátkezű elkészítésére nem igazán akarjuk biztatni olvasóinkat. Az egyszerűbb kivitelek persze megoldhatók otthon is; egy zártszelvény ajtókeret, és valamilyen fa vagy lemezborítás kivitelezése sok barkácsolónak nem okozna problémát. Az alábbiakban azonban ennél színvonalasabb megoldásokkal szeretnénk foglalkozni, amelyek inkább csak készen vásárolhatók meg. Ezek bemutatásán túl viszont a sajátkezű munkákra is nyílik lehetőség, amikor a mozgató mechanizmusokra térünk rá. Ahol pedig kifejezetten hasznát vehetjük műszaki készségünknek, kézügyességünknek, az a meglévő garázskapu automatizálása.

A korszerű garázskapukat nagyjából három csoportba lehet sorolni. Manapság talán a legdivatosabb a lamellás kapu (1), amelynél a kapu teljes magasságában négy-öt-hat önálló lamellából épül fel. Egy-egy elem rendszerint valamiféle szendvics-szerkezet annak érdekében, hogy könnyű, erős és jó hőszigetelő legyen egyszerre. Ezt a feladatot két fémlemez közé helyezett hőszigetelő réteggel lehet megoldani (2), amelynek a szilárdsága is elegendően nagy. A lamella elemek rugalmasan kapcsolódnak egymáshoz (3), és a széleikre erősített görgők segítségével egy sínpályán futnak végig. A lamellás garázskaput könnyű mozgatni, könnyen automatizálható, de a kapu mögötti belső födémrészben elegendő helyet 8igényel. A kapu súlyát valamilyen rugószerkezet, a Raynor-gyártmányoknál például torziós rugó viseli (4).
Kisebb a helyigénye a redőnykapuknak (5), melyek elvükben szintén lamellásak, de a lamellák kicsik. Ennek következtében a kapu redőnyszerűen feltekerhető, így a garázs mennyezetén nem foglal sok helyet. Ez a kapuféleség is könnyen automatizálható, hiszen csak a csévélőtengely forgatását kell megoldani (6).
A szóba jöhető megoldások közül a legolcsóbb, de szintén egyszerűen kezelhető, könnyen mozgatható a billenőkapu (7). Ez talán a legrégebbi, és nálunk is évtizedek óta elterjedt megoldás. A kapu megvezetésére több lehetőség is van. A legjobban bevált mechanizmus az, ahol a kapu két felső sarkától induló sínekben csapágyazott kerekek gördülnek (8). És a kapu felső oldala végig erre támaszkodik. Ennek kissé ügyetlenebb változatánál a kerekek egy-egy íves sínpályán (9) gördülnek végig. Ez utóbbiba könnyű beleütközni, de az előbbi is egy kapumagasságnyi helyet igényel a garázs mennyezetéből. A kapu súlyát a mozgatás folyamán egy előfeszített csavarrugó-pár viseli, így igen könnyű mozgatni, és egy utólagos automatizálás is viszonylag egyszerű. A korszerűbb billenőkapuknál egy csuklós mechanizmussal kiküszöbölték azt a sínpályát, amely a garázs mennyezetén sok helyet foglal (10).
11A lamellás kapuk és a billenőkapuk motoros nyitása-zárása elvében nagyon hasonló; mindkettő megoldható úgy, hogy a kapu felső élét egy vízszintes pályán mozgatjuk, előre-hátra. A legelterjedtebb erre a láncos mechanizmus (11), amely igen egyszerű, karbantartást alig igényel. Akár házilag is el lehetne készíteni, ha a meghajtómotorral és a teljes vezérlő elektronikával együtt, egységcsomagban nem lehetne készen megvásárolni. De meg lehet, így barkácsoló szenvedélyünket nem érdemes erre pazarolni, inkább a komplett szerkezet felszerelést "bízzuk magunkra". A munkát persze a meglévő billenő-, vagy lamellás kapu szerkezeti kialakítása és a garázs magassági mérete befolyásolja, de tulajdonképpen csak a biztos rögzítést, és a szakszerű elektromos bekötést kell precízen megoldanunk. Véleményünk szerint erre egy rutinos barkácsoló bátran vállalkozhat.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: kertkapu, kapu

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Redőnyrácsok

Üzlet portálok, kirakatok, garázsok és egyéb hasonló jellegű épületrészek időszakos lezárására és egyben behatolás elleni védelmére számos bevált kaputechnikai megoldás létezik. Vannak azonban...


Napelemmel is működtethető kapunyitó rendszer a Hörmanntól

A háztól távol fekvő kapuk mozgatásához általában komoly költséggel kell kábeleket fektetni. Ezen változtat most a Hörmann újonnan kifejlesztet kapumozgató rendszere, amely akkumulátorról működik,...