A külső
árnyékolók között ma a legáltalánosabban használatos az ún. könyökkaros
napellenző. Ennek is több változata van. Van, amikor az egész szerkezetet kazettába
lehet csukni, más típusnál az elővászon is leengedhető (1), így a laposan betűző
napsugarak ellen is véd. Egy klasszikus forma az ollókaros (2) napellenző, amellyel
inkább a vendéglőkben találkozhatunk, de ilyen a segédkaros (3), a lengőkaros (4), a
pergolaszerű (5) napellenző, és persze a legáltalánosabb a kerek vagy négyszögletes
gomba típusú napellenző is. Működési mechanizmusuk szerint bármelyik lehet fix, de
általában inkább mozgathatóak. Ma már bármelyik fajta mozgatható árnyékoló
automatizálható, motorral vezérelhető és a legkülönbözőbb külső hatásokra -
szél, napsütés iránya stb. - programozható, de ezt inkább hagyjuk a profikra.
Az ablakárnyékolók közül legklasszikusabb a redőny (6). Később kialakították a
különböző textilborítású árnyékolókat, majd még később a lamellás
árnyékolókat (7). Ez utóbbiak lamellái szögben állíthatók, a mindenkori célnak
és napsugárzási iránynak megfelelően beállíthatók. Az árnyékoló funkción
kívül ezek helyiség sötétítésre, illetve a fényviszonyok szabályozására is
alkalmasak. Az ablakárnyékolók hozzájárulnak a ház homlokzati képének
kialakításához (8), valahol az épület részévé válnak.
A külső árnyékolóknál a tömör szőtt textil helyett "skrin" anyagot is
használnak az utóbbi időkben. Ez azért is divatba jött, mert amíg a textilen nem
lehet átlátni (miközben árnyékol), a skrin egy kissé kevésbé árnyékol, de jól
átlátható, nem okoz bezártság érzetet. Ez az anyag az utóbbi öt évben jelent meg.
A külső
árnyékolók anyaga olyan, hogy télen is a szabadban maradhatnak. Élettartamuk igen
hosszú, 10-15 évig gond nélkül bírják a legszélsőségesebb igénybevételt is.
Maga az anyag gyakorlatilag semmiféle karbantartást nem igényel. Néha persze meg kell
mosni, slaggal egyszerűen lelocsolni. Szennyezettebb környéken a tisztításhoz
tisztítószert (általános háztartási mosószert) is használhatunk, károsodást nem
fog okozni. Miután a mechanikák mozgási sebessége nagyon kicsi, különösebb
karbantartást ezek az alkatrészek sem igényelnek. Egy évben egyszer elegendő a mozgó
alkatrészeket és a csapágyakat (9) szilikon spray-vel lefújni.
A belső árnyékolók spalettája szintén nagyon széles. A legklasszikusabb belső
árnyékoló a függöny, később kifejlődött a szalagfüggöny (10). Ez utóbbi nagy
előnye a jó irányíthatóság; a fénnyel szembe fordítható, teljesen zárható
(miközben a fény azért bejön rajta) vagy éppen nyitható. Közismertek a
különböző anyagú reluxa típusú árnyékolók (11), lamellákból álló
szerkezetek, amelyek szintén sokoldalúan szabályozhatók, a célnak megfelelően
állíthatók. Ismét meg kell azonban jegyezni, hogy a belső árnyékolók
árnyékolási hatásfoka nagyságrenddel rosszabb, mint a külső árnyékolóké. Az
előbbiek - különösen a függönyök - persze más funkciót is betöltenek. Ezek a
lakásdekoráció részei, tehát nem csak a belátástól és a napsugárzástól
védenek, hanem díszítik is otthonunkat.
Napellenző szállítás, felszerelési módok
A napellenzők
szállításával a gyakorlatban rendszerint több gond van, mint a felszerelésével. A
napellenző ugyanis egy hosszú tárgy, amit ha egyszerűen felteszünk egy
tetőcsomagtartóra, és két ponton, pontszerűen alátámasztva szállítunk nagyobb
távolságra, akkor az alátámasztási pontokon ez ki fog kopni, még mielőtt a
felszerelésére sor kerülhetne. Fontos tehát, hogy ezt a pontszerű alátámasztást
előzzük meg, tegyünk alá puha szivacsot, vagy fektessük az összetekert textilanyagot
egy műanyagcsatorna vályújába. Számtalan megoldás közül választhatunk, csak ne
kötözzük közvetlenül a tetőcsomagtartó kereszttartójára.
A napellenzők felszerelésére általában a dübeles rögzítés a legmegfelelőbb.
Olvasóink lapunk korábbi számaiban már találkozhattak mindazokkal a
rögzítőelemekkel, amik a különböző falazó anyagoknál a legmegfelelőbb megoldást
nyújtják. Fontos, hogy a falazóanyagot pontosan ismerjük, és persze legyünk
tisztában azzal, hogy egy nagyméretű árnyékolónál nagy erőkkel kell számolnunk. A
korszerű könyökkaros napellenzőknél - mivel a rögzítési pontok közel vannak
egymáshoz - különösen nagy nyomatékok ébredhetnek, amik a felső rögzítési
pontokat húzásra terhelik. Az árnyékoló méretének és súlyának ismeretében a
rögzítéstechnikai szaküzletekben pontosan meg tudják mondani, melyik a szükséges
rögzítődübel, ami ezt a kihúzóerőt biztonsággal elviseli. Ábráinkon bemutatjuk a
három legáltalánosabb rögzítési módot. Itt rögtön találkozhatunk azzal az
esettel is, amikor nem dübellel rögzítünk; gerendánál a legbiztonságosabb az
átmenő csavaros
felerősítés. n
1. A tartólemez felcsavarozása. Ügyeljünk arra, hogy több tartólemez esetén az egyes konzolok egy vonalba kerüljenek, hogy a megvezető sínt bepattintáskor ne kelljen megfeszíteni.
2. A függönysín bepattintása.
3. A szalagcsíkok beakasztása.
4. Az összekötőlánc befűzése (nyitott állapotban, egyenletes elosztásban).