Esőcsatorna javítása

Ha csepeg, csurog, beázhat az épület

Az őszi teendők között nagyon fontos a vályúk alapos kitisztítása az aljukra rakódott levelektől és egyéb lerakódott szennyeződésektől. Ezek ugyanis összegyűlve gátolhatják az esővíz gyors elvezetését. Tisztítási- és javítási munkákhoz a biztonságos létra fontos kellék, szilárd alá támasztását és kikötését elbillenés ellen biztosítani kell.

A szennyeződések eltávolítását megkönnyítő eszköz lehet műanyagflakonból kialakított alkalmai lapátocska, vagy erre alkalmas kefe, kis lapát. Ha csak kesztyűs kézzel kívánjuk kikotorni a szennygócokat, akkor a vastagabb anyagú gumikesztyű is megteszi. A létra gyakori áthelyezését hosszú nyeles lapát vagy íves alakú tisztító eszközt használva lehet csökkenteni. A kimondottan e célra készült kefés és tisztítólapos szerszámmal még könnyebb a csatorna kitisztítása. A széles ereszeknél a létra felső száraira erősített távtartókkal pedig megelőzhető a csatorna deformációja. Ez ugyanis a tartóvasakat lehajlíthatja, és a vályú peremén átbukhat az esővíz.

A lejtés egyenletességét is ajánlatos ellenőrizni, amit egybe lehet kötni a csatorna alapos átmosásával. E célra elégséges a locsolótömlő erős vízsugara. Ha pedig valamelyik szakaszon tócsában megáll a víz, akkor a tartóvasak megemelésével, óvatos felhajtásával lehet „kiegyengetni” a csapadékvíz útját. A vályúknak méterenként kb. 3 mm-t kell lejtenie a lefolyócső felé. Vályútisztításkor a lefolyócsövet is érdemes átmosni, és az esetleges eltömődéseket erős vízsugárral, vagy rosszabb esetben alulról vastagabb huzallal fellazítva lehet eltávolítani. Egy családi-, vagy hétvégi ház csatornáinak a tisztításához nem érdemes drága speciális csatornatisztító eszközöket pl. lánctalpas csatornatisztító robotot- beszerezni, mert költségesek, inkább a vállalkozók számára előnyös a használatuk.

Ha a lefolyócsövek torkolatát lombfogó kosarak védik a levél és egyéb szennyeződések lerakódásától, akkor a kosarak körül felhalmozódott szennygátak eltávolításával, és a kosarak vízsugaras letisztításával lehet a víz elvezetését biztosítani, és a levezetőcső elszennyeződését megelőzni. A szabad kifolyású lefolyócsövekből az összegyűlt levéldugókat erősebb fémrúddal vagy kis lapáttal fellazítva lehet eltávolítani, majd átmosással teljesen akadálymentessé tenni az esővíz útját.

Ha az ereszcsatorna az eresztékeinél csepeg vagy csurog, azt többnyire a szigetelőanyag elöregedése okozza. Ez a fal beázását eredményezheti. Javításkor régi tömítőanyag eltávolítása után semleges szilikon tömítővel, vagy két oldalról erősen felsimított, speciális csatornatömítő szalaggal lehet a hibát megszüntetni. A horganyzott csatornáknál a forrasztás lenne az igazi megoldás, ám az elasztikus szilikon tömítés is megteszi 1-2 évig. Ha a vályú esetleg átlyukadt, egy-egy lyukat a csatornatömítő szalaggal két oldalról szélesen lefedve megszüntethető a csurgás. Ha több helyen átlyukadt a csatorna, akkor hatásosabb az erodálódott szakaszt új vályú darabbal kiváltani. Ez esetben az összeillesztett csatornavégek átfedése 20-25 mm legyen és a tömítés is a vályú anyagához illeszkedjen. Ha forrasztani kell, akkor azt jobb szakemberre bízni.

A talajba ágyazott, rácsokkal fedett elvezető csatornákat is ajánlott ilyenkor kitisztítani, és ezzel a csapadékvíz akadálymentes elvezetését elősegíteni. Az iszapos lerakódásokat és a fedőrácsok felületét erős vízsugárral könnyű kitisztítani. Ha a telek előtt kültéri vízelvezető árok és ennek netalán átfolyó nyílás is van, akkor az árok és az átfolyó megtisztítását is el kell végezni. E munkához hosszú nyeles szerszám szükséges, amely alkalmas a bemosódott föld és egyéb lerakódások kikotrására. Fellazításukra erős vízsugár – pláne nagynyomású mosó - is használható. Ez különösen az olvadó hólé elvezetésékor nagyon fontos lesz majd. Természetesen csak akkor hatásos, ha a szomszédok is kitakarítják az előttük levő árokszakaszt.