Egy gazdaság életképességi mutatói

Somogyi Imre az elmúlt évszázad nagy kertésze és népi írója a „Kertmagyarország felé” című könyvében részletesen szólt arról, hogy mennyi kiaknázatlan lehetőség van hazánkban a mezőgazdaság és a kertészet területén. Szomorúan leírja, hogy nincs még egy olyan nép – ahol a földműves, mint az élelem megtermelője – annyira lenézett lenne, mint hazánkban, hiszen a paraszt szó a magyar köznyelvben a „bunkó, hülye” szinonimájává vált.

Somogyi Imre könyvének megírása óta pont 70 év telt el, de sok minden nem változott. A minap az egyik televízió csatornán belenéztem a budapesti ifjúság mindennapjait (remélem, nem hitelesen) bemutató valóság show-ba, ahol 3 percen belül kétszer parasztozták le egymást a fiatalok, nem dicséretképpen… Pedig az ő ételeiket is a mezőgazdaságból élők termelik meg. Tehát a gazdálkodás – lenézettsége ellenére is – a gazdaság és az élelmiszerellátás alapja.

EUME és SFH

Oka van annak, hogy egy pályázaton csak szigorú üzemméret számításoknak megfelelve lehet elindulni. Korábban már írtunk róla, hogy egy átlagos család zöldségellátását 200 négyzetméternyi kertben meg lehet oldani – megfelelő faj- és fajta-rotációval. (Ennek ellenére a házikerti termesztés eléggé leépült, és csak kis mértékű javulás látható az utóbbi években.)

Ugyanígy van ez nagyban is. A különféle mezőgazdasági tevékenységeknek különböző a hozzáadott értéke, így különböző a jövedelemtermelő képessége. Minél magasabb fokon feldolgozott a végtermék, annál drágábban értékesíthető, tehát emiatt annál kisebb terület elegendő az adott vállalkozásnak ahhoz, hogy életképesen működhessen.

Az Európai Unió joganyagának átvételével Magyarországon 2001-től már országos lefedettséggel működött a magyar tesztüzemi hálózat. A tesztüzemi hálózat keretében olyan gazdaságok megfigyelése történt, amelyek meghaladtak egy minimális ökonómiai méretet. Az ökonómiai méretet az EU az üzem potenciális jövedelemtermelő kapacitása alapján határozta meg, és Európai Mértékegységnek (EUME-nek) nevezte el.

A meghatározás szerint egy EUME 1200 euró standard fedezeti hozzájárulással egyezik meg. Egy EUME, 255 Ft/euróval számolva egyenlő volt akkor 306 000 Ft-tal. (Most 300 forintos euróval számolva 360 000 Ft 1 EUME).

Adott gazdaság minimális ökonómiai méretének kiszámítása az ágazatok szerinti mezőgazdasági tevékenységek Standard Fedezeti Hozzájárulásának (SFH) meghatározásán alapszik, és előírt metodikával történik.

A Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH): elsődlegesen a mezőgazdasági termelő tevékenységek, egységnyi méretére (1 hektár, 1 állat) vonatkozóan meghatározott normatív (átlagos időjárási és üzemi feltételekre vonatkoztatott) fedezeti hozzájárulás. A termelő tevékenységek, fajlagos SFH-értékét a tevékenységek adott üzemben található méretével megszorozva, majd a szorzatokat összegezve, a gazdaság összes SFH értékét kapjuk. Ez az érték a gazdaságok tartós jövedelemtermelő kapacitását fejezi ki a termelőeszköz-ellátottság, a termelési szerkezet és a termőhelyi adottságok függvényében. Ennél fogva a gazdaság ökonómiai méretének meghatározására is felhasználható.

Az üzemi SFH-t úgy számítjuk ki, hogy a tesztüzemi adatok alapján meghatározott fajlagos (ágazati) értékeket megszorozzuk a gazdaságnak az üzleti évre vonatkozó vetésszerkezete szerinti területi adataival, és átlagos állatlétszámával, és a kapott eredményeket összeadjuk. Amennyiben az üzem számított SFH-ja nagyobb, mint 5 EUME (ha egy euró=255 Ft akkor 5 EUME 1.530 000 Ftvolt akkor, most egy euró 300 Ft akkor 5 EUME az 1 800 000 Ft), az üzem gazdaságilag életképesnek tekinthető.

Elsőre nem értette? Nem csoda

Nézzünk konkrét példákat. Ez a számítás azt mutatja, hogy ha a gazdaság jövedelemtermelő képessége eléri az 1 800 000 forintot évente, ami egyenlő 5 EUME értékével, akkor életképes. Természetesen lehet ennél kisebb volumenben is gazdálkodni – mellékállásban. De annak a fajlagos költségei nagyobbak lesznek, tehát nem igazán éri meg mondjuk gépeken venni, kisebben inkább bérelni érdemes. Ha a gazdaság jövedelemtermelő képessége eléri az 5 EUME értéket, az egy embert képes eltartani. E szám azt is mutatja, hogy ha egy adott üzemtípus méretét ismerjük, megtudhatjuk, hogy abból mennyi jövedelemre lehet számítani, és ezt ismerve kiszámítható, hogy mennyi alkalmazottat tart el mondjuk egy akkora gazdaság.

SFH és EUME átszámítási táblázatokat találunk az interneten is; a legfrissebb 314 forintos euróval számol ez a 2012-es év szerinti érték – ami a megelőző év gyenge forintárfolyamának köszönhető.

A tesztüzemi adatok szerint a búzának például hektáronként 147 010 Ft az SFH értéke. Két hektár búza esetén így az EUME 0,78, míg 13 hektár esetén 5,06 az EUME érték. Ebből látszik, hogy 2 hektár nem életképes, 13 hektár éppen életképes – ha búzát termesztünk, de ez utóbbi is épp csak meghaladja a kritikus 5 EUME minimális értéket. A búzának tehát alacsony a jövedelmező képessége, de lássuk, be ennek oka van: nem sok munkát kell belefektetni ekkora területen, és az eladott búza sem sok hozzáadott értékkel bír.

A járható fólia alatti zöldségtermesztésnek az SFH értéke 8 690 789 Ft hektáronként. Ebből 250 négyzetméter, azaz negyed hektár elegendő ahhoz, hogy az EUME érték az 5-öt átugorja. Mit is jelent mindez? Azt hogy 250 négyzetméternyi fóliás termesztéssel ugyanakkora jövedelemre lehet szert tenni, mint 13 hektáron – azaz 130 000 négyzetméteren – búzatermesztéssel. Ez csak a méretre és a növényi kultúrára vonatkozik, hiszen a búzát elvetjük, még egy-egy napot rászánunk a gondozására majd ősszel betakartjuk úgy, hogy az adott évben összesen maximum két hetet dolgoztunk vele ekkora területen. A 250 négyzetméternyi fóliasátorban pedig minden nap munka van, öntözés, gyomlálás, egész évben, télen is folyamatosan. Ez az oka, hogy ennyivel kisebb területen elérhető ugyanakkora jövedelem. A növényekkel foglalkozó gazdaságok minimálisan életképes méretét hektárban, míg az állatok számát darabban számolja a rendszer.

Gyümölcsösből már e számítási rendszer szerint 4 hektár behozza évente az 5 EUME egységet. Ha valaki juhokat tart, akkor 500 állat kell ennek az eléréséhez. Kecskéből 330 darab. Tojótyúkból 1300 db. Nyúlból 160 anyanyúl és növendékei. Setésből 140 hízót kell felnevelni évente. Tehát az előbb leírt állatlétszámmal, vagy növényekkel bevetett, ültetett területen körülbelül 1 800 000 forint éves jövedelem érhető el. Ez egy átlag, de közbe jöhetnek nagyon rossz évek is…