A szabályos esővíz-elvezetést akadályozza, hogy az utcákban - korábban általános nyitott – esővíz-elvezető árkok fokozatosan eltűnnek, minél nagyobb egy település, annál inkább. Már a kisvárosokban is befedik, csatornacsövekbe viszik ezeket, amiknek az üzemeltetése innen már az út karbantartójának a feladata és jogköre, ő pedig nehezen járul hozzá ahhoz, hogy az utcában lévő házak esőcsatornáját az utcai esővíz csatornába vezessék.
A csapadékvíz közterületre történő kivezetése kapcsán fontos tudni, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény értelmében a telken belüli csapadékvíz-elvezetés kialakítása nem az Önkormányzat, hanem az ingatlan tulajdonosának feladata. Az ingatlan tulajdonosainak a terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen, az építményekben, a szomszédos telken és építményekben, valamint a közterületen kárt (áztatást, kimosást stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből csapadék bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet. Vagyis sok ház esetében sem a kerítésen kívül végződő esőcsatorna, sem pedig az olyan csatornakivezetés, mely az esővizet kis mélyedésben vezeti tovább az árokba, nem szabályos. Tudnunk kell, hogy a közterületi vízgyűjtő-szikkasztó árkok a közút területének víztelenítését szolgálják a közlekedés biztonságának érdekében, így azokba magáningatlanok tetőszerkezetéről, udvarairól csapadékvíz nem vezethető. Betemetésük tilos, karbantartásuk, tisztításuk viszont a határos ingatlantulajdonosok feladata.
Ugyanakkor meglévő, esetleg betemetett árok visszaállítása nem engedélyköteles az eredeti állapot visszaállításáig. Ám a meglévő árok kimélyítése vagy földárok helyén burkolt árok létesítése már engedélyhez kötött. Új csapadékvíz-elvezető rendszer – árok és csatorna – létesítése szintén előzetes engedélyezési eljáráshoz kötött, az építtetőnek kell az engedélyt megkérnie.
Ugyanígy tilos szomszédos magáningatlanra vezetni a csapadékvizet. Minden háznak meg kel csinálnia a saját esővíz elvezetését, elszikkasztását, ezt viszont sokan nem teszik meg. Az esőcsatorna kifolyója közvetlenül a ház alapja mellett kiteríti a vizet; ha egyszerre sok eső esik, akkor sok vizet. Az pedig befolyik a ház alá, felnedvesíti a falakat, átjárhatatlan tócsákat képez a ház mellett. A telek csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt – átázást, kimosást, korróziót stb. – ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
A csapadékvíz a telken belül akár el is szivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. Akár az elszikkasztás, akár a csapadékvíz összegyűjtése jó megoldás, az összegyűjtött csapadék kiváló a kerti növényeink locsolásához. A szikkasztó jó minőségű és szakszerű kialakítására ügyelnünk kell.
Szikkasztás házilag
Az esővíz elvezetése házilag is megoldható, és akár egyszerűen hasznosíthatjuk is a felgyűlt vizet. Ha a telkünkön nincs jól kialakított esővíz-elvezetés, az sok-sok problémát és plusz költséget jelenthet. Ezért már a tervezéskor vegyük figyelembe, hogy a vízelvezetés a teleknek megfelelően létrejöjjön.
Az esővíz szikkasztás az esővíz szakszerű elvezetését, összegyűjtését, valamint annak a föld alatt történő elszivárogtatását jelenti. Ezek a rendszerek tehát a föld alatt kapnak helyet. A szikkasztóban az esővíz szűrése, maga a rendszer védelme is feladat, így erről is gondoskodnunk kell. Ma már számos szikkasztórendszer közül választhatunk, melyek a nekünk megfelelő célokat és a telkünk adottságait is figyelembe veszik.
Az egyik klasszikus megoldás tehát a szikkasztó építése, amit mi magunk is meg tudunk valósítani. A kitisztított és megfelelő lejtésű ereszcsatorna nagyon fontos. Ehhez természetesen egy megfelelő lefolyó is társuljon. Vegyük figyelembe a tetőfelület nagyságát, és a lezúduló víz mennyiségét. Emellett a talaj minősége is fontos szempont, ugyanis ezek mind segítenek majd a megfelelő szikkasztó megépítésében. Az elvezetés mélysége is fontos, és gondoskodhatunk a szikkasztóhoz tartozó szűrőberendezésről is, így tisztább esővizet kaphatunk.
Előre gyártott, műanyag elemekből álló szikkasztó előnye, hogy puzzle szerűen részenként bővíthető, így voltaképp bármilyen méretű megoldás elérhető. Ezek 10-15 cm vastagságú kavicságyra kerülnek, alá pedig geotextilt teszünk. Az így elkészült gödör oldalát szintén kaviccsal kell feltölteni, a tetejét pedig geotextillel és földdel kell befedni.
A kavicsos szikkasztó építése során a lefolyókat összekötjük egy szennyvízcsővel, majd mindez a háztól messzebb kerül elvezetésre. Itt egy gödröt ásunk, amely geotextil bélelést kap, ebbe pedig kulé kavics kerül, lehetőleg minél nagyobb szemcseméretben. A kulé kavics a terepszint alatt 30 cm-ig tart, tetejére ismét geotextil kerül, majd mindezt földdel takarjuk le. Természetesen a csapadékvíz csöveket el kell helyezni előtte a szikkasztóban.
Ha van rá lehetőség, leghasznosabb az esővíz összegyűjtése, és későbbi felhasználása öntözésre. Ehhez is sok kész, félkész megoldás kapható.