A magyar gazdaság jövője a zöldenergia
A nemrég megnyílt pályázatok 137 milliárd forinttal támogatják a családok és vállalkozások tárolói fejlesztéseit. Egy korábbi kiírásban további 33 milliárd forint hasznosul hálózati integrált energiatárolói beruházásokban. A naperőművi és napelemes rendszerek összes teljesítményének bővülése 2022 után idén is rekordot döntött: az éves gyarapodás tavalyelőtt haladta meg először az 1 gigawattot, tavaly pedig több mint 1600 megawatt új kapacitás létesült, így az eredetileg meghatározott célszámnak akár a kétszerese, 12 gigawatt, is rendelkezésre állhat 2030-ra.
Az időjárásfüggő megújulók gyors elterjedése komoly kihívások elé állítja a hálózatüzemeltetőket és a rendszerirányítót. Közismert, hogy a villamos energiatermelésnek és a fogyasztásnak folyamatosan, minden időben egyensúlyban kell lennie. A Mavir a tavalyelőtti kevesebb, mint háromszázhoz képest tavaly több mint ezer negyedórában tapasztalt 400 megawattot meghaladó kiegyenlítettlenséget. Jelentősen megszaporodtak a nulla- vagy negatíváras órák is a hazai áramtőzsdén: 2023-ban 96 volt belőlük – több mint a megelőző tíz évben összesen. Amikor az áramtermelés nagyobb, mint a fogyasztás – pl. a napelemeknek köszönhetően –, akkor bizony azért kell fizetni, hogy valaki átvegye az áramot. A megújuló kapacitások ugrásszerű növekedése mellett csak zöldenergia-tárolói beruházásokkal őrizhető meg az ellátás biztonsága.
A villamosenergia-hálózat terhelhetőségét javító, rugalmasságát növelő fejlesztések új korszakába lép Magyarország 2024-ben. A Napenergia Plusz Program a családokat segíti a napelemet és tárolót tartalmazó modern rendszerek létesítésében. A gazdasági társaságok a vállalati fejlesztéseket ösztönző, 62 milliárd forintos keretösszegű felhívásra jelentkezhetnek. Az új zöldenergia-tárolókkal több mint hússzorosára nő a jelenleg mintegy 20 megawattos hazai kapacitás. A zöldenergia-termelés és -tárolás, a tiszta forrásból előállított energia helyi felhasználása csökkenti a villamosenergia-hálózat terhelését, üzemeltetési és szabályozási költségeit, mérsékli a külső kitettséget. Az akkumulátoros zöldenergia-tárolás mellett vizsgálják a hidrogén fokozott hasznosításának, és legalább egy szivattyús-tározós erőmű létesítésének lehetőségeit is.