Energetikai korszerűsítés: új lakossági program, állami támogatással

A kormány kiemelt célja: tiszta megfizethető energiát biztosítson a hazai fogyasztóknak – nyilatkozta az illetékes miniszter. Az energiaválság megmutatta, hogy növelni kell az önellátási képességet és az energiaszuverenitást a következő időszakban – több saját energia előállításával és a fogyasztás csökkentésével. A most bejelentett programra 108 milliárd forintosos keretösszeget biztosít az állam, amiből az 1990 előtt épült családi házak korszerűsítését lehet energetikailag megújítani.

Hőszigetelés, nyílászáró csere, melegvíz-előállítás, fűtéskorszerűsítés

A program keretében az alábbi fejlesztésekre lehet támogatást igényelni: hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére valamint meleg víz- és fűtési rendszer korszerűsítésre. Egy igénylő összesen 7 millió forintos kerettel gazdálkodhat az 1 millió forintos saját önrészével együtt. A maradék 6 millió forintot kamatmentes hitel és vissza nem térítendő támogatás teszi ki. Ennek az arányát a jövedelmi helyzet és a térségi, a járási feltételek határozzák meg. További fontos kritérium, hogy a beruházások végén legalább 30 százalékos energiahatékonyságot, vagyis energia-megtakarítást kell teljesítenie a családi háznak, amit energiatanúsítványokkal bizonyítani kell. A kormány a programot előfinanszírozással indítja el. Az intézkedés a családok energiafelhasználását nagyban támogatja, és könnyebb lesz elérni a rezsicsökkentés védett árának határát. Június elején szeretnék elindítani a programot, illetve az uniós forrásokkal egyéb programok is következhetnek.

A beruházás finanszírozása három forrásból áll tehát; önerő, vissza nem térintendő támogatás és kamatmentes hitel. A vissza nem térítendő rész 2,5-3 millió forint között mozog. A kamatmentes hitellel és a vissza nem térítendő összeg aránya tehát attól függ, hogy hol igénylik és milyen jövedelmi helyzettel rendelkezik az igénylő. A programot a Magyar Fejlesztési Bank bonyolítja le. A lakásfelújítási program kamatmentes kölcsönével és a legalább 30 százalékos energetikai hatékonyság-javulás miatti rezsicsökkenéssel akár 10 millió forintot is megspórolhatnak egy évtized alatt a tulajdonosok – számolták ki a pénzügyi szakértők. A korszerűsítésbe azért is érdemes belevágni, mert jelentősen emelkedik az ingatlan értéke, az ingatlanpiaci szakértők szerint az idén eladott – a korábbi otthonfelújítási programban érintett – családi és ikerházak esetében harmadával adtak többet a felújított ingatlanokért a felújítandókhoz képest.

A magyar építőipar nagyon várta már ezt a támogatási formát, mert ez teszi teljessé azt a palettát, amit a CSOK Plusz és a napelem program indított útjára. Ez az a támogatási forma az építőiparban tevékenykedő legtöbb kis- és középvállalkozást pozitívan érintheti. Várhatóan sokan fogják igénybe venni a támogatást, mert az elmúlt évben az infláció és a magas építőanyag árak miatt sokk az elhalasztott, visszafogott beruházás az országban – építés és felújítás egyaránt.

Ebből a forrásból kivitelezhető egy átlagos, 90-es évek előtt épült, 80-100 négyzetméter alapterületű családi ház teljes külső hőszigetelése, beleértve a födémszigetelést is, ami nyílászáró­cserével párosulva együttesen akár 50 százalékos energiahatékonysági javulást eredményezhet. A jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80 százaléka épült 1990 előtt (3,6 millió lakás), tehát az új támogatási formával meglehetősen széles rétegek érhetők el. Egy átlagos családi ház külső homlokzati szigetelésével, födémszigetelésével, valamint a homlokzati nyílászárók cseréjével 50 százalékos energiahatékonysági megtakarítás is könnyedén elérhető.

Az 1990 előtt épült házakból durván 900 ezer úgynevezett Kádár-kocka, vagyis a rendszerváltás előtti korszak egyen tervei alapján épült, jellemzően 80 négyzetméter alapterületű családi ház. Az ő esetükben ez a támogatási forma kifejezetten előnyös. A korszerűt megközelítő vagy az ennél is jobb besorolású ingatlanok aránya nem éri el hazánkban a 10 százalékot. A családi házak fele alacsony energiahatékonyságú, tehát bőven vannak olyan lakások, ahol könnyűszerrel teljesíthető a megkívánt 30 százalékos energiahatékonyság-javulás.

Kádár-kocka 

Fotó: We Love Budapest

Az úgynevezett Kádár-kocka négyzetes alaprajzú, általánosságban 80-100 négyzetméter körüli alapterülettel bíró, zömmel földszintes, sátortetős családiház-típus, amelynek Magyarországon az 1960-as évek elejétől, egészen a hetvenes évek végéig terjedt az építési időszaka. A hetvenes évek során épült családi házaknál már különböző – néha utólagos – hozzáépítések (az emeleteken, beépített tetőtereken, garázsokon és nyári konyhákon kívül egyéb gazdasági melléképületek: műhelyek, istállók, ólak, kisebb raktárak) tarkítják ezen épülettípus alapvetően homogén formáját. A rendszerváltás előtt, az 1980-as évek elejétől már főleg a nagyobb alapterületű, számos esetben többgenerációs „alpesi-háztípus” lett a szélesebb körben népszerű építési irányzat. A kisebb települések utcaképét dominánsan meghatározó Kádár-kockák jellemzően a korábbi nyeregtetős parasztházak helyett, azokat kiváltva épültek.

Lakásfelújításra 3 millió forintos jelzáloghitelt vagy személyi kölcsönt 8 éves futamidővel most 40-57 ezer forintos havi törlesztővel vehetünk fel a különböző banki ajánlatok alapján. Ehhez képest a hamarosan megnyíló lakásfelújítási támogatás 3 milliós kamatmentes hitelének 31 ezer forint lesz a törlesztője. Ha a támogatáshoz szükséges 1 millió forint önerőt piaci hitelből fedezzük, akkor összesen 44-51 ezres havi kiadással számolhatunk. Ehhez képest egy 4 milliós piaci hitelért 53-76 ezret törleszthetünk.