Talajvízszint csökkentése, amikor betör a víz

2024-07-07 10:48:34 | Módosítva: 2024-07-07 10:56:23

A 2022-es extra szárazság után tavaly kifejezetten csapadékos évünk volt, amire az elmúlt tél is alaposan rátett. Két éve még az okozott problémát, hogy a talajvíz szintje túlságosan lecsökkent, a termő réteg kiszáradt, ami alaposan megviselte a mezőgazdaságot. Mostanában viszont fordított a helyzet; a sok eső miatt nagyon is magas a talajvízszint, aminek a mezőgazdaság örül, de lakóépületeink kevésbé.


A talajvízszint nem csak a sok esőtől, hanem pont az építés következményeként attól is megemelkedhet, hogy az építéssel a talajban természetes úton áramló víz (lejtős terepen) útjába torlaszt helyezünk, mint ha egy kis duzzasztást készítenénk egy patak medrében. A falazat szigetelését viszont sok esetben csak a talajpára ellen méretezik, víznyomásra nem. A talajvíz folyamatos nyomását először a pincefalak sarkában szoktuk észlelni, vagy ott, ahol csőáttörések, a víz és csatorna bevezetések vannak a falazatban.

Különösen a pinceszinteken, mélygarázsokban okoz ez gondot. Sajnos a régi épületeknél a talajszint alatti falazatok külső szigetelése gyakran nem volt megfelelő minőségű, az utólagos belső vízszigetelés pedig nem könnyű. De még az új építésű házaknál sincs minden rendben. A felszín alatti falazat külső szigetelését gyakran csak részlegesen végzik el. Elfogadott módszer az, hogy az ún. mértékadó talajvízszintig elkészül a szigetelés, a felett viszont már nem, bízva abban, hogy abba a magasságba már nem jön fel a víz. De feljön! És a pince, mélygarázs falazata elkezdi beszívni a nedvességet, ami előbb-utóbb belülről is láthatóvá válik. Pereg a festés, mállik a vakolat, dohosodni, penészesedni kezdenek a falak.


Falszigetelési módszerek

Ilyenkor több lehetőségen is elgondolkoznak a kétségbeesett tulajdonosok. Megpróbálják belülről elhárítani a problémát. Vízzáró vakolattal, vízzáró festékkel kezelik a falat, ami valószínűleg csak ideig-óráig ad megoldást. Lehet próbálkozni a fal belsejének vízszigetelésével, hogy ne tudja magába szívni a nedvességet. Szóba jöhet az injektálásos falszigetelés, az a lemezsajtolás vagy elektromos falszigetelési módszer is. De a helyzet mindenképpen nehéz, mert a külső víznyomás rajta marad a falakon. Az utólagos szigetelési lehetőségek sokszor már nem eredményesek. A lyukacsos falazóblokkok injektálással igen nehezen telíthetők, a falelvágási módszer sem alkalmazható, mert a nedvesség nem a falazatban szívódik felfelé, hanem már eleve a szigetelés felett támad. Legjobb lenne az egész alapzatot körülásni, és teljesen új külső szigetelést készíteni, erre azonban utólag már ritkán van mód, és persze nagyon költséges is lenne.



Csökkentsük a talajvízszintet

Talán még a legeredményesebb módszernek a talajvízszint lecsökkentése, illetve automatizált rendszerrel a vízszint alacsonyan tartása ígérkezik. A belső oldali vízszigetelések kisebb víznyomásnál még alkalmazhatók, nagyobbnál azonban már nem; az állandó víznyomás akár az egész alapzatot megroppanthatja. Ilyen esetekben már csak a gépészeti beavatkozás segíthet, amivel az épület környezetében lecsökkenthetjük, illetve egy megengedett szint alatt tarthatjuk a talajvíz szintet. Ismert az a hibás beavatkozás, amikor a talajvíztől elárasztott pincéből folyamatosan szivattyúzzák a vizet, és a pince kútként kezd viselkedni. A folyamatos vízutánpótlás járatokat mos ki magának, és ha ez a fajta szivattyúzás túl soká tart, akkor az egész alapzatot megroppanthatjuk. Ez a módszer nyílván nem alkalmazható.

A szakszerű szivattyúzó megoldásnál a szivattyú számára egy zsompot – a pince talajszintje alá nyúló aknát – alakítunk ki, és ebben kavics és geotextília szűrőrendszert helyezünk a szivattyú köré. A zsompba süllyesztett szivattyú csak akkor kapcsol be, ha a talajvíz az épületet veszélyeztető szint fölé emelkedik, és mihelyt – a szivattyúzás hatására – a vízszint lesüllyed, ki is kapcsol.  Ezzel a megoldással az alapzatot terhelő talajvízszint nyomása folyamatosan és automatikusan a veszélyes szint alatt tartható. A talajvíznek a zsomphoz történő áramlását a falak mentén az aljzatba helyezett drain-csövekkel lehet segíteni.

A megfelelően szabályozott szivattyúzás hatására nem a „kút jelenség” fog létrejönni, hanem éppen annak az ellenkezője. Az áramló vízben lebegő apró szemcsék folyamatosan eltömik a járatokat, és az épület közvetlen környezetében megemelkedett talajvízszint – a szakemberek ezt „depressziós parabolának” mondják – fokozatosan csökkenni kezd. A szivattyú egyre ritkábban kapcsol be, a víz már nem jut az épület környezetébe. A szivattyúzásra már csak különlegesen nagy esőzések idején lehet szükség, de a gondosan megtervezett és beüzemelt szivattyúrendszer ilyenkor automatikusan teszi a dolgát.



Vízszintcsökkentés munkavégzés idejére

A talajvízszint csökkentésére szükség lehet egy új építés folyamán is. Ha túl magas a vízszint, akkor a pince, mélygarázs számára készülő munkagödör hamar megtelik, és lehetetlenné válik a munka. A munkavégzés idejére tehát az építés kivitelezőjének le kell csökkentenie a talajvízszintet annyira, hogy a munkagödör szárazzá váljon. Erre több lehetőség is van. A legegyszerűbb és legolcsóbb víztelenítési mód a nyílt víztartás, viszont csak ott alkalmazható ahol kötött talaj van vagy csak kis mennyiségű vízszintsüllyesztés szükséges. Nem tanácsos kavics vagy zúzottkő réteg esetén alkalmazni. A munkagödör alján jelentkező víz nyílt árokban vagy szivárgókban kerül összevezetésre egy gyűjtőaknába, és onnan kerül elszivattyúzásra.

Ipari és hatékonyabb megoldás a vákuumos talajvízszint süllyesztés, ami a hazai talajviszonyok mellett általában jól alkalmazható. Ennél a módszernél a kijelölt nyomvonalon (munkagödör mellett) 1-1,5 méteres távolságban lyukakat fúrnak a talajba, melyekbe úgynevezett szűrő-kutakat telepítenek, amiket egy gyűjtő csővezetékre csatlakoztatva rákötnek a nagyteljesítményű vákuum-gépházra. A gépházat folyamatosan, 24 órában üzemeltetve elszívják a talajban lévő vizet, melyet a közelben bevezetnek a csatornarendszerbe vagy csatornázatlan külterületen elvezetnek jelentősen távolabbra, ahonnan már nem tud visszafolyni. Néhány nap előszívás (fokozatosan megnövelt nyomással történő üzemelés, a környező épületek védelmében) után beáll a kívánt talajvízszint, és így mindaddig, amíg a gépet üzemeltetik (hetek, hónapok), száraz munkaterületet áll rendelkezésre. A gép lekapcsolása után visszaáll az eredeti vízszint, amely akkor már azért nem okoz problémát, mert az elkészült (és felúszás ellen födémmel terhelt) mélygarázs vízzáró betonból készült falain nem hatol át a víz.



A vákuum előnye, hogy finom homokban és iszapban is leszívható a víz, melyekben a gravitációs leszívás már hatástalan lenne. A leszívás vákuummal a 4-6 m-t is elérheti, és a szívóhatás egyben stabilizálja is a talajt, növelve a munkatér oldalfalának állékonyságát. Több lépcsős vákuum kutas rendszerekkel nagyobb mélységű munkagödrök víztelenítése is megoldható. A talajvízszint süllyesztés maximális mértéke függ a talaj vízáteresztő képességétől és a vákuum kutak egymástól való távolságától.

Mélykutas talajvízszint süllyesztés esetén a vákuumkutas rendszerhez hasonló szerkezetű, csak mélyebbre nyúló és nagyobb átmérőjű szűrőkút kerül kiépítésre. A kutakba egy-egy búvárszivattyú kerül, amelyek felnyomják a vizet a gyűjtővezetékbe. Ezeknek a szivattyúknak alig kell szívniuk, viszont a nyomómagasságuk a 30-35 m-t is eléri. Ezáltal képesek a lépcsős talajvízszint süllyesztést is helyettesíteni. Az előző rendszerhez képest különbség még, hogy minden szivattyú egy-egy kis gépháznak felel meg, amelyhez csak nyomóvezeték csatlakozik. Ebből fakadó másik előnye – a mélyebb szívás mellett –, hogy az egész rendszer felszíni zajkibocsátása lényegesen kisebb. Mélykutas rendszert ott is alkalmazható, ahol a mélyebben fekvő talajréteg a felette levőnél vízáteresztőbb, így a nyomás alatt lévő alsó réteg megcsapolása által csökkenthető a munkagödörbe alulról feltörő talajvíz mennyisége.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

A víz az élet alapja a kertben is

Víznek mindig jókor, jó helyen és jó formában kell lenni a kertben is annak érdekében, hogy növényeink zavartalanul fejlődhessenek. Mivel a kertben némi emberi beavatkozással segítünk a...


Épületlábazatok

Az épületek lábazata sokkal inkább ki van téve a nedvesség hatásainak, mint a felmenő, hiszen a talajból is folyamatosan nedvesség éri, és a fröccsenő esővízből is oda jut a legtöbb. A...