Saját napelem: hitek és tévhitek

Akik ellenzik a napelemes rendszereket

Azzal érvelnek, hogy nem megbízható a napenergia és éjszaka nincs is napsugárzás. Akkor ismét be kell kapcsolni a hagyományos erőműveket. Ezzel szemben a tény az, hogy a hagyományos erőműveknek nem kell éjszaka beugraniuk a szolár energia helyébe. Sokan ugyanis elfelejtik, hogy esténként és éjszakánként mindig visszaesik a villamos energia utáni igény, és ilyenkor körülbelül a nappali igény felére csökken le. Nappal a napelemes erőművek éppen akkor termelnek csúcson villamos energiát, amikor a nappali fogyasztói igény azt megköveteli.

Az iparilag fejlett országokban minden nap mindig ugyanazon a minta szerint fut a villamos energia utáni igény. A legkisebb a kereslet és ezzel az erőműszükséglet az éjszakai órákban 03:00 és 04:00 óra között. A nap kezdetével emelkedik az igény, és délben eléri a maximumát. Ezután ismét visszaesik, és az erőműszükséglet is vele együtt, egészen az éjszakai órákig, amikor ismét eléri a minimális mennyiséget. Napközben, a háztartások és az ipar által emelkedő villamos energia utáni igény további erőművek, pl. szénerőművek rákapcsolását vonja maga után. A déli órákban jelentkezik a csúcsterhelés, amit általában gázturbinás erőművekkel fedeznek le.

Az iparilag fejlett országokban a növekvő erőműigényt már egyre nagyobb mennyiségben napelemmel és szélerőművekkel le lehet fedni. Ebben a szolár energia rendkívül megbízható, mivel a napelemek villamos energia termelésének emelkedése és visszaesése párhuzamos nappali energia igénnyel. Ez nem csak erős napsütésben, hanem még borult időben is igaz. A hagyományos erőművek szükséglete érezhetően csökken a megújuló energiák alkalmazásával.

Várható élettartam

Azok a napelemek, amik 15-20 éve lettek felszerelve, máig a szükségleteknek megfelelően termelnek. Persze meg kell hagyni, ezek jellemzően külföldön telepített rendszerek, mivel hazánkban még mindig újdonságnak számítanak a megújuló energiaforrások.

Egy napelem átlagos élettartama 25 év, vagyis a rendszer negyed évszázadig biztosan kiválóan termel. A panelek felülete olyan speciális üvegből készül, melynek sem a hó, sem a jégeső nem okozhat gondot, semmilyen karbantartási, tisztítási munkára nincs szüksége. A napelemeket eleve úgy gyártják, hogy azokon gyakorlatilag semmi sem tud meghibásodni. Nincsenek mozgó vagy kritikus elemei. Tehát a felhasználó akkor is teljes biztonságban tudhatja a rendszert, ha évek óta nem látta közelről. Viszont az invertereket már egészen más mérce alapján kell mérni. Összegében egy inverterrel 10-15 évre érdemes számolni, de a gyakorlatból tudjuk, hogy ez inkább 20 év.

Tájolás

Még olyan kis területen belül is, mint Magyarország jelentős különbségek tapasztalhatók két azonos típusú és megegyező elemekkel szerelt épület energiatermelése között - attól függően, hogy országon belül hol helyezkedik el. Ennek pedig több természeti és földrajzi oka is van. Egyik ilyen befolyásoló tényező az időjárás, ami hosszú időszakra visszavezethetően igazolja, hogy egyes területekre csapadékosabb időjárás jellemző, ami egyenesen arányos azzal a megállapítással is, hogy gyakrabban borítja az eget felhőzet.

Részben ezzel összefüggésben további befolyásoló tényezőként említhető az évi napfénytartam, vagyis a napsütéses órák száma. Ebben szintén jelentős különbségek tapasztalhatók hazánkban, a mért értékek 1700 és 2100 között változnak. A legnapsütöttebb területek az ország déli megyéi (Baranya, Csongrád, Békés), míg a legkevésbé benapozott térségek az Alpokalja és a Borsod-Abaúj-Zemplén megye területei. Harmadik földrajzi tényezőként említhető a domborzat, ami a besugárzással hozható kapcsolatba. A domborzat, mint adottság egyfelől negatív, másfelől pozitív hatótényező is lehet.

Egy völgyben elhelyezkedő, napelemes rendszerrel szerelt épület panelei korábban kerülnek beárnyékolásra a környező dombok, hegyek miatt, mint egy sík területen elhelyezkedő ingatlané, ezáltal pedig csökken az energiatermelés időszaka is. A domborzat ugyanakkor elősegíti azt is, hogy különösebb módosítás, vagy tető dőlésszög beállítás nélkül is nagyobb szögben érjék a napsugarak a napelemeket, amennyiben az épület egy déli domboldalon helyezkedik el.

A napelemes rendszerek telepítése előtt az egyik legfontosabb szempont, hogy felmérjék az adott épület tetőszerkezetét, amelyre a panelek kerülnek. Erre a műveletre nem csak azért van szükség, hogy megállapítható legyen a maximálisan felhelyezhető napelem szám, hanem azért is, hogy az ingatlan fogyasztása és külső adottságai függvényében a legoptimálisabb kialakítást hozzák létre. A nem megfelelően megválasztott tájolás és dőlésszög esetén ugyanis számottevően kevesebb villamos energiát fog tudni előállítani a feltelepített rendszer, mint amennyi optimális tájolás esetén elérhető lett volna. Magyarországon az északi féltekén való elhelyezkedésből fakadóan a napelemek legoptimálisabb elhelyezésére a déli tetőfelületek szolgálnak, hisz a nap látszólagos mozgása okán így érik a napsugarak a leghosszabb ideig a paneleket.

Emellett természetesen a keleti és nyugati tájolás is opcionális, viszont itt számolnunk kell azzal, hogy a napfény csak a délelőtti, vagy délutáni napszakban fogja érni napelemeinket. Ebben az esetben ajánlott úgy kialakítani a rendszert, hogy mindkét tetőfelületre helyezzünk a panelekből, hogy biztosított legyen a folyamatos energiatermelés.

A napelemek akkor képesek a legnagyobb teljesítmény leadására, ha a felületüket 90 fokban, vagyis merőlegesen érik a napsugarak. Ez természetesen az épületek esetében a nap látszólagos járása miatt folyamatosan nem, vagy csak jelentős többletberuházás révén biztosítható, így arra kell törekednünk, hogy az ingatlan tetőszerkezetének dőlésszöge is kihasználásra kerüljön. Hazánkban a legtöbb ferde tetős épületre a 35 és 45 fok közötti dőlésszög jellemző, ami optimális Magyarország földrajzi elhelyezkedése szempontjából, vagyis így biztosított a közel merőleges besugárzás a napelemeken.

Amennyiben az épület lapos tetővel rendelkezik, akkor sem kell lemondanunk a napelemes rendszer kialakításáról. Ebben az esetben ugyanis olyan tartószerkezet kerül felhelyezésre a tetőre, melynek dőlésszöge ugyancsak a 35-45 fokos beállítást teszik lehetővé, amivel ugyanaz a hatékonyság érhető el, mint a ferdetetők esetében. Ugyanakkor tudni kell, hogy a plusz beruházás némiképp megnöveli a rendszer bekerülési értékét, így hosszabb megtérülési idővel kell számolnunk.