Jöhet a mágneses vihar

Egy aktív terület bevonult a napkorong közepére, egy hatalmas napfoltcsoport, ami tulajdonképpen ebben a jelenlegi napfoltciklusban mindeddig a legnagyobb napkitöréseket okozta. El is ment a Föld mellett egy, a Napból kiköpött koronakidobódás plazmafelhője. Szerencsére nem találta el a bolygónkat, ezért a mágneses vihar elmaradt, de figyelmeztető volt, mert az idei év és a jövő év fordulójára jósolt naptevékenységi aktivitási maximum mostanában erőteljesebben befolyásolja a Föld mágneses terét. A mágneses tér változásain keresztül a Föld felszínén is megjelennek a hatások, de hogy mikor érhetik el ezek a kitörések azt a szintet, hogy az átlagembert is érintik, nem lehet előre jelezni.

Egy nagy kitörés 1859-ben volt például. Az akkor ténylegesen akkora mágneses viharokat okozott, hogy a sarki fények egészen déli szélességig látszottak Európából, sőt a távíróvezetékekben akkora áramlökések keletkeztek a mágneses tér hirtelen változásaitól, hogy még a távírógépekben a papír is begyulladt a szikráktól. Ha ma történne egy ilyen, akkor lényegében a tömegkommunikáció, vagy a telekommunikációs rendszereken alapuló földi civilizáció legalább három-négy napra effektíve lekapcsolna.

A Nap aktivitását űrszondák serege figyeli, és ha ilyen koronakidobódás van, azonnal észlelik. Ennek hatása nagyjából két-három nap alatt jut el a Földre, ezért ha a szondák jelzik, hogy nagy részecskezápor érkezik, akkor két-három nap lesz arra felkészülni, hogy hatalmas mágneses vihar lesz a Földön. A hétköznapi ember számára is érezhető problémát főleg az északi szélességeken, Kanadában, a skandináv országokban okozhat. Ilyen lehet például a fennakadás az áramszolgáltatásban - akár több napig.