Dinamikus fűtésvezérlés

De mit jelent ez?

A fűtésrendszerben a hőt a kazán állítja elő, és a radiátorok adják át a lakásnak. A rendszerben kering a fűtővíz a kazán és a radiátorok között. A fűtési keringető szivattyúk szükségesek ahhoz, hogy a berendezés a fűtőkazánban felmelegített vizet a fűtőtestekhez szállítsa. De a vízszállításhoz elektromos áramra van szükségük, és nem is kevésre. Egy átlagos családi otthonban a fűtési keringető szivattyú gyorsan elfogyasztja a teljes háztartási energia egyötödét – többet, mint egy mosógép vagy hűtőszekrény.

Két tényező döntő jelentőségű a fűtőszivattyú elektromos energia fogyasztása szempontjából: először is, annak wattban (W) kifejezett teljesítménye, másodszor pedig, hogy pontosan hogyan lehet a szabályozót a tényleges fűtési igényhez igazítani. A következő elv érvényesül: minél alacsonyabb az elektromos teljesítmény, annál kevesebb áramra van szüksége a szivattyúnak. Minél pontosabban reagál a vezérlés a fűtési igényre, annál ritkábban kell sok, vagy akár túl sok áramot fogyasztania, ami energiát és költségeket takarít meg.

Az igényvezérelt szivattyúvezérlés manapság magától értetődő lenne, de nem az. A gyakorlatban még a nálunk fejlettebb országokban is a keringtető szivattyúk jelentős százaléka szabályozás nélküli, nálunk meg pláne. Ezek a szabályozatlan szivattyúk a nagy áramfalók, mert vagy nem lehet őket beállítani, vagy csak fix értékkel lehet működtetni őket, ami magas elektromosenergia-fogyasztást eredményez. Nagy elektromosenergia-fogyasztásuk miatt a szabályozatlan szivattyúk nem csak magas költségeket okoznak, hanem negatív hatással vannak a környezetre is. Az Európai Bizottság ezért úgy határozott, hogy 2013-től kezdődően fokozatosan kivonja a piacról a nem szabályozott fordulatszámú fűtési keringető szivattyúkat. Attól kezdve a fűtési keringető szivattyúkat a műszaki ismeretek legújabb szintjéhez kell igazítani, és meg kell felelniük az energiahatékonyság szigorú követelményeinek is. Ezeknek a követelményeknek való megfelelés érdekében a fűtési keringető szivattyúkat például szabályozható fordulatszámú rendszerrel kell felszerelni.

A modern, nagy hatékonyságú szivattyúk képesek a tényleges hőigényhez igazítani a teljesítményüket, és csak a ténylegesen felhasznált mennyiségű forró vizet keringtetik, így az elektromosenergia-fogyasztásuk alacsony hőfogyasztás mellett is változatlan marad. Ebből a célból az érzékelők rögzítik pl. nyomást, áramlást vagy hőmérséklet, és továbbítják az adatokat a fűtésszabályozó rendszernek, amely ennek megfelelően vezérli a szivattyú fordulatszámát.

Van azért ennek a rendszernek gyenge pontja is. A legtöbb szabályozható fordulatszámú fűtési keringető szivattyú egy algoritmus segítségével állítja be az áramlási sebességet és a szállítási mennyiséget, hogy az üzemi pontjuk egy programozott vezérlőgörbe mentén eltolódhasson. A jelleggörbe azt a csővezeték-ellenállást írja le, amikor az összes termosztát szelepe teljesen nyitva van. Mivel azonban a rendszernek ez a minimális jelleggörbéje általában nem ismert, a vezérlőgörbe jóval a hagyományos rendszerek minimális jelleggörbéje felett fut. Az eredmény: a szabályozás ellenére sok értékes energia megy veszendőbe. Ezen kívül a csővezetékben áramló forró víz zavaró háttérzajt okozhat a fűtőtestek termosztát-szelepein. Az intelligens vezérlőrendszerek azonban kiküszöbölik ezt a problémát is. A fűtési keringető szivattyú üzemi pontját lefelé, az aktuálisan kiválasztott szabályozási görbétől kiindulva addig tolják, amíg el nem éri a rendszer minimális jelleggörbéjét.