Megtérülő zöld energia

Bár hatásait már évek óta szó szerint a bőrünkön érezzük, a nagyközönség igazán csak az ENSZ tavaly októberi apokaliptikus klímajelentése után ébredt rá igazán a klímaváltozásra. A dokumentum szerint mindössze tizenkét évünk maradt arra, hogy megmentsük a Földet. A jelenlegi emissziós értékek mellett ugyanis 2030-ig a globális felmelegedés szintje átlépi az iparosodás előtti korszakhoz képest a 1,5 Celsius fokot, ez pedig katasztrofális következményekkel fog járni: általános extrém szárazsággal, futótüzekkel, árvizekkel és olyan durva élelmiszerhiánnyal, ami már emberek százmillióit érinti.

A szükséges és radikális emisszió-csökkentés azonban lehetetlen feladatnak látszik, mert egyszerűen túl sok minden függ a széntől ahhoz, hogy csak úgy leálljunk vele. Itt nem csak a fosszilis tüzelőkben érdekelt nagyvállalatok profitéhségére kell gondolni, melyek igyekeznek a lehető legnagyobbra növeszteni a szénpiacot, mielőtt tényleg végleg be kell zárni, hanem ott van egy egész kontinens is, mely egyelőre nem tudna meglenni a zöldenergiánál sokkal megbízhatóbb szénenergia nélkül. A világ népességének fele Ázsiában él, ezen a kontinensen ennek megfelelően óriási az energia-éhség. Indiában például egyelőre muszáj szénerőművekkel biztosítani az áramellátást. Az indiai és más távol-keleti szénerőműveket pedig Kína építi, mely ország amellett, hogy maga a világ vezető szénfelhasználója, nagy hasznot húz a külföldi erőmű-beruházásokból is, ezért ezzel egyelőre nem is kíván leállni.

Vannak azért bizakodásra okot adó jelenségek is

A megújulók magas költségei a 2000-es évek eleje óta nagy ütemben csökkenni kezdtek. A napenergia átlagos költsége 26 százalékkal csökkent, a bioenergiáé 14-el, a napenergiáé, a geotermikus energiáé, a szárazföldi és tengeri szélenergiáé egyaránt 14-el, a vízenergiáé pedig 12 százalékkal lett kevesebb. Egyre jobban megéri tehát zöldenergiába fektetni. Ma már több mint 10 millió ember dolgozik a megújuló energiaiparban globálisan.

Lassan a megújuló lesz világ legolcsóbb energia-előállítási módja. A szükséges objektumok felépítésének és karbantartásának vaskosabb költségei is tartósan csökkenő pályára álltak, jelenleg ugyanis még ezek jelentik a megújulók elterjedésének legfőbb gátját.

A szárazföldi szél- és naperőművekből származó villamos energia ma már támogatások nélkül is gyakran olcsóbb, mint bármely fosszilis-tüzelős megoldásé, ráadásul az új szél- és naperőművek működési költsége egyre gyakrabban alatta marad a már meglévő szénerőművekének. Az alacsony és egyre csökkenő technológiai költségeknek köszönhetően a megújuló energiaforrások már versenyképes megoldásnak számítanak az energiapiac szénmentesítésében, mely döntő fontosságú a klímavédelemben. A szárazföldi szél- és naperőművek költségének alakulása minden egyes újraszámoláskor kedvezőbbre jön ki, mint a korábbi előrejelzésekkor.