Villamos áram biomasszából

Hazánkban a biomassza energetikai hasznosítása elsősorban erdőgazdasági és mezőgazdasági melléktermékekre jellemző, csak másodsorban használatosak kifejezetten erre a célra termesztett mezőgazdasági energianövények. Fontos megjegyezni, hogy a megújulás – függően a biomassza fajtájától – nem megy egyik pillanatról a másikra. Ha például egy erdőre gondolunk, akkor minimum évtizedekben mérhető a megújulás időigénye.

Az Európai Unióban

Igen népszerűnek számítanak a biomassza-erőművek, a kontinensen felhasznált elektromos energiának közel 60%-át állítják így elő. Magyarországon jelenleg a biomassza eltüzelése viszi a prímet, de szerencsére egyre többfelé jelennek meg a biogázerőművek is, melyek a nedvesebb biomassza felhasználásában jeleskednek. Magyarországon már tíznél több biomassza erőmű üzemel, a közeljövőben – 2024 első félévében – például az Oroszlányi Erőmű csatlakozik az országos áramszolgáltatók köréhez. Ez lesz az ötödik olyan korszerűsítés, amelyben a korábban szén- vagy vegyestüzelésű kazánokat biomassza-üzemelésűre állítják át.

A létesítmény fűtőanyaga ellenőrzött minőségű biomassza lesz, amelyet a város 100 kilométeres körzetében erdészetekben, faipari üzemekben képződő melléktermékből, valamint fa és lágyszárú mezőgazdasági alapanyagból elégítenek ki. Ezeknél a beruházásoknál kiemelt cél, hogy az erőművek a korábbinál korszerűbb, fenntarthatóbb és import földgáztól független, megújuló fűtőanyag-használattal működjenek. A biomassza tüzelőanyagot (erdészeti és fűrészipari melléktermékek, mezőgazdasági melléktermékek) a városok környezetében található régiókból kívánják beszerezni.

Fontos viszont az is, hogy a mező- és erdőgazdaságból élők számára jó lehetőséget teremtenek az erőművek, mert piacot teremtenek a terményeiknek. A biomassza fosszilis energiahordozókat vált ki, ezáltal mérséklődhet az energiaimport-függőség, vagyis a hagyományos energiahordozóktól való függés. Végül pedig nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy a tüzelőanyag elégetése során pontosan ugyanannyi szén-dioxid kerül vissza a levegőbe, amennyit a növények fejlődésük során megkötöttek. A hátrányok között megemlítendő, hogy a biomassza-alapú áramtermelés viszonylag költséges, főként akkor, ha messziről kell szállítani az energiahordozót. Éppen ezért a biomassza-erőműveket jellemzően a bőségesebb biomasszaforrások közelében érdemes megépíteni, de ez plusz költségeket jelenthet.Szintén komoly hátrány és más szempontokból is aggályos, hogy a biomassza energetikai felhasználása növelheti az élelmiszerárakat. Sokszor ugyanis olyan területeken termelik a szükséges növényeket, melyek élelmiszer-termelésre is alkalmasak lehetnének.