Villamos áram biomasszából

2024-10-24 09:18:50 | Módosítva: 2024-10-24 09:21:21

A biomassza-felhasználás egyre fontosabbá válik hazánkban is. Ennek hátterében az áll, hogy használatával kiválthatók a fosszilis energiahordozók, így közelebb kerülünk a fenntartható energiatermeléshez és energiafelhasználáshoz.


Hazánkban a biomassza energetikai hasznosítása elsősorban erdőgazdasági és mezőgazdasági melléktermékekre jellemző, csak másodsorban használatosak kifejezetten erre a célra termesztett mezőgazdasági energianövények. Fontos megjegyezni, hogy a megújulás – függően a biomassza fajtájától – nem megy egyik pillanatról a másikra. Ha például egy erdőre gondolunk, akkor minimum évtizedekben mérhető a megújulás időigénye.

Az Európai Unióban

Igen népszerűnek számítanak a biomassza-erőművek, a kontinensen felhasznált elektromos energiának közel 60%-át állítják így elő. Magyarországon jelenleg a biomassza eltüzelése viszi a prímet, de szerencsére egyre többfelé jelennek meg a biogázerőművek is, melyek a nedvesebb biomassza felhasználásában jeleskednek. Magyarországon már tíznél több biomassza erőmű üzemel, a közeljövőben – 2024 első félévében – például az Oroszlányi Erőmű csatlakozik az országos áramszolgáltatók köréhez. Ez lesz az ötödik olyan korszerűsítés, amelyben a korábban szén- vagy vegyestüzelésű kazánokat biomassza-üzemelésűre állítják át.

A létesítmény fűtőanyaga ellenőrzött minőségű biomassza lesz, amelyet a város 100 kilométeres körzetében erdészetekben, faipari üzemekben képződő melléktermékből, valamint fa és lágyszárú mezőgazdasági alapanyagból elégítenek ki. Ezeknél a beruházásoknál kiemelt cél, hogy az erőművek a korábbinál korszerűbb, fenntarthatóbb és import földgáztól független, megújuló fűtőanyag-használattal működjenek. A biomassza tüzelőanyagot (erdészeti és fűrészipari melléktermékek, mezőgazdasági melléktermékek) a városok környezetében található régiókból kívánják beszerezni.


Fontos viszont az is, hogy a mező- és erdőgazdaságból élők számára jó lehetőséget teremtenek az erőművek, mert piacot teremtenek a terményeiknek. A biomassza fosszilis energiahordozókat vált ki, ezáltal mérséklődhet az energiaimport-függőség, vagyis a hagyományos energiahordozóktól való függés. Végül pedig nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy a tüzelőanyag elégetése során pontosan ugyanannyi szén-dioxid kerül vissza a levegőbe, amennyit a növények fejlődésük során megkötöttek. A hátrányok között megemlítendő, hogy a biomassza-alapú áramtermelés viszonylag költséges, főként akkor, ha messziről kell szállítani az energiahordozót. Éppen ezért a biomassza-erőműveket jellemzően a bőségesebb biomasszaforrások közelében érdemes megépíteni, de ez plusz költségeket jelenthet.Szintén komoly hátrány és más szempontokból is aggályos, hogy a biomassza energetikai felhasználása növelheti az élelmiszerárakat. Sokszor ugyanis olyan területeken termelik a szükséges növényeket, melyek élelmiszer-termelésre is alkalmasak lehetnének.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Alacsonyabb rezsiköltség, zöldebb otthon

Az új házak építésénél jövő év elejétől jelentősen szigorodnak az energiahatékonysági előírások. A rendelkezés szerint 2021. január 1. után már csak olyan lakóépület kaphat használatbavételi...


Energiatakarékos fűtésszabályozás

Az energia árak növekedése mindenkit arra késztet, hogy növelje épülete energiahatékonyságát. Az otthon elfogyasztott energia közel 80 százalékát fűtésre és a meleg víz előállítására használjuk...