Európa fejlett országaiban a lakásokat, közintézményeket nem fűtik 20-21 Celsius-foknál melegebbre. Nálunk ez az érték sokszor meghaladja a 24 fokos értéket is. Noha ahhoz, hogy egyetlen Celsius-fokkal melegebb legyen, 6 százalék többlet hőenergia szükséges. Nem nehéz kiszámolni, hogy ha a 24 Celsius-fok helyett csak 20 fokra fűtenénk fel épületeinket, ezzel az egyetlen, apró lépéssel illetve odafigyeléssel 24 százalékos energia-megtakarítást érhetnénk el.
Hazánkban a lakások energetikai állapota katasztrofálisnak mondható: az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) 2004-es felmérése szerint mindössze a lakásállomány 10%-ának hőszigetelési értéke közelíti meg a mai magyar normákat. Ennek eredményeként Magyarországon közel háromszor annyi energiát használunk egy négyzetméter lakóépület fűtésére, mint az EU-15 országok átlaga. Pedig a jó minőségű, szakszerű szigeteléssel sok pénzt lehetne megspórolni, és a befektetett összeg 2-3 év alatt megtérül.
Egy ház hővesztesége
|
|
Nyílászárók
|
20-40%
|
Homlokzat, szerkezeti hézagok
|
30-40%
|
Tető, mennyezet
|
20-30%
|
Földszint, alagsor
|
10-15% |
Az energiatudatosság nem a hőerőművekben, az energia előállításakor, hanem otthon, a hétköznapokban kezdődik: a nappaliban a villany felkapcsolásakor és az ablak kinyitásakor; a fürdőszobában zuhanyzáskor, mosáskor és a csapok elzárásakor; a konyhában főzéskor; és a dolgozószobában a számítógép kikapcsolásakor.
A havi számláink csökkentéséért mi magunk tehetjük a legtöbbet: kis odafigyeléssel, otthonunk korszerűsítésével és némi befektetéssel jelentősen csökkenthetjük energiafelhasználásunkat, ami forintban is jól mérhető megtakarítást hoz a családnak.