Gépészet

Passzívház Magyarországon

2009-09-07 20:16:46 | Módosítva: 2009-09-09 18:32:27

Az előző részben összefoglaltuk a Szadán épült első magyar passzívház építészeti megoldásait, most a gépészet kerül terítékre. Bemutatjuk, hogy milyen eszközöknek kell együtt dolgozniuk a kellemes hőmérsékletért és a friss levegőért.

A maximálisan évi 15 kW/m2 fűtési-hűtési energiaigény csak jól szigetelt falakkal, többrétegű üveggel ellátott nyílászárókkal és megfelelő tájolással érhető el. De ha nem nyitható az ablak, akkor hogyan lehet mégis friss a levegő? A megoldás a gépi szellőztetés. (9. 12. kép)
Nemcsak a passzív házakban, de minden jól szigetelt, jól záródó nyílászárókkal ellátott házban szükséges lenne a gépi szellőztetés ahhoz, hogy egészséges szinten lehessen tartani a levegő szén-dioxid-, por- és páratartalmát. Az ilyen épületekben naponta legalább háromszor kellene 15 perces teljes kereszthuzatot csinálni, vagy két-háromóránként szellőztetni ahhoz, hogy ugyanez elérhető legyen, illetve elkerülhető legyen a penészesedés. A szabvány szerint 20 köbméter óránként és személyenként a légcsere mértéke, ha nincs dohányzás, vagy például gyertyaégetés, és 30 köbméter óránként, ha a dohányzás megengedett. Ezzel 0,2% körül tartható a levegő szén-dioxid tartalma, és 50 % körül a páratartalom.

A hővisszanyerővel ellátott készülékek nagy előnye más automatikus szellőztetési lehetőségekhez képest, hogy a hőcserélő télen jelentős mennyiségű energiát takarít meg, hiszen e nélkül a kinti levegő felfűtése felel a fűtésszámla ötödéért. Nyáron pedig a hagyományos szellőztetés - amennyiben elegendő friss levegőt juttat be - túlzott felmelegedést okoz. Ez, mivel a hőcserélő működése megfordítható, részben szintén kiküszöbölhető.
Mennyit fogyaszt egy ilyen berendezés? Ha nincs szükség a bejövő levegő felfűtésére, legfeljebb 0,45 wattot levegőköbméterenként. Egy négyfős családnál, ha mindenki egész nap otthon tartózkodik, ez naponta maximum 1,3 kWh. Ez nagyjából megfelel annak, ha a villanytűzhelyt egy órán át használjuk. Nem kell félni a túlzott zajosságtól sem. Az előírások szerint a központi készülék zajszintje nem haladhatja meg a 25 decibelt. Ez körülbelül akkora zajt kelt, mint a falevelek susogása, és ez az ajánlott az éjszakai nyugodt pihenéshez is. Elvben zajt okozhat még a csőben áramló levegő is, ez azonban megfelelő tervezéssel és szakszerű beépítéssel kiküszöbölhető.

Hűtés-fűtés

A passzívházban a hővisszanyeréses szellőzető kiegészítésére alkalmazzák a talajhőcserélőt, ami télen előmelegíti, nyáron pedig hűti az épületbe érkező levegőt. Ilyen megoldással találkozhatunk a szadai családi házban is. Ennek télen van különös jelentősége, mert feleslegesség teszi a szellőztetőgépbe beépített elektromos fűtés használatát, ami szükség esetén fagypont fölé emeli a belépő levegő hőmérsékletét, illetve előmelegíti azt.

A rendszer nyáron is hatékony, mivel akkor is 20 fok körüli levegő érkezik az épületbe, ha kint 30 fok van, így nemcsak fűtésbe, hanem a hűtésbe is besegít. A talajhőcserélő egy 1,5-2 méter mélyen, az épület külső falától legalább 1 méternyire lefektetett cső, az indítópontján légszűrővel ellátott beszívótoronnyal. Mivel nyáron a beszívott levegő lehűlése miatt kondenzvíz keletkezik, ezt a legmélyebb ponton egy szifonon vagy egy gyűjtőaknán keresztül a szennyvízcsatornába vezetik. A fektetési mélységben a föld hőmérséklete tél közepén is körülbelül 6 fok, és a nyári hőségben sem emelkedik 17 fok fölé.
A csövek hosszát úgy választják meg, hogy a házba legalább 0, de inkább 1 fokos levegő érkezzen akkor is, amikor a leghidegebb az idő. Átlagos talajviszonyok mellett ez körülbelül 50 méternyi csövet jelent. Elvileg bármilyen műanyag cső alkalmas földhőcserélőnek, aminek jó a hővezető képessége és elég sima a belseje, de a gyakorlatban tanácsos speciálisan erre a célra fejlesztett csöveket választani, különben megnő a veszélye annak, hogy a házba szállított levegő minimum dohos lesz. A korszerű csöveket antibakteriális bevonattal is ellátják, hogy megakadályozzák bennük a csíraképződést.

Puffertartály

Puffertárolókat - vagyis amikor egy tartály tárolja a fűtéshez szükséges melegvizet - hagyományos fűtésrendszereknél is egyre gyakrabban használnak, mert így elkerülhető a gyakori ki- és bekapcsolás. A sűrű kapcsolgatás ugyanis, ami főként az átmeneti időszakokban elkerülhetetlen, akár 20-25%-kal is ronthatja a kazán hatásfokát; azok a leggazdaságosabban 85-90%-os terheltségnél, folyamatosan üzemeltetve működnek.
puffertartályPuffertartály alkalmazásánál a kazán azt a legnagyobb teljesítménnyel fűti fel. Léteznek melegvíztárolóval kombinált tartályok, illetve olyanok is, amelyekre napkollektor is köthető. A kollektorok energiahasznosítását mind a fűtésnél, mind a melegvíz készítésnél növelik a rétegzős- vagy rétegtárolók, amelyekben lemezek választják el a különböző hőmérsékleti zónákat. Önálló, fűtővizet tároló tartály és külön melegvíztároló is felállítható, de vannak kombinált rétegtárolók is, amelyek egyben oldják meg fűtést, a melegvíz készítést, és egyszerre működnek napkollektorral és folyamatosan üzemeltethető fűtőkészülékkel.
Utóbbi található Szadán is, egy 500 literes 3 hőcserélős rétegtározó, 6 KW-os elektromos fűtéssel. A három hőcserélő közül egy a használati melegvízhez, egy a fűtővízhez, a harmadik pedig a napenergiához csatlakozik. Arra az esetre, ha a napkollektor energiája nem elég, és a kiegészítő fűtőrendszer sem működik, az elektromos fűtőpatron lép működésbe. A tároló melegvizét a külső hőcserélő adja át a vezetékes víznek, így az mindig friss, aminek higiéniás szempontból van jelentősége. A tárolók lehűlési sebessége, vagyis hővesztesége változó, optimális esetben 1 kW körül van naponta.

Napkollektor

napkollektorA napkollektorokat a legtöbbször a melegvízellátás kiegészítésére alkalmazzák, egy 4-5 fős családnak általában 6 négyzetmétert terveznek. A kollektor felület nagyságának és a felszerelés szögének megtervezésekor vagy kisebb, de egyenletes, vagy bizonyos időszakokban maximális energianyereségre törekszenek.
A kollektorok hatásfoka nem állandó, elsősorban a napsugárzás intenzitásától függ. Egy derült, nyári napon egy négyzetméterre 1000 W, míg egy ugyanilyen téli napon már csak 600 W jut egy négyzetméterre. Borult időben ugyanez jóval kevesebb, akár csak 200 W. Magyarországon számítások szerint az 1 m2-re eső, napsugárzásból származó energia körülbelül 1300 kWh-t érhet el egy évben.
A napkollektorok az összes energiának körülbelül 35-60%-át tudják átlagosan hasznosítani. Látható, hogy amíg 6 négyzetméternyi kollektor egy meleg, derült nyári napon kényelmesen megtermeli egy négyfős család melegvízszükségletének körülbelül a 70%-át, addig borús időben csak az egynegyedét. És bár ez sem elhanyagolható mennyiség, mégsem elegendő, szükséges lehet kiegészítő berendezésekre, mint pl. az elektromos fűtőpatronra, hőszivattyúra, vagy pl. pellettüzelésre.

Pelletfűtés

pelletfűtésA pellet ára nemcsak a gázhoz képest kedvező. Igaz ugyan, hogy 1 kg fapellet többe, másfélszer-kétszer annyiba kerül, mint 1 kg tűzifa, de mivel fűtőértéke magasabb, és a pelletkazán hatásfoka is nagyobb, 1 kW energia ára összességében akár alacsonyabb is lehet.
A pelletet kétféle módon lehet hasznosítani: vagy kizárólag a levegőt fűtik vele, vagy a tüzelőberendezést rákötik a központi fűtésre, és melegvíz előállítására is használják. Utóbbi megoldás fog hamarosan megvalósulni a cikkünkben szereplő passzívházban is. A legolcsóbb kandallók csak légfűtésre használhatók, a drágább vízteresek központi fűtésre és melegvízellátásra is, míg a legnagyobb teljesítményű és legdrágább kazánok inkább az utóbbira alkalmasak. Ugyanakkor ezek kevésbé fűtik feleslegesen a levegőt, ami a passzívházakban lényeges szempont.

A cikksorozat elkészítéséhez köszönjük Balogh György és családja segítségét!

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Víztakarékossági tippek a mindennapokban

A víztakarékosság mellett viszont érdemes figyelembe venni azt is, hogy a csaptelepekben, csövekben otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezésekben pangó víz kémiai és mikrobiológiai minősége akár...


Ipari méretű akkumulátorparkok

Bár a napelemes rendszerek előretörése megállíthatatlannak látszik, itthon a szakemberek mégsem számítanak arra, hogy úton-útfélen gigantikus méretű akkumulátortelepek nőnek majd ki a földből....