Kádár kocka és társai

Milyen lehetőségek rejlenek az energetikai felújításban?

Ehhez képes a korszerű, illetve ezt a besorolási is meghaladó lakóegységek aránya a 10%-ot sem közelíti meg. Sőt! Családi házaink jó fele csupán alacsony energiahatékonysági besorolásnak felel meg, így az új otthonfelújítási támogatás feltételeként támasztott +30%-ot bőven van hol megvalósítani. A szakértők azt látják leginkább kritikusnak, hogy az új otthonfelújítási támogatást igénybe vevők tudatosan használják-e fel a keretösszeget, és megtalálják-e azt az optimális beruházást, ami a legnagyobb energetikai megtérülést jelenti. Általánosságban elmondható, hogy a hő java hiányos szigetelés esetén távozik, mégpedig a falakon keresztül, akár összesen 30-40%-os hőveszteséget is eredményezve. A tetőn át 20-30%-os, a nyílászárókon keresztül 15-20%-os veszteséggel számolhatunk. Szükségszerű tehát komplex rendszerben gondolkodni, és ha tudatos a felhasználó, akár 50%-os javulást is el lehet érni a támogatás összegével.

Az előbbiekből következik az is, hogy részleges szigeteléssel a 30%-os cél nehezen érhető el, az egész épületre érdemes figyelmet fordítani, hogy ne keletkezzenek hőhidak a kevésbé szigetelt területeken. A hőszigetelés mellett a másik kritikus problémát a vízszigetelés jelenti, ez képes még jelentős mértékben csökkenteni a hőszigetelés hatékonyságát. A szakértők általános véleménye szerint a 30%-os energetikai javulás csakis átfogó beruházással érhető el biztonsággal. Ez esetben a legalapvetőbb célunk egy thermikus burok kialakítása kell legyen, vagyis a külső falak (a lábazat és a homlokzat együttese) hőszigetelését nem csupán nyílászáró cserével, vagy a tető- illetve födém hőszigetelésével kívánjuk elérni, hanem ezek mindegyikével egyszerre. Ha pedig nem szeretnénk 15 év múlva ismét hozzányúlni a thermikus burokhoz, érdemes már most az ÉKM előírta követelményt felülmúlva a kiváló szintet célba vennünk. 2050-re ugyanis a kitűzött EU-s célok alapján karbonsemlegességi követelmények is életbe lépnek, vagyis országos szinten lenne szükség arra, hogy megszüntessük a gázfelhasználást – ez pedig képtelenség általánosan kiépített kiváló termikus burkok nélkül. Érdemes tehát már most egy magasabb szintű felújítást elkezdeni.

Igen jelentős energiaspórolási lehetőség bújik az elavult, energiát pazarló otthonok korszerűsítésében, a karbon lábnyom mérsékléséről nem is beszélve. Magyarország 4,4 millió otthonának 70%-a korszerűsítésre szorul. Összehasonlításként: az Európai Unió épületeihez képest a hazai állomány 1,8-szor több energiát fogyaszt. Csak a gázfelhasználásunk akár évi 3,5-4,5 milliárd köbméter közé is eshet a téli mínuszoktól függően. Piacelemzések alapján a lakósság mintegy 47 százaléka kötötte a korszerűsítési beruházását állami támogatási lehetőségekhez, így nem kétséges a jelenlegi program motivációjának jelentősége sem azok közt, akik eddig anyagi megfontolásból nem kezdtek bele.