Nyári sövényápolás

2024-07-22 22:04:32 | Módosítva: 2024-07-29 08:26:26

A jó sűrű sövényt nyárra sem tanácsos magára hagyni. Hogy milyen tennivalók adódnak, az a sövényféleségtől függ. Másképpen kell ugyanis kezelni a lombhullató metszett sövényeket, mint a fenyőből vagy egyéb örökzöldből alakítottat. Ez mindig meghatározó a sövény további sorsára is. E nélkül nem is remélhető a leginkább kívánatos, esztétikailag szép és egyben jól záródó sövény.

Élő kerítés

A leggyakoribb lombhullató metszett sövényt - akár már rövidebb-hosszabb ideje meglévő, akár újonnan létesített - a szokásos télvégi fás metszést követően, legalább még egyszer meg szokás metszeni. A visszavágások nyomán előtörő hajtások ugyanis pár hét alatt húsz-negyven cm magasra is felnőhetnek. A gyorsan felfelé törő növekedés aligha előnyös, hiszen nem eredményez sok elágazást, jól záródó sövényt.

Nyírt sövény esetében a hajtásokat ismételten vissza kell vágni, hogy ezáltal újabb és újabb elágazódásra kényszerüljenek. Ezért nemcsak egyszer, hanem a növekedési képességtől függően évente két vagy akár négy alkalommal is visszavághatók a hajtások. Ez a többletmunka feltétlenül megéri. Ritkább visszavágás alkalmával ugyanis már nagyobb részeket kellene levágni, miáltal sok tápanyag veszendőbe menne. Gyakoribb visszavágások esetén viszont a levágott rész viszonylag rövid és kevés, valamint az elágazások ilyenkor kedvező módon, sűrűn követhetik egymást.



A zölden, nyár elején következő visszavágás akkor időszerű, amikor az újonnan fejlődött hajtások elérték a várható végleges méretüknek több mint felét, és a növekedésük csillapulóban van, a fenyők esetében pedig le is állt. Ez az állapot általában május végétől június közepéig következik be. Ilyenkor legjobb beiktatni egy sövénynyírást.

A nyírási magasság mindig az előző visszavágás helye felett legalább két-három cm-rel legyen, vagyis ennyivel magasabban kell nyírni. Ugyanis csak az új növésű rügyekből képesek a növények ismételten gyors és sűrű belombosodásra, a jó regenerálódásra. A levágott nyesedéket lehetőleg maradéktalanul gyűjtsük össze, távolítsuk el, ill. komposztáljuk.

A továbbiakban már csak mérsékelt új hajtásnövekedés várható, így a sövény a későbbiekben már kévéssé veszíti el a nyírással alakított szabályos formáját. Ha azonban szükséges, a nyár derekán, vagyis július közepén-végén még harmadszor is sor kerülhet a sövény megismételt nyírására. Ez viszont már csupán a sövény kisebb formálását, szépítését és a gondozottságát hivatott szolgálni. Az, hogy egy évben végül is összesen hányszor és mikor kerül sor sövénynyírásra (még a fenyők és más örökzöldek esetében is), főképpen a növekedés mértékétől függ. Az utolsó nyírást pontosan úgy kell időzíteni, hogy az utána kifejlődő új hajtásoknak legyen elegendő idejük jól beérni a tél beköszöntéséig, különben elfagynak.



A sövénymetszés elmulasztása azért is hátrányos a nyírott sövények esetében, mert akkor a sövény elveszíti a kedvező zártságát. Ezután már nehéz visszaállítani a régi kedvező formáját, bármennyire gondos a további alakítása, metszése. Elmulasztott sövénynyírás utáni nyírás fárasztó is, azonkívül, hogy ilyenkor több hiba adódhat a leggondosabb munkavégzés során is.

A munkához a sövénynyíró ollók és sövényvágó gépek egyaránt használhatók. Miután ezek különböző hosszúságú pengerésszel készülhetnek, jó tudni, hogy a hosszabb pengéjűekkel általában egyenletesebben és szebben lehet nyírni a sövényeket. Átlagos kerti méretekben ma már mindenképpen javasolt akkus sövényvágót használni, mert a vezetékes gépeknél fokozottan fennáll a vezeték elvágásának veszélye.

A kézi sövénynyírók között vannak recézett és hullámos pengekiképzésűek. Ezekkel a vastagabb növényi részek is könnyebben vághatok, mivel az élpárok közül nem csúsznak ki a levágandó részek. A végig egyenletes nyírásmagasság esztétikai okokból is fontos, és biztosabban megvalósítható segédeszközök igénybevételével. Ez különösen kellő nyírási gyakorlat hiányában indokolt.

Legegyszerűbb a sövény végein vagy egy elég hosszú szakaszának végpontjain zsinórral kitűzni a nyírási magasságot. A nagyon pontos és egyenes vágáshoz ajánlatos a sövény mindkét oldalán azonos magasságban kifeszített zsinórt. A nyírást a zsinórok felett kell végezzük. A tetejezés után következik a sövény oldalainak nyírása. Lehetőleg függőleges vonalban, és semmiképpen sem kifelé dőlő sövényalakot eredményező formában nyírjunk. Ezt a legcélszerűbb úgy végezni, hogy a tetejezéshez kifeszített zsinór mellé, függőleges helyzetben még egy egyenes lécet szúrjunk vagy állítsunk le, és a léc mellett nyírjuk a sövényt.

Öntözés nem szükséges, de tápanyagpótlás igen

A sövényápolás során azzal lehet még számolni, hogy a jól megerősödött sövény már nemigen szorul öntözésre. Indokolt azonban a sövény rendszeres vízpermetező öntözése, méghozzá olyan erőteljes vízsugárral, ami a rátelepedett port lemossa. A vizes lombozatú sövény a környezetét is kellemesebbé teszi. Ezenkívül legfeljebb nagyobb nyári szárazságban, kiváltképpen nyírás után hasznos a sövény tövének bőséges öntözése. Ehhez előzetesen kis kapa segítségével húzzuk ki a tövéből a földet, kissé körbe is árkolva, hogy itt gyűljön meg és szivárogjon le a tőrészhez juttatott víz.

Tápanyagot már csak a kerti gyep szokásos nyári nitrogén-műtrágyázásával együtt juttassunk a sövénynek. Négyzetméterre számítva 4-5 dekagramm nitrogéntartalmú műtrágyát juttassunk ki a sövények tövéhez. Ezt a legjobb sekélyen bekapálni, vagy beöntözve a talajba juttatni. Ettől élénkülhet a sövény lombszíne, vagyis zöldebb lesz, és gyorsulhat a hajtásfejlődés.

Tartsuk tisztán és gyommentesen

A sövény árnyékában nemigen nőnek gyomok, de ha mégis, a gyomnövényt kézzel vagy gyomláló kapával időről időre gyomláljuk ki. A lepotyogott leveleket, hulladékokat és a besodródott egyéb szemetet tanácsos a sövényből és alóla rendszeresen eltávolítani gereblyével, ha szükséges, kézzel kiszedegetve, nehogy szemétgyűjtő hellyé váljon, és elhanyagoltnak tűnjön az egyébként ápolt sövény. A sövény alját, a talajfelszínt legalább pár cm vastagon ráterített kéreg-apríték vagy más talajtakaró anyag fedheti, a kiszáradás csökkentése érdekében.

Ha kutya is van a háznál, a sövénynevelés biztonsága érdekében, ideiglenesen belső kerítéssel védhetjük a nevelkedő sövényt, ugyanis a kutya a kerítés vonalában a legjobb szándéktól vezérelve szokása szerint fel-alá futkos a terület őrzése közben. A közrefogó kerítések védelmében nyugodtan növekedhet a sövény. A jól kifejlett, legalább hároméves sövénynek viszont már a legnagyobb kutya se árthat.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Örökzöld sövények

A térhatárolási céllal ültetett sövények közül sokan részesítik előnyben az örökzöld növényekből kialakított zöld falakat, hiszen ezek lombhullató társaikkal ellentétben télen is zöldek, tömörek,...


Ehető sövények

Számos sövénytípusról olvashattak már lapunk hasábjaink, így a négy évszak sövényekről, azáthatolhatatlanokról, a gyorsnövésűekről és itt azújabb csoport, az ehető termésű cserjékből összeállított...