Így (ne) nyírjuk ki a tujáinkat

A pusztulás egyik oka a klímaváltozás hatásainál kezdődik, e növények nem szeretik a száraz levegőt, és a száraz talajt, tehát ha aszály van, akkor nem érzik jól magukat. Ennek egyenes következménye, hogy a növény legyengül, és akkor már szinte mindegy mi adja meg a végső kegyelemdöfést. A tájidegen fajok szépek, egzotikusak, de sok gondozást igényelnek, és nagy a kockázat is, hogy bírják-e a mi klímánkat hosszabb távon.

Az elmúlt évek nyarainak aszályos periódusait nem kedvelik az örökzöldek. A szárazság sokszor légköri aszállyal társul, és az Alföldön ebbe sok növény belepusztul. Hazánkban talán csal a legnyugatibb országrész, az Alpokalja felel meg a klíma szempontjából e fajoknak.

Többször látni drágán vásárolt, formára nyírt példányokat belepusztulni a túlzott gondoskodásba, és a köréjük létrehozott enteriőr hátrányaiba. Amikor például valaki szoliterként elültetve hófehér kavicsokkal veszi körbe a növényt, azzal alá is írta a halálos ítéletét. A magányos ültetés már eleve nem szerencsés, hiszen így tűző napon van egy olyan növény, ami a száraz levegő helyett a párásabb mikroklímát kedveli. A fehér kavicsok szépen kiemelik a látványos egyedet, de csak pár hónapig. A fehér kavicsok fény és hővisszaverő hatásának köszönhetően ugyanis szerencsétlen növény nem csak felülről kapja a forróságot, hanem alulról is, és ezt nem sokáig bírja.

Túl sok helyre ültettek tujákat

A smaragd tuja számos kert kihagyhatatlan szereplője lett, főként térhatárolásra, belátás-gátlás céljára kerítés mellé ültették sokan. Gyorsan nőtt, eltakarta a szomszédot, télen is díszített, hiszen örökzöld… Eredeti származási helye Észak-Amerika, és ezzel az a gond, hogy nem egészen a mi körülményeink valók neki. Nedves tápdús talaj, párás levegő, amit kedvel, és ez hazánkban csak igen kis részen adott. Az sem ideális, hogy a tuják öntözését gyakran a gyep öntözésével egy menetben oldják meg, de ami a tujának elég lenne, az a pázsitnak már sok, ami a fűnek megfelelő vízmennyiség, az pedig a tujának kevés. Ha a tuja öntözése megoldódna például úgy, hogy a gyep esőztető szórófejekkel, az örökzöldek csepegtetővel kapnának öntözést, a párás mikroklíma kialakítása akkor is lehetetlen, ha nem egy folyó vagy tó partján van a kert. Minezek miatt a növény nem érzi komfortosan magát, ennek pedig az a következménye, hogy a betegségekre fogékonyabbá válik, és a kártevők „munkálkodását” is nehezebben viseli.

Ez okozhatja a levelek elhalását

A tuja pikkelylevél barnulása egy gombás betegség, ami tavasszal kezd fertőzni. A fiatalabb növények fogékonyabbak rá, mint az idősebbek. A levelek pikkelyenként kezdenek barnulni eleinte, nem összefüggően. A fertőzött részek eltávolításával, vagy többféle kontakt és felszívódó gombaölő növényvédő szer alkalmazásával is megoldható a probléma néhány permetezéssel. A hajtás- és ágpusztulás a tuják mellett borókákon és hamisciprusokon is megjelenhet. Magas hőmérsékleten és magas páratartalomnál gyorsan fertőz, tehát ez inkább nyáron fellépő kórokozó. Mivel sebzéssel terjed, így metszőollóval is könnyen átvihetjük egyik növényről a másikra, de a rovarkártevők ellen is védekezni kell ebben az esetben, hiszen azok rágásuk során is terjesztik ezt a gombás megbetegedést. Bár lehet növényvédőszerrel kezelni, előnyösebb, ha ellenálló fajtákat ültetünk.

A tuja pesztalóciopsziszos hajtás- és ágpusztulása a harmadik, tujákat is támadó gombás fertőzés. Ez is egy gyengültségi parazita, azaz ha a növény jól érzi magát, jó kondícióban van, akkor ritkán jelenik meg. Rovarok közül a tujafúró aranymoly és a tuja-teknőspajzstetű, valamint egyes levéltetű fajok okozhatnak problémát. A tuja leveleinek barna elszíneződéséért sok minden felelőssé tehető még sajnos, így nem mindig egyszerű az ok feltárása és a kezelés kiválasztása. A túl kevés és a túl sok öntözővíz is okozhat ilyen tüneteket, és a fagykár is igen későn, a fagyhatás után akár hónapokkal is jelentkezhet a növényen. A nem őshonos fajok sokszor nem tudnak alkalmazkodni a hazai körülményekhez, és ez így nyomot hagy a díszítőértékükön. Ez megelőzhető, ha hazánkban is honos fajok fajtáit ültetjük, például a borókák többnyire ellenállóbbak, mint a tuják. Az árnyék, a pangó víz és a száraz levegő is hátrányos ezeknek az örökzöldeknek. A száraz levegő nagymértékű párologtatásra ösztönzi a növényt, ehhez pedig megfelelő víz utánpótlás kell a talajban. A szennyezett városi levegő sem a tuják barátja.