Nagyobb szerepet kellene szánni a napkollektoroknak
Fontos kiemelni, ahogy a szóhasználatban is tettem, hogy a gázalapú energiatermelés nem csak kizárólag földgáz alapú energiatermelést jelent. A modern gázkészülékek vegyes összetételű, gáz halmazállapotú tüzelőanyag elégetésére is alkalmasak lehetnek (lásd biogáz, Hidrogén, mesterséges földgáz stb.). A hőszivattyúk térnyerésének az elektromos elosztóhálózat, annak kapacitása, a villamos áram előállításának módja, valamint a nem megfelelő fűtési adaptációk szabhatnak határt. Viszont egy nagyon fontos és hasznos elem nem szerepel a tervezetben!
Ez az elem, bár szintén villamos energiát használ a működéséhez, de a hőszivattyúkhoz és egyéb elektromos energiával működő hőtermelő berendezésekhez képest, azok töredékét használja fel hőenergia előállításához, mert csak egy szivattyú és egy vezérlő automatika elektromos igényét kell hozzá biztosítani. Ez az elem nem más, mint a napkollektor!
Méltatlanul került parkoló pályára ez az ingyen elérhető és korlátlan energiaforrás, a napenergiát felhasználó fűtésre és/vagy használati melegvíz-készítésre alkalmas berendezés. Pár watt befektetett villamos teljesítmény mellett több kilowattóra (kWh) energiát képes termelni, mert a napkollektorok hatásfoka több mint 90%. Halkan teszem hozzá, hogy a napkollektor – mint hőbázis – alkalmas hűtési feladatok ellátásra is megfelelő berendezés alkalmazásával (adszorpciós hűtés).
Mindenképpen megfontolandónak tartom, hogy a napkollektor és most kétszer aláhúzom, a helyesen méretezett és kiválasztott, nem a papírnak, hanem a tényleges felhasználásnak megfelelő napkollektoros rendszerek kerüljenek bele a támogatott hőtermelő berendezések tárgykörébe. Egyrészt mert földgázt és villamos áramot lehet megtakarítani vele, másrészt a minőségi kollektorok 90% feletti részben újrahasznosíthatók, ami egy nagyon alacsony ökológiai lábnyomot jelent a kollektorok felhasználásában és teljes életciklusában. Harmadrészt nincs CO2-kibocsátás lokális szinten, és a kollektorok alkalmazása a magyarországi földrajzi adottságok mellett (lásd napsütötte órák száma) kimagasló potenciált rejt az európai országok között is.
Versits Tamás
(elnök, MGVE)
A cikk eredetije
az e-gépész szakportálon jelent meg.
A napsütéses órák száma 2018-ban