Nem csak tavasszal vethetünk

Ne csak közismert növényekben gondolkodjunk. A tarlórépa kis helyen is sokat terem, és rengeteg módon felhasználható. A pasztinák is eltűnt a kertekből, noha nagyüzemi termesztése nem szűnt meg, mert az ételízesítők, leves porok egyik alapanyaga. Az amaránt magja kedvelt a bioboltok látogatói között, a levele főzeléknek jó, a növény maga meg dísznek is kiváló, mégsem látni sokszor a kertjeinkben. Ezek a növények mind alkalmasak másodvetésre.

A tarlórépa neve arra utal, hogy a búza és árpa lekerülése után elődeink a tarlóba vetették. Termesztése rendkívül egyszerű, rövid tenyészideje miatt pedig elő- és utóveteményként is alkalmazható – akár a házikertben is. Négy-hat héttel a vetés után már felszedhető, fogyasztható. Kedveli a hűvös és párásabb, csapadékos körülményeket, pont ezért inkább tavasszal előnövényként, vagy ősszel utónövényként vessük, hasznosítsuk. Azaz vagy februártól-májusig, vagy augusztustól-szeptemberig érdemes vetni. Korai vetés esetén május-júniusban, kései vetés esetén októbertől válik szedhetővé. Ha száraz-meleg az időjárás, csak lassan növekszik, a répák mustárolaj tartalma magas lesz, emiatt étrendi értékük csökkenhet. Magját művelési módtól függően 20-40 cm-es sortávolsággal vetjük 1,5-2 cm-es mélységbe. A növényeket 3-4 lombleveles korban 10-15 centiméterre egyeljük. Kiválóan termeszthető kiemelt ágyásban, vagy bakhátas termesztésben is, így formásabb lesz a betakarított része. Földibolhák ellen kell védekezni esetében, de azt akár bio-védő növények melléültetésével is megoldhatjuk. Emellett a talaj fahamuval vagy mulccsal való behintése is csökkenti a földibolhák komfortérzetét. Mivel e kártevők a leveleket támadják, ha ez a támadás nem túl drasztikus, a répatest szépen fejlődik a talajban.

A lapított-kerekded répák fiatalon, 4-7 cm-es átmérőjű korukban a legfinomabbak. A fagyokat is jól tűri, az őszi másodvetésből származó répát a tél folyamán is szedhetjük, vagy késő ősszel felszedve (levelüket néhány cm-es csonkra vágva) pincében is tárolhatjuk. Ha öntözzük, édesebb lesz, ha nem öntözzük enyhén mustáros, kissé csípősebb ízű. Nyersen is kiváló, de a legkülönbözőbb módokon főzhető-süthető. Lereszelve a káposztához hasonlóan savanyítható is. Főzelékként, rántva, nyers salátaként, savanyúságként, szárítva és retek helyett is fogyaszthatjuk. A téli, kora tavaszi időszakban jó, friss vitaminforrás. Levele is ehető.

Minél rövidebb tenyészidejű, annál később is vethető

A haszonkerti növények óriási fajtaválasztékának köszönhetően rövid tenyészidejű változatokat még júliusban és augusztusban is vethetünk, természetesen akkor, ha az öntözésük megoldott. A rövid tenyészidejű tavaszi zöldségek (hónapos retek, borsó, saláta) letermése után nem érdemes üresen hagyni a területet. Ezek után már nyár közepén felszabadul a terület, és ha nem hasznosítjuk azt, akkor a gyommentesítéséről kell gondoskodjunk, ami nagyjából ugyanannyi munka, mintha valamit nevelnénk is ott. Számos olyan zöldségnövényünk van, amely nyári vetéssel még a fagyok előtt szedhetők, mert ugyanolyan rövid tenyészidejűek, mint a tavaszi elővetemények.

Azokat a növényeket nevezzük másodnövénynek az adott területen, amelyek egy vegetációs időnbelül már egy letermett kultúra helyére kerülnek. Annak érdekében, hogy mindkét növény – azaz a főnövény és a másodnövény is – beérjen, szükségszerű, hogy mindkettő viszonylag gyors fejlődésű, rövid tenyészidejű legyen. Ezért másodvetésre a hosszú tenyészidejű, vagy a fagyokig termő zöldségek, mint a paprika, paradicsom, padlizsán, cukkini stb. szóba sem jönnek, hiszen ezek hosszú tenyészidejűek, és későbbi termesztési indításuk esetén a tenyészidő nem lesz kihasználva. Káposzták és karalábék közül is a kisebb méretű, de rövidebb tenyészidejű fajták válhatnak be másodtermesztési célra. Egyre nagyobb trend a tépősaláták fogyasztása is, melyeknél nem kell megvárni a fejesedét, hanem a levelek folyamatosan szedhetők a tövekről.

Terjedőben lévő faj a mizuna (vagy mizume), magyar nevén mustársaláta, mely 35 napos ciklusokban termeszthető. A keléstől számított ennyi idő elteltével már fogyaszthatjuk pikáns leveleit, majd virágzik és magot is hoz, amit egyből újra vethetünk. Mindezt kicsit több mint egy hónap alatt. Egy év alatt akár 4-5 nemzedékét is felnevelhetjük, vagy ha télen ablakban is hajtatjuk, akkor akár 9-12 nemzedék is termeszthető – tehát kiváló növény, mely télen-nyáron friss zöldet biztosít a konyhához.

Sok minden alkalmas nyári vetésre

Az őszi és téli retek augusztus közepén, az őszi hónapos retek szeptember elején vethető még az évben utoljára. Cékla esetén tárolásra a hosszú tenyészidejű fajtákat legkésőbb július közepéig kell vetni. A rövid tenyészidejű fajták augusztus elejéig vethetők. Fejes salátát, ha augusztus közepén vetünk, még lesz belőle szedhető példányunk a fagyok előtt, bár lehet, hogy már nem is fejesedik be. Az endívia saláta (őszi) legkésőbb július végén vethető, vagy palántáról ültethető. Érdemes lehet még gyors fejlődésű spenótot például új-zélandi spenótot vetni, mert az a fagyok előtt akár becserepezve bevihető a házba is. A nyáron vetett snidling is később télire becserepezhető lesz, csak úgy mint több zöldfűszer (bazsalikom, oregánó, rukkola). Az ilyenkor ültetett dughagymából pedig őszre, tél elejére zsenge zöldhagymánk lesz.