Háztartási méretű szélerőmű

A háztartási szélturbinákat megkülönböztethetjük a forgástengely fő iránya és a telepítési hely szerint is. A vízszintes tengelyű szélturbinákat angol rövidítéssel HAWT-nak, a függőleges tengelyű szélturbinákat pedig VAWT-nak is nevezzük. A HAWT-k lapátjai a talajfelszínnel párhuzamos vízszintes tengely körül forognak. A VAWT-k lapátjai a talajfelszínre merőleges függőleges tengely körül forognak. A HAWT-k elterjedtebbek és hatékonyabbak, mint a VAWT-k, de több helyet, magasságot és tájolást igényelnek, mint a VAWT-k.

A vertikális szélerőműveknek két fő típusa ismert: a Savonius és a Darrieus. A Savonius-turbinák hajlított lapátokkal rendelkeznek, amelyek úgy néznek ki, mint a kettévágott hordók. Egyszerű és olcsó megépíteni őket, de alacsony a hatásfokuk és nagy a légellenállásuk. A Darrieus-turbinák egyenes lapátokkal rendelkeznek, amelyek úgy néznek ki, mint a tojáshabverők. Hatékonyabbak és gyorsabbak, mint a Savonius-turbinák, de magasabbak a költségeik.

A vertikális szélerőművek legfőbb előnyei, hogy gyenge és viharos szélben is képesek működni, ami alkalmassá teszi őket városi és lakóövezetekben való használatra. A vízszintes szélturbináknál kisebb alapterületűek és alacsonyabbak, ami csökkenti a vizuális hatást és a zajszennyezést. Biztonságosabbak a madarak és az emberek számára, mivel nincsenek szabadon forgó részeik, és könnyebb telepíteni és karbantartani őket, mivel nincs szükségük forgásirányító mechanizmusra vagy több emelet magas toronyra. A függőleges szélturbináknak ismert néhány olyan tulajdonsága is, amelyek miatt korlátozott a használhatóságuk. A vízszintes szélturbinákhoz képest alacsonyabb a hatásfokuk és a teljesítményük, emellett korlátozott a méretezhetőségük is.

A tetőre szerelt szélturbinák kisebbek és olcsóbbak, mint az oszlopra szereltek, de kisebb a teljesítményük és a hatásfokuk is. Általában épületek vagy építmények tetejére telepítik őket, ahol kihasználhatják a nagyobb magasságban uralkodó nagyobb szélsebességet. Ugyanakkor zaj- és rezgésproblémákat is okozhatnak az épületben tartózkodók számára, és nem biztos, hogy alkalmasak olyan területeken, ahol erős szél vagy turbulens légáramlatok uralkodnak. Az oszlopra szerelt szélturbinák nagyobbak és drágábbak, mint a tetőre szereltek, de nagyobb a teljesítményük és a hatásfokuk is. Általában szabadon álló oszlopokra vagy tornyokra telepítik őket, ahol elkerülhetik az épületek vagy a terep által okozott turbulenciákat.

Emellett úgy is beállíthatók, hogy az optimális szélirányba és szögbe legyenek állítva. Telepítésükhöz azonban több helyre és engedélyre lehet szükség, és már a terület látképét is megváltoztatják. Magyarországon jellemzően ilyen építésére egyelőre kevés a lehetőség, így aki házi szélerőművet akar, kénytelen a kisebb teljesítményű eszközök közül választani. A hatályos törvény által meghatározott „háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű” esetében a legkisebb teljesítményűek háztetőre is szerelhetők, de a nagyobbaknál 150 méteres védőtávot kell betartani minden tereptárgytól és lakóingatlantól számítva, mert veszélyes üzemnek minősül. A háztartási méretű kiserőműnek a 0,5 MW alatti megújuló energiaforrást hasznosító erőművek számítanak.

Minden, ami e feletti teljesítménnyel bír, az már komoly bürokratikus utánajárást igényel és jelentős pénzösszeget. Azonban még a házi szélerőműveknél is szükség lehet építési engedélyre, ugyanis csak a helyi építési szabályzat rendeltetést meghatározó előírásaira való tekintettel lehet telepíteni akár egyet is a házunkra, telkünkre! Az így keletkező elektromos energia ezután az otthoni készülékek és eszközök működtetésére használható, vagy akkumulátorokban tárolható későbbi felhasználásra, pont úgy, mint a házi napelemeknél. A villamos energia egyaránt betáplálható a hálózatba, és eladható a közműszolgáltatónak, vagy felhasználható a hálózatból származó villamosenergia-fogyasztás ellensúlyozására, vagy akár sziget üzemben tisztán helyi felhasználásra fordítható.

Az otthoni szélturbináknak a típustól és modelltől függ, különböző szélsebességekre van szükségük, hogy működni kezdjenek. Általánosságban elmondható, hogy a következő szélsebességhatárokkal érdemes számolni:

– Amikor a szélsebesség nő, a rotor gyorsabban forog és több villamos energiát termel, egy bizonyos határértékig (az úgynevezett névleges sebességig), általában 10 m/s körül.

– A szélsebesség növekedésével a rotor gyorsabban forog és több villamos energiát termel és általában 10 m/s és 15 m/s között éri el a szélturbina a maximális teljesítményt. Ekkor a modelltől függően 0,5 kW és 10 kW között termel. Az ennél nagyobb sebességnél, általában 25-30 m/s fölött, vagy nekünk kell leállítanunk a rendszert, vagy az magától kapcsol le, nehogy károsodjon a rendszer.

felhasznált forrás: xforest

Újra épülhetnek szélerőművek Magyarországon

Számos befektető, több különálló szélerőmű-parkja is megépülhet Északnyugat-Magyarországon, de csak úgy, hogy egyetlen kapcsoló állomáson keresztül táplálhatnak be az átviteli hálózatra – jelezték a MAVIR illetékesei. Kiderült, hogy összesen 1359 MW csatlakozási igény jelentkezett a 400 kV-os feszültségszintre, és közülük kell legalább 670 MW-nak felcsatlakoznia az említett térségben. Győr környékén fogják kijelölni azt a néhány km-es sugarú kört, ahol létrejöhetnek a szélerőmű-parkok, mert abban a térségben olyanok a szélviszonyok, hogy viszonylag kis hálózatfejlesztéssel megoldható ekkora szeles kapacitás csatlakoztatása. Az ország más térségeiben csak úgy létesülhetnek új szélerőművek, ha nem igénylik a betáplálási kapacitás növelését, vagy eleve be sem táplálnak a hálózatba.

Az új szélerőmű telepítéseket egy közelmúltbeli jogszabályváltozás már megteremtette Magyarországon, így sok év után megnyílt a lehetőség arra, hogy a meglévő 330 MW beépített kapacitás tovább bővüljön – összhangban az Európai Bizottság felé a helyreállítási tervben vállalt feltételekkel, illetve a Nemzeti Energia és Klímaterv célszámával. Utóbbi anyag 2030-ra 1000 MW beépített szélerőmű kapacitást jelez. Az elmúlt időszakban a várakozásokat jelentősen meghaladó naperőmű, szélerőmű és akkumulátoros energiatároló telepítési igény ömlött be, és muszáj volt összerendezni a 2030-as célokat, a hálózatfejlesztés irdatlan költségeit, illetve a zöldenergia további terjedésének szempontjait.