Szerencsés tervezgetők

Szerencsés helyzetben vannak azok a kevesek, akik egy új építkezés folytán korlátlan szabadsággal tervezgethetik lakásukat, benne a konyhát, az étkezőt és a nappali szobát; a közös családi élet színtereit. Ők a helyiségek méreteit, a falak helyét még változtathatják, így figyelembe vehetik az alábbi tervezési szempontokat. Az előbbi három helyiség funkcionális felosztását mindenképpen előre el kell döntenünk. Ha az étkezéseket be szeretnénk vinni a nappaliba, akkor az étkező szerepe gyakorlatilag megszűnik, a konyháé viszont nő, mert a pár falatos gyors étkezésnek mégiscsak helyet kell biztosítani. A nappali és a konyha közvetlen egymás mellé kerülése nem mindig praktikus, és a nappaliban elhelyezett étkezőasztal is berendezési korlátokat jelent, bizonyos funkcionális keveredéseket is okoz. A nappaliban televízió, rádió működik, az étkezés közben nézett híradó, film, zenehallgatás pont azt a családi életet töri szét, amelyet az előbbiekben célul tűztünk ki.
Ilyen szempontból feltétlenül előnyösebb az étkező-konyha, vagy az egymás mellett lévő étkező és konyha, amelyekből lehetőleg száműzzük az oda nem való készülékeket. A tervezés kezdeti stádiumában vegyük még figyelembe a két helyiség tájolását is. Ha a közös családi étkezésekre leginkább reggel van esély, akkor a konyha és az étkező lehetőleg keleti fekvésű legyen, ha inkább a vacsora esélye nagyobb, akkor a nyugati tájolás az ajánlott. A konyha hermetikus különválasztása a mai korszerű szellőztető és elszívó rendszerek mellett nem igazán indokolt. Érdemes ezek terét akár teljesen egyben hagyva növelni, a konyhában tevékenykedőt nem kirekeszteni az asztalnál ülő családból.

Technológiai lánc 

A konyha optimális méreteinek megválasztásánál figyelembe kell vennünk a család létszámát, a korszerű konyha elemeit és persze lehetőségeinket is. Hasonlóan gondolkodunk, mint egy nagyüzemi konyha technológiai láncának kialakításánál. A lánc egyik végén helyezkednek el az élelmiszer fogadására szolgáló egységek, a hűtő és a nem hűtendő nyersanyagok - hátrafelé a szabadba kiszellőztetett - tároló szekrényei, kamraszekrényei. (Optimális esetben erre külön - északi tájolású - kamra áll rendelkezésre.) Lehetőleg egy hosszú falszakaszra, egymás után kerüljön az előkészítésre szolgáló pultrész, mellé a tűzhely, azután egy újabb pultszakasz lerakóhelyként, majd a mosogató és a csepegtető. Ha ilyen hosszú falszakaszunk nincs, akkor L alakban, két falszakaszban, vagy U alakban, három falszakaszban építhetjük fel a láncot. Nagyobb családlétszámhoz a szabad pultfelületeket növelni kell, és helyet kell biztosítanunk az alkalmi háztartási gépek számára is (kenyérvágó, daráló, kávéfőző, mixer stb.).
Ne a szabad pultfelületeket vegyük igénybe viszont a gyakran használt, beépíthető gépek számára. A legtipikusabb példa a modern háztartás egyik legfontosabb eszköze, a mikrohullámú sütő. Kialakítása kínálja a lehetőséget, hogy a felső szekrénysorba beépítsük, a hátsó kiszellőzésre viszont teret kell biztosítani. A felső szekrénysorban - a tűzhely felett - van a helye a páraelszívónak is. Ez akkor fog kellő hatékonysággal működni, ha az elszívott levegőt a szabadba kivezetjük. A felső szekrénysor megtervezésekor és a tűzhely helyének meghatározásakor gondoljunk erre. A kürtő kivezetésére igen praktikusan elhelyezhető - lapos műanyagcsövekből összeállítható - csőrendszerek kaphatók, a szükséges sarokidomokkal, összekötőidomokkal együtt. A tűzhely mellett praktikus helye van egy fiókos szekrényelemnek, hogy a főzéshez szükséges eszközök kéznél legyenek. Ott, ahol kisgyermekkel is számolunk, csak egyetlen, felső fiók legyen, nehogy az apróság az alsó fiókokat létraként használja.

A nagy gépek helye 

A szóba jöhető tűzhelyek választéka óriási, bár a tervezéskor van néhány kötöttségünk. A gáz elérhetősége meghatározza, hogy gáztűzhelyben, kombinált tűzhelyben is gondolkozhatunk-e, vagy a villanytűzhelyek - egyébként rendkívül széles és korszerű - választékából kell megtalálnunk a nekünk tetszőt. A gáz alkalmazhatóságának korlátai vannak, amelyeket a gázművek szakembereitől érdemes megtudni; pl. ha a konyha mérete túlságosan kicsi, vagy nincs szabadba nyíló ablaka, ha csak lakótérből lehet megközelíteni stb., akkor gáztűzhellyel egyáltalán nem számolhatunk. Tetőtérben kialakított konyha esetén, gázüzemű készülék felett min. 80 cm, elektromosnál min. 50 cm felső szabad magasság kötelező. Ha az előbb felsorolt feltételek valamelyikének lakásunk nem felel meg, elektromos tűzhelyet kell beszereznünk, ekkor azonban 3-fázisú villanyórára lesz szükségünk, a magas energiaigény miatt. Ennek műszaki feltételeiről a területileg illetékes ELMŰ irodában kaphatunk felvilágosítást.
A gázégő gyorsasága ma is praktikus, és a beépített elektromos gyújtóval a kezelése is egyszerű. Nem kell azonban alábecsülni az elektromos főzőlapot sem. Az üvegkerámia főzőlapok nem csak rendkívül szépek, hanem igen precízen szabályozhatók és gyorsak is. A kétkörös főzőzóna például az edény méretéhez, az ovális főzőzóna pedig még a sütőedény formájához is igazítható.
A sütő tekintetében már egyértelműbb az elektromos sütő fölénye, szabályozhatósága és egyenletes hőmérséklete verhetetlen. A tervezéskor számoljunk azzal a lehetőséggel is, hogy a sütő ne a hagyományos helyére, a főzőlapok alá kerüljön, hanem külön készülékként, magasabbra beépítve. Ez nagyon praktikus megoldás, mert nem kell hajlongani sem a sütés ellenőrzésekor, sem a tálca kiemelésekor.
A mosogató ne legyen közvetlenül a tűzhely mellett. Egyrészt azért, mert mindkettő mellé kell terveznünk szabad pultfelületet, másrészt nem biztonságos, ha a kifolyó víz elektromos szerelvények közelébe kerülhet.
A mosogatótálca mellett viszont érdemes helyet szorítanunk a mosogatógép számára is, vagy legalábbis a vízszereléskor a szükséges szerelvényeket beépíteni, hogy a későbbiekben - ha mégis beszerzése mellett döntünk - egyszerűen beilleszthessük az alsó szekrénysorba.
Még az egészen kis mosogatógépet is ide tervezzük be, és ne a pultra helyezzük. Ha van elegendő helyünk, akkor gondoljunk a hagyományos - egy, vagy kéttálcás - mosogatótól eltérő, új megoldásokra is. Nagyon praktikus például a mosogatótálcára épített vágódeszka, a közvetlen mellette elhelyezett szemetes doboz, illetve a beépített zöldség- és gyümölcsmosó. Ilyenek sarokba építhető változatban is kaphatók, így sok esetben a mosogatótálcával lehet "bekanyarodni" a túl hosszúra sikerült munkapulttal. Lehetőleg kerüljük el viszont azt, hogy a mosogatótálca - és értelemszerűen a mosogató csaptelep - ablak alá kerüljön, mert ez akadályozhatja az ablak kinyitását.
Ha van más lehetőségünk, akkor mélyhűtőt ne tervezzünk a konyhába, itt egy normál hűtőnek van funkciója. Legfeljebb kombinált hűtő képzelhető el, de ez is sokszor feleslegesen foglalja a helyet. A mélyhűtőnek nem is tesz jót a konyha viszonylag magas hőmérséklete. Érdekes módon a nyugati konyhákban a mosogatógép mellett sokszor a mosógéppel is számolnak. Nyilván azért, hogy ne a fürdőszobába kerüljön, és talán a konyha alsó szekrénysorába könnyebben beépíthető. Nálunk ez meglehetősen idegen, kevés példát találunk rá.

A felújítók korlátai 

A szóba jöhető berendezéseket számba véve, és a méretüket is megbecsülve, már kezdenek kialakulni a konyha fő méretei. Legalább ekkor azonban el kell zarándokolni egy konyhastúdióba, elképzeléseinket össze kell vetnünk a valósággal, és a becsült méreteket a kiválasztott eszközök pontos méretével behelyettesíteni.
Most egy kis kitérővel kapcsoljuk be azt a nagy többséget, aki nem gondolkozhat új konyha építésében, de már eljutott odáig, hogy a meglévőt - majdnem mindenestől - lecserélje. Neki tehát a fő méretek már előre meg vannak adva, ebbe kell beletervezni azokat az elemeket, amelyekről a fentiekben írtunk. Erre leginkább egy teljes vagy részleges lakásfelújításkor van lehetőség. A meglévő elektromos, gáz- és vízvezetéki szerelvények persze jelenthetnek még újabb kötöttségeket számukra, de nem szabad hagyni, hogy egy új konyhában azért kerüljön minden a régi helyére, mert addig is ott volt. Egy konyha újraépítése éppen elég nagy beavatkozást jelent, hogy a régi kötöttségeket ne kelljen magunkkal cipelnünk. Egy teljes felújításkor van lehetőség arra, hogy a meglévő gázvezetéket áthelyezzük, az elektromos rendszert meg mindenképpen ajánlatos teljesen újra cserélni. A sok elektromos szerelvény nagy teljesítményt és abszolút biztonságos kiépítést igényel. Bizonyos korlátokon belül még a csatornaelvezetés és főként a vízvezetéki nyomócsövek is áthelyezhetők. A mosogató alatti lefolyócsonkba beköthető a mosogatógép és a mosógép is. Ha már pontosan megterveztük a konyha beépítését, akkor meghatározhatjuk a kivitelező számára - adott esetben saját magunknak - hogy hová kerüljenek a csatlakozó csonkok, a bekötési pontok és konnektorok. Ilyenkor még lehet vésni, a falba süllyeszteni, faláttörést végezni az elszívó kivezető csonkja számára. Elektromos csatlakozó aljzatokkal ne spóroljunk; a tűzhely és a mosogató tálca felett ne, de a pultfelületek fölött bőségesen legyen belőlük. Ugyanez vonatkozik a világítás számára szükséges vezetékek kiépítésére is. Erre majd később visszatérünk, most csak annyit, hogy a burkolás és a festés előtt a vezetékeknek már a falban kell lenniük.
Néhány gondolat a burkolatokról. A csempe és kerámia választék bőséges, a konyhai burkolatok hagyományos alapanyagai tehát ízlésünk és pénztárcánk szerint beszerezhetők. Nem ezek helyett, inkább ezek mellett ajánljuk azonban, hogy ne idegenkedjenek a modern - műfa és műanyag alapanyagú - burkolatoktól sem. Nedvesség- és páraálló kivitelei éppen olyan tartósak, mint a hagyományos kerámia, nagyon szépek is, és sokszor könnyebb velük dolgozni; vágni, ragasztani vagy a falra csavarozni.

A külcsín meghatározója 

Magáról a bútorzatról eddig csak úgy tettünk említést, hogy a konyhai szerelvények közti területet valamivel ki kell tölteni. A konyhabútornak természetesen ennél sokkal nagyobb a jelentősége. El kell nyelnie azt a sok eszközt - evőeszközök, terítékek, edények, tálak, háztartási gépek stb. - amelyek a konyhához tartoznak, keretbe foglalják a beépített konyhai berendezéseket és meghatározzák az egész helyiség összképét. Mindezek végett a konyhabútor kiválasztásakor sok szempontot kell mérlegelnünk. Nem mindegy a bútorzat anyaga. A tömör fa a legdrágább, a legszebb és legtartósabb is, olcsóbb és ugyancsak tartós a mikrofóliás MDF-lap és a sima festett MDF. Legelérhetőbb árú viszont a laminált faforgács lap. Laptársunk, a Teszt Magazin egy korábbi számában tanulmányoztuk a KERMI konyhabútor tesztjét. Úgy gondoljuk, hogy tanulságos a vizsgálat osztályozott szempontjait leírnunk, hogy vásárláskor tudjuk, mire kell figyelni. Ilyenek a: munkalap karc- és kopásállósága, tartóssága, víz- és vegyszerállósága, a bútoron lévő szerelvények és vasalatok minősége, a munkalap és a szerelvények kapcsolatai, a szigetelések, a frontfelületek választéka, az élek lezárása, a szilárdság, a klímaállóság, a munkalap hőállósága, a funkcióteljesítés (tárolók, fiókok, polcok stb.), a funkcionális betétek (pl. mosogató) választéka, a méretválaszték, a tisztíthatóság vagy az ergonómiai minősítés.
A bútorok helyének meghatározásakor figyeljünk néhány - a papíron nem látszó - tervezési hibára. Nem mindegy, hogy merre nyílnak a szekrények ajtajai; a szomszédosak könnyen összeakadhatnak, a sarokban lévők tartalma nehezen megközelíthető, az egymáshoz ütődők előbb utóbb megsérülnek. A sarokban lévő hűtő ajtajának a pántja a falnál legyen, de legjobb, ha a hűtő pántoldala és a fal között még van legalább 10 cm, hogy az ajtó túlnyílhasson, és a fiókok is könnyen kihúzhatók legyenek.
A konyhastúdiók a bútorelemek méretválasztékát rajzos tájékoztatókban adják meg. Ezekből, az általában szabványos méretű, elemekből kell összeállítanunk a saját elképzelésünket. Az alaprajzi méreteken kívül mindig ügyeljünk a magassági méretek harmonikus összeválogatására, figyelve arra, hogy a lábelemek mennyire emelik meg az alsó szekrénysort, az álló tűzhely lapja szintben fusson a munkafelületekkel, vagy a hűtő magassága illeszkedjen a felső szekrénysorral.
Ha nem a kész konyhabútorhoz választjuk meg a konyha méreteit, hanem fordítva; adott méretbe kell beillesztenünk a kész bútort, akkor valószínűleg kisebb-nagyobb holtterek maradnak.
Ezeket érdemes kihasználni, mert nagyon praktikus tárolók alakíthatók ki belőlük egy-egy ügyetlenebb darab számára. Itt nagy szerepe lehet a barkácsolásnak, a bútorhoz illeszkedő egyedi megoldások megtalálásának.

Helyi és általános világítás 

A konyhai világításból régen nem csináltak nagy problémát, a mennyezeten elhelyezett lámpa fényével meg kellett elégedjen a háziasszony. Egy mai konyhában ez a legügyetlenebb megoldás. A pultnál dolgozó mindig háttal áll a lámpának és árnyékolja a munkafelületet. A felső szekrények ugyancsak leárnyékolják a munkafelületeket, így mindig ott a legkevesebb a fény, ahol leginkább kéne. A legjobb megoldás a felső szekrények, polcok aljára rögzített, vagy oda beépített több helyi világítás. Minden munkafelület felett és a mosogató tálca felett is. Ezek lehetőleg egy helyről, egyszerre kapcsolhatók legyenek. A tűzhely felett lévő páraelszívóban általában van helyi világítás. A munkafelületek helyi megvilágítása nem helyettesíti viszont az étkezőkonyhában az asztal megvilágítását. Itt már szóba jöhet a mennyezeti lámpa, a falikar vagy az általános bevilágítást eredményező rejtett világítás. Ha van elegendő belmagasságunk, akkor ennek elemei a felső szekrénysor tetején helyezhetők el.
Világítótestben is széles választási lehetőségeink vannak. A felső szekrény aljára fénycsöves világítást szerelhetünk, ezeknek kedvező a formai kialakítása, kicsi a hő- és nagy a fényteljesítménye. Hátrányuk, hogy bekapcsoláskor kicsit villognak. Hasonló formai kialakításban hagyományos működésű vonalégős lámpákat is gyártanak. Megfelelő teljesítménynél ezek már jobban melegítenek, elhelyezésükkor a sugárzó hő hatására figyelemmel kell lenni. Helyi világításra jó megoldás a kisfeszültségű halogénizzós rendszer is. Itt számolnunk kell az égők beépítési méretével és a trafók elhelyezésével (ezek bárhol lehetnek). Összességében kb. 8 cm-rel lejjebb kerül a felső szekrénysor alja. Az energiatakarékos égő a hagyományos mennyezetlámpánál jöhet szóba, esetleg rejtett világítás fényforrásaként.

A saját munka lehetőségei 

Egy ügyes kezű barkácsoló sok mindent saját kezűleg is el tud készíteni, mégis különválasztanánk, hogy hol ajánljuk a saját munkát, hol a kész megvásárlását. Az előkészítő munkák közül a gáz szakember dolga, a víz és villany szaktudást igényel, a burkolásnál már minden ügyes kezűnek van mit keresni, különösen, ha burkolópanelekben gondolkozunk. Az egységes, színvonalas konyhabútor sajnos nem olcsó, de azt házilag szinte lehetetlen magas szinten kivitelezni. A kész bútor összeszerelésénél viszont már megint van mit keresnünk. Ezt a munkát a bútor árának 8-10%-áért szokták elvégezni, ami bizony tekintélyes summa. A kellően felszelet barkácsoló - megfelelő összeállítási tanácsadóval - nekifoghat maga is. Bekötéseknél a gázt bízzuk szakemberre, a villanyt pedig legalábbis ellenőriztessük le. A polcok, falisínek felszerelésénél, a hézagkitöltő kiegészítők elkészítésénél nyílik leginkább tere a saját kezű munkának. Erre persze nincs recept, az egyedi megoldásokat magunknak kell megtalálnunk.