Konyhai felső szekrények

Egy új konyha megteremtése mindig jelentős beruházást jelent, és sok esetben a berendezés darabjainak a funkcionalitását háttérbe szorítja az óhajtott berendezés összképe. Ezt természetesen a konyha mérete és egyéb adottságai is befolyásolják, ám az összhatást mindig az ergonómiai szempontokhoz igazodva ajánlatos kialakítani.
Ennek elsődleges szempontja az elegendő és tartalékkal is rendelkező tárolóhely megteremtése, továbbá a használati tárgyak ún. zónás elrendezése. Ez igazodik a munkavégzés fázisaihoz és a konyha használójának szokásaihoz, alkatához is. Ennek megfelelően a gyakran használt dolgokat a gyorsan és könnyen elérhető fiókokba, lehetőleg a munkalap alatti részben, illetve a felső elemek alsó részében célszerű elhelyezni. A munkafelület feletti elemek felső és viszonylag nehezen elérhető tároló részébe főként a csak ritkán használt tárgyak és kellékek kerüljenek.
A felső tároló szekrények többnyire 30-120 cm szélességű modul méretűek, a leggyakoribbak a 60 cm-es szekrényelemek. A mélységük ugyan gyártófüggő, ám általában 30-34 cm közötti a méretük. Ez csak egy sorban elhelyezett tárgyak elhelyezésére elegendő. A felső szekrényelemek munkapulttól való távolsága mindig a könnyű elérhetőség figyelembevételével alakuljon, de legalább 60 cm magasra kerüljenek. A szekrények ne legyenek túl magasak, mert különben a felső részüket létra vagy fellépő zsámoly nélkül nehéz lenne elérni. Ez még akkor is hátrányos, ha ide csak nagyon ritkán használt eszközök kerülnének.

Az ajtók függőleges tengelyű nyitása szinte általános és kevesen gondolnak arra, hogy horizontálisan felnyíló is lehet. Ezek előnye, hogy nyitáskor szükségtelen félreállni előlük, és könnyebb a szekrényekbe ki-, berakodni is. Ennek ellenére sokan ragaszkodnak a függőlegesen pántolt ajtókhoz, mert ezt szokták meg.
A tömör ajtó is gyakoribb a felsőszekrényeken, ami ugyan egységességében impozáns hatást kelthet, ám néhány üvegezett ajtóval megtörhető az ajtósor monotóniája, és dekoratívabbá tehető a felső szekrénysor robosztus hatása. A felső szekrények némelyikének alsó részében a nyitott polcok is oldhatják az ajtók egyöntetűségét, és ez az itt elhelyezett, gyakran használt eszközök, kellékek elérhetőségét is megkönnyíthetik. Ezek sarokelemekként is dekoratívak és tárolásra is jól használhatók.
A munkapult jó megvilágítása is alapvetően fontos. Az alsó szekrények aljára szerelt energiatakarékos fénycsövek erre kiválóan alkalmasak, és sokkal gazdaságosabbak, mint az eddig általánosan használt halogén lámpák. Szinte a halogénekkel teljesen megegyező méretben és kialakításban kaphatók az energiatakarékos lámpák, igaz valamivel még drágábban. A felső szekrények tetejére szerelt és a frontfelületen túlnyúló párkányzatba szerelt halogén lámpák nagyon dekoratívak, ám adott esetben zavaróak is lehetnek az így keletkező árnyékok, és nagyon sokat fogyasztanak.

A megvilágításra ezért sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, mert a jó megvilágítás főzéskor a szükséges koncentráció okozta feszültséget is csökkenti. A pult megvilágítása természetesen nem pótolja a helyiség általános megvilágítását, különös tekintettel, ha azt ebédlőként is használják.
A felső szekrények megálmodott formai kialakítását tehát érdemes alaposan átgondolni, hogy ne csak szép, hanem praktikusan használható is legyen, mert az utólagos változtatások nem mindig valósíthatók meg, vagy jelentős anyagi ráfordítást igényelnek. Számítógépet használóknak ajánljuk az ALNO AG Kitchen Planner 0.96b programot, amellyel látványosan előre megtervezhetjük egy konyha berendezését. Az Ezermester Web oldaláról letölthető.