A konyhatervezés írott és íratlan szabályai

2009-06-16 18:51:30 | Módosítva: 2015-03-22 23:46:23

A konyha a lakás egyik legfontosabb része. Ez az a terület, ahol az átlag ember napi két órát tölt el és ennek nagy része munkából áll. Ma már ott tartunk azonban, hogy a konyha nem csak a munkavégzés helye lehet, hanem átalakult, közösségi helyként is funkcionálhat. Ezért is fontos, hogy tökéletesen a kényelmünkhöz és igényeinkhez legyen alakítva.

Egy rosszul berendezett konyhában a főzés csak fáradalmakkal jár, és teljesen elveszi a kedvünket mindentől. Éppen ezért fontos, hogy betartsuk, vagy legalábbis próbáljuk betartani a konyhatervezés írott és íratlan szabályait.

Az elmúlt száz évben felismerték, hogy a konyhát, mint "üzemet" forradalmasítani kell. Ez idő alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül ez a helység, sőt egész tudományág alakult ki belőle. Új szempontok kerültek előtérbe: Célszerűség, komfort, biztonság, egyéni igények.

Nagy teherbírású teljesen kihúzható fiókVegyük sorra a kérdéseket, amelyeket egy konyha tervezésénél, átalakításánál át kell gondolnunk. Először is, hogy milyen sorrendben helyezzük el a konyhai berendezéseket és munkafelületeket.
Egyszerűen a konyhát használó személy, háziasszony fejével kell gondolkodnunk. Gondoljuk végig, hogyan zajlik pl. egy ebéd elkészítése a kezdetektől. A vásárlásból hazatérő háziasszony lepakolja az ételeket. Ezt a lerakodó felületet érdemes a hűtőszekrény mellé tenni, mert a második lépés a tárolás. Ezek után megtisztítja az alapanyagokat, majd megmossa és előkészíti. Következik a sütés, főzés majd legvégül a tálalás. Összegezve, a munkafolyamatok sorrendje; tárolás, tisztítás, mosás, előkészítés, sütés-főzés, tálalás.

A sorrendet betartani számtalan formában lehet, ez a konyha méreteitől, alakjától és a nyílászárók helyétől függ. Legpraktikusabb a munkaháromszög, ahol a három fő folyamat (tárolás, előkészítés, főzés) között kell csak mozogni, jelentősen lecsökkentve ezzel a fölösleges és hosszú utakat. Ám ezt nem mindig engedi meg a konyha területe, ekkor lehet egy, két soros illetve L-alakú konyhát tervezni

Mekkora helyet hagyjunk a konyhai berendezések és munkapultok között?

Egy konyhaelem (hűtő, sütő, mosogató stb.) kb. 60x60 cm. Az elemek között igyekezzünk ugyanennyit, 60 cm helyet hagyni. Továbbá érdemes elkülöníteni a víz és a tűz üzemét 120 cm, (min. 60 cm) szabad pultfelülettel, ami egyben az előkészítő pult is. 

Egy illetve kétsoros elrendezésnél a pult-fal és a szembelévő pultok közti hely minimum 120 cm legyen. Ezek a méretek szabvány méretek, nem muszáj, de egy kényelmes, jól funkcionáló konyhához ajánlott betartanunk őket. Egy összes funkciót tartalmazó konyha minimum alapterülete 300x180 cm, ennél alább ne adjuk. Felső határt pedig csak pénztárcánk és a házunk/lakásunk terülte szabhat.

Hogyan szabható egyénre a konyhapultok magassága?

A megfelelő magasság beállítása az egyik legfontosabb dolog egészségünk és kényelmünk szempontjából. A munkapult magasságát a bútor lábazatánál tudjuk lejjebb vagy feljebb állítani. Ha a pult magasságát helytelenül állítjuk be, az állandó erőltetett testtartás fáradtságot és akár hosszú távú panaszokat is okozhat. Egy átlagos 165-170 cm-es testmagassághoz 90-95 cm-es pultmagasság tartozik. Ez a könyökmagasság alatti 10-15 cm, mely kényelmes munkavégzést tesz lehetővé.

Milyen kritériumoknak feleljenek meg a pult alatt lévő tároló elemek?

Elsősorban, hogy főzés közben könnyen hozzá tudjunk jutni a fűszerekhez és egyéb kellékekhez. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a régi polcos elemek helyett 100%-ig kihúzható, nagy teherbírású fiókokat alkalmazunk. Ezeknek a termékeknek számtalan előnye van. Sok haszontalan és fárasztó mozdulatot tudunk megspórolni, praktikusabban és nagyobb mennyiséget tudunk benne tárolni. Kisgyermekes családoknál a gyermekzár és az önbehúzós, csillapított működés sem utolsó szempont. L vagy U alakú konyhák tervezésekor a sarokelemeknél nagyon praktikus a körbefordítható, kifordítható polc.

Hogyan helyezzük el a pult fölötti elemeket?

Számítógépen készített tervek...A felső tároló szekrényeket érdemes úgy elhelyezni, hogy semmi esetre se akadályozza a pulton végzett munkánkat. Törekednünk kell a jó rálátási lehetőségekre, ezért tartani kell a pult és a szekrény közötti 50 cm-es távolságot. Egy felső szekrény átlagos mélysége 30 cm, így könnyedén a pult fölé tudunk hajolni, de mégis sok mindent tudunk tárolni benne.
Problémát jelenthet a háztartásokban a páraelszívó elhelyezése is. Ha azt szeretnénk, hogy eredményesen működjön, 60-70 cm- re helyezzük el a pulttól. Ennél lejjebb ne, mert elszívhatja a lángot.

Milyen fényeket adjunk a konyhának?

A legjobb, ha a konyhába minél több természetes fény jut be. Minden helységben szükség van egy általános világításra, ami a konyhában kibővül funkcionális és hangulat fénnyel is. Az általános fényforrás dolga, hogy a mennyezetről bevilágítsa a helyiség egészét. Ezzel a fénnyel bele kell látnunk a fiókokba és a szekrények belsejébe is.

...és a megvalósulásA funkcionális fény az általános fény kiegészítője vagy megtöbbszörözője egy adott területen. Mivel mosogatásnál, főzésnél stb. hátat fordítunk az általános fényforrásnak, így árnyék vetődik rólunk a munkaterületre. Ezért a pult fölé elengedhetetlen a funkcionális fény, amit a felső szekrény aljára lehet felszerelni. Leggyakrabban fénycsövet vagy halogén izzókat használunk, amiket egy takaróléc segítségével le is árnyékolhatunk szemünk elől. Újabban beszerezhetők a halogén lámpákhoz külsőleg hasonló energiatakarékos égők és LED lámpák is ilyen célra.

A hangulatvilágítás nem a főzést vagy az azt megelőző folyamatokat segíti, hanem egy beszélgetésnél, kávézásnál hangulatossá teszi a teret. Kiemelhetjük konyhánk szép vagy érdekes részleteit, de soha ne használjunk erős fényt hozzá. A funkcionális és hangulati fényeknek adjunk külön-külön kapcsolót, mivel csak így funkcionál rendesen.

Elektromosság

A konyhában nagyon sok készüléket üzemeltetünk, ezért is fontos, hogy jó helyen és megfelelő mennyiségű konnektorunk legyen. Át kell gondolni, hogy hány konyhai gépünk van, és hol fogjuk őket üzemeltetni. Fontos, hogy a nagy fogyasztású gépeket külön áramkörre köttessük, mert a túl nagy terhelést nem bírja a rendszer. Konnektort kell adni a pulton álló kisgépeken kívül a hűtőnek, sütőnek, páraelszívónak és a mosogatógépnek.

Ha betartjuk a fentiekben említetteket, akkor (már csak) a számtalan anyag, szín, márka, design között kell eligazodnunk. A fő, hogy a konyában töltött idő, robot helyett egy könnyed felszabadító közösségi tevékenység legyen.

A számítógépes tervek a ALNO AG Kitchen Planner 0.96b programjával készültek, amely letölthető ezen a linken.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Vándor Gergő


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Civakodó elszívók

Konyhai szagelszívó, központi elszívó, levegőztető rendszer, mobil klíma… Egy korszerű lakásban egyre több berendezés működik, melyek levegőt szívnak el a beltérből. De vajon milyen hatással...


A hidegburkolat megtervezése

Egy szép lakás egyik legmeghatározóbb része a szépen, jól burkolt fürdőszoba és konyha, ehhez érdemes tudatosan hozzáállni már a tervezésnél. A jól burkolt nem egyenlő avval, hogy a lapok...