Ajándéktippek gyerekeknek

Bár karácsonykor többnyire vásárolt ajándékok kerülnek a fenyőfa alá, a saját kezűleg készített meglepetések még akkor is szívet melengetők, ha külsőleg szerényebbek, mint az üzletekben vásárolt használati-, vagy dísztárgyak. S ha ezek ráadásként a gyerekek megható igyekezetének gyümölcsei, az kimondottan kedvessé teszi az ilyen ajándékokat. Ám, mindig nagy kérdés, hogy mi is legyen maga az ajándék. Túl bonyolult feladatra nem érdemes vállalkozniuk, mert az könnyen kudarccal végződhet. Segítségül ezért most két spártai egyszerűségű tárgy elkészítéséhez adunk számukra útmutatást.

Virágtartó geometrikus fatestekből

fuszer_01.jpg (17750 bytes)A feladat végső soron nagyon egyszerű, két nagyobb fagolyóból és egy háromszög alapú hasábból kis virágtartót állíthattok össze (1), és ezt akár egy nap alatt elkészíthetitek. Kémcső helyett 20 mm átmérőjű, fényesre polírozott rézcső is megfelel, ha az egyik végét leviaszozott fadugóval lezárjátok. Az 50-60 mm átmérőjű fagolyókat lehetőleg készen vásároljátok meg, vagy egy faesztergályossal készíttessétek el. Nektek végső soron csak az egyenlő oldalú, háromszög alapú hasábot kell kialakítanotok. Ehhez vagy 60x124x166-170 mm-es deszkára (2), vagy három, 20 mm vastag, egymásra ragasztott deszkalapra lesz szükségetek. Ez utóbbi esetben diszperziós ragasztóval kenjétek be a középső lap mindkét oldalát, fogjátok közre a két szélső deszkadarabbal, és csavaros szorítókkal préseljétek egymásra a három faanyagot.
Néhány óra múlva a vastag anyagból már nyugodtan kivághatjátok a 166 mm oldalhosszúságú, háromszög alapú hasábot. Körzővel jelöljétek ki a háromszög csúcsait, majd vonalzó éle mentén húzzátok meg a kontúrját. A felesleges anyagrészeket legkönnyebben lyukfűrésszel vághatjátok le, de lassan és a vonal mellett vezessétek a fűrészlapot. A fadarabot e művelethez csavaros szorítóval fogassátok az asztalra (3). A hasáb éleit, lapjait csiszoljátok egyenesre és simára.
Következő lépésben a fagolyókat vegyétek kezelésbe. A közepükbe üssetek egy vékony szeget kb. 5 mm mélyen, majd húzzátok ki. A szárát a hegyétől mérve csípjétek le 6 mm hosszúságúra, és üssétek vissza a lyukba, de úgy, hogy könnyen kiemelhető legyen, s csak a hegye álljon ki a fagolyóból. A hasábot fémderékszög, vagy háromszögű vonalzó segítségével úgy állítsátok a csúcsára, hogy a felső lapja vízszintes legyen (4). A fagolyót állítsátok a ferde oldalak mellé, és a kiálló szeg hegyével karcoljátok meg a hasáb oldalát.
Ezek után a köldökcsapok számára kb. 15 mm mélyen fúrjatok 8 mm-es fészkeket a fagolyókba (5) és a hasáb két oldalába is, majd a golyókat a csapok segítségével, ragasztó nélkül erősítsétek a fahasábra (6). Ha a golyók és a hasáb csúcsa egy síkban van, és nem billeg, pontos munkát végeztetek, ellenkező esetben valamelyik fagolyó le, vagy fel nyomásával igyekezzetek a pontatlanságot korrigálni. Azt sem árt még most eldöntenetek, hogy feldőlés ellen nem célszerű-e elől és hátul újabb két fagolyóval megnövelnetek a virágtartó stabilitását. Ugyanis a kémcsövekbe helyezett virágok feje labilissá teheti a virágtartót. Az újabb fagolyókat az előzőkhöz hasonlóan köldökcsapokkal erősítsétek a fahasábra.
fuszer_07.jpg (14854 bytes)Mielőtt azonban a fagolyókat a helyükre ragasztanátok, a virágtartó csöveinek készítsetek fészket. A lyukak nagysága igazodjon a kémcső, vagy a rézcső átmérőjéhez, mélységük pedig legalább 35 mm legyen. A két szélső lyuk a középsőtől 40-40 mm távolságba kerüljön. A virágtartó csövek fészkeit központfúróval, lehetőleg állványos fúrógéppel alakítsátok ki, hogy biztosan függőleges legyen mindegyik. Ha fényesre polírozott fémcsövet tesztek majd a fatartóba, akkor a csövek egyik végébe üssetek beléjük illő lapos fa-, vagy parafa dugót, pillanatragasztóval rögzítsétek a cső belsejébe, majd a kiálló részüket vágjátok le. A ledugózott fémcsövek végét olvasztott gyertyaviasszal tehetitek teljesen vízzáróvá. A kémcsövekre díszítésként húzzatok műanyag (7), vagy vékonyfalú fémcsőből levágott gyűrűt.
Most már csak egy végső csiszolási, lakkozási munka van hátra, és a megszáradt darabokat a facsapok segítségével véglegesen összeragaszthatjátok. Közben arra is ügyeljetek, hogy a fagolyók pontosan a helyükre kerüljenek, és a csőtartó talp egyáltalán ne billegjen. A virágtartó csöveket ne ragasszátok a fészkükbe, mert azokat időnként ki is kell tisztítani, és ezt könnyebb elvégezni, ha a csövek kivehetők. 

Fűszertartó

fuszer_08.jpg (27442 bytes)A másik ajándéktárgy (8) elkészítése sem sokkal bonyolultabb, de előbb a tároló üvegcséket kell beszereznetek. E célra ugyan megfelelnek a bébiételes kis üvegek is, de sokkal mutatósabbak, ha a tetejük sima és nem menetes. Kis szerencsével a konyhafelszerelési üzletekben találhattok hasonlókat. Az viszont fontos, hogy az üvegcséknek legyen pereme, különben nem tudjátok majd a tartólap nyílásaiba erősíteni. Az átmérőjük 60 mm körüli legyen, és a magasságuk se haladja meg a 100 mm-t. A szájnyílásuk pedig legalább 40 mm legyen. Ha az üvegcsék már megvannak, szerkesszétek meg a tartólapjukat.
Ez alapvetően egy akkora átmérőjű korong legyen, hogy az üvegcsékből ötnél esetleg többet is elhelyezhessetek a kerületén belül. Az üvegcséket a szájukkal lefelé állítsátok az 5-6 mm vastagságú rétegelt lemezre, így próbáljátok egymástól egyenlő távolságban elhelyezni a 220-250 mm átmérőjűre rajzolt körön belül. Az üvegek egymástól legalább 30 mm távolságra legyenek. Ha jó a szemmértéketek, akkor az üvegeket így is körülrajzolhatjátok (9), de jobb, ha körzővel pontosan kiszerkesztitek az osztásvonalakat, majd erre jelölitek fel az üvegek nyakátmérőjéhez igazodó nyílások körvonalát. Vigyázzatok, mert a nyílások elölről azonos szélességűek a nyakmérettel, és a sarkaik kb. 10 mm-es sugárban lekerekítettek. Ha ezzel megvagytok, akkor egy 20 mm vastag deszkalapra is jelöljétek fel a tartólappal azonos átmérőjű talp körívét, és máris hozzáfoghattok ezek és a további alkatrészek kivágásához.
A tartólapot lyukfűrésszel a legkönnyebb kivágni (10), de lombfűrésszel sem sokkal nehezebb, csak fárasztóbb és több idő szükséges hozzá. A kifűrészelt darab éleit csiszoljátok simára, majd fűrészeljétek ki a talp korongját is. A korong élét azon nyomban csiszoljátok simára.
Az üvegek tartólapját egy álló oszlopra kell majd felerősítenetek, amelyet 50 mm átmérőjű farúdból, gérvágó ládába fogva szabjátok le. A rúd hossza kb. 200 mm legyen, és nagyon ügyeljetek, hogy a vágás síkja merőleges legyen a palástra, különben az oszlopot majd csak ferdén tudjátok a talpra erősíteni. Vékonyabb, 40 mm-es farúdból vágjátok le a fogantyú darabját, majd hozzáláthattok a tartóállvány összeállításához.
fuszer_11.jpg (16912 bytes)A talp közepébe fúrjatok lyukat egy 5x40 mm-es facsavar számára, és a tartólap közepét is fúrjátok ki, majd ragasszátok az oszlop egyik végére. Kenjétek be ragasztóval a korong közepét, és az oszlopot egy behajtott facsavarral megerősítve rögzítsétek a talp közepére (11). Ha már szilárdan áll az állványoszlop, akkor a tetejébe és a fogantyú darabjába is fúrjatok fészket egy 8x30-as facsap számára, majd a csapot ragasztóval bekenve üssétek az oszlopba, arra meg a tartólapot és a fogantyú darabját üssétek fel. Az állványt most már lefújhatjátok vékonyan színtelen akrillakkal.
Amíg az állvány lakkozása szárad, az üvegek záródugóit készítsétek el. Két megoldás között választhatok. Ha van az üvegek nyílásába illő és annál 10-15 mm-el nagyobb átmérőjű farudatok, akkor gérládába szorítva abból fűrészelhetitek le a dugók alsó, illetve felső korongjait (12). Az egyenes vágás alapvetően fontos, tehát a fűrész vágás közben ne billegjen oldalirányba. Ez nem könnyű feladat, mivel több egyforma darabot kell levágnotok. A korongok 10 mm-nél ne legyenek vastagabbak, és ezt egy, a ládába szorított ütközőléccel, vagy deszkadarabbal biztosíthatjátok. A vágáshoz ajánlatos a gérládát csavaros szorítóval, szilárdan a munkaasztalra fogatni - az ütközőfával együtt -, mert így a fűrészelés könnyebb lesz. A köldökcsapokból kialakított kis fogantyúknak azonban még mindegyik korong közepébe megfelelő átmérőjű lyukat kel fúrnotok. A középpontok bejelöléséhez használjatok kartonból kivágott sablont, amivel legalább három jelölést ejtve határozzátok meg pontosan a korongok közepét.
A záródugókat azonban fűrészpengés körkiszúróval is kialakíthatjátok. Az üvegek nyakába illő korongokat 10 mm-es fenyődeszkából, a rájuk ragasztandó fedőket pedig akár 5 mm-es rétegeltlemezből is kivághatjátok. Ezzel a megoldással a fogantyúcsapok központi fészkeit is előfúrtátok, már csak a kellő méretre kell majd bővítenetek, hogy a lecsiszolt sima palástú köldökcsapokat a dugó két darabjába ragaszthassátok. A simára csiszolt dugódarabokat ezt követően már összeragaszthatjátok, lelakkozhatjátok. A fűszertartó ezzel kész, már csak a különféle fűszerekkel kell az üvegcséket feltöltenetek, és hogy munkátok eredménye valóban meglepetés legyen, karácsonyig még dugjátok el valamelyik szekrényetek mélyére.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: ajándék, gyerek

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Gyerekszoba ötletek

A gyerekszoba berendezésekor rugalmasnak kelllennünk, mert a gyerekek hamar változnak, ígylehet, hogy néhány hónap elteltével át kell rendeznünk a szobájukat is. A kicsik rendre szoktatásának...


Gyerekszoba

Az otthonunkban elérhető kikapcsolódáshoz hozzátartozik a magunk által teremtett harmónia is. A megnyugtató környezetet nemcsak mi felnőttek, de gyermekeink is igénylik. A pillekönnyű, gyorsan és...