Cserepes rózsák

A cserepes rózsák különféle rózsafajok keresztezéséből származó újabb fajtacsoport tagjai. Az apró Rose Chinensis örökletes tulajdonságai valamennyiükben fellelhetők. Ezek elsősorban cserepes virágok, szobanövények, de többségük erkélyládába, kőedényekbe és kertbe is kiültethető.
A Rosamini fajtacsoport számos fajtája mindössze 15-20 cm magas és ugyanilyen átmérőjű. Közülük kiemelkedően jó felépítésű és egyenletesen fejlődő a halványrózsaszín virágú (Sweet Rosamini). A Meillandina sorozat fajtái lassúbb fejlődésűek és termetesebbek, 25-30 cm magasak, viszont télállóbbak és virágládákba is kiválóak. A Minijet sorozat szintén elsősorban cserepes növénynek alkalmas. A közismerten alacsony növekedésű kerti rózsák, mint a Baby Maskarade és társai ugyancsak nevelhetők cserepes növényként is.
A kertészek a cserepes rózsákat az első bimbójuk megjelenése idején megvágott, egyleveles, egyrügyes dugványaikkal szaporítják a legnagyobb számban. Két héten át melegben, 22 fokon és csaknem telített páratartalomban gyökereztetik, négyesével, 9 cm átmérőjű cserepekbe dugványozva. A számukra megfelelő talaj az egyharmadrész rostos tőzeg, dupla mennyiségű fekete tőzeg és tízszázaléknyi őrölt agyag keveréke. Ennek tápanyagtartalma literenként egy-két gramm Osmocote vagy hasonló egyéb tartós műtrágya bekeverésével javítható, a gyengén savanyú kémhatása pedig 2,5 g szénsavas mész - Futor - adagolásával állítható be.
A hajtásokon a meggyökeresedésük utáni ötödik héten már megjelenhetnek a bimbók. Ekkor a negyedik íz felett, lehetőleg egyenlő magasságban vissza is kell vágni mindegyiküket. A hatodik héttől tápoldatozással is serkenthető a fejlődésük. Ilyen módon a 13. hétre már készen is lehet a cserepes rózsa. A gyökereztetési időszakot kivéve, teljes fényt igényelnek. Télen, a természetes fény nem is teljesen kielégítő számukra.
Fontos, hogy lehetőleg mindig világos és hűvös helyen legyen a cserepes rózsa. Világos ablak, illetve ablakköz a legjobb helye. Bőséges öntözést kíván, öntözés után azonban ne álljon alatta víz. Az elvirágzás után vissza kell vágni az elágazásai fölött, minden hajtáson három levelet hagyva. Visszavágása után kéthetenként kétezrelékes töménységű tápsós oldattal öntözzük.
Valamennyi cserepes rózsa kikerülhet a szabadba, és kertbe is kiültethető, lehetőleg védett, napos helyre. Szeptembertől viszont már nincs elegendő ideje felkészülni a fagyokra, és ha ilyen későre marad a kiültetése, könnyen kifagyhat. Középkötött talajon érzi igazán jól magát. A szabad földben is célszerű az elvirágzást követően mindig újra visszavágni, ami jól bokrosít, és a következő virágfejlesztést serkenti.