Faanyagvédelem

Milyen kártevők tehetik tönkre a fából készült szerkezeteinket?

Leginkább az időjárás (UV-sugárzás, csapadék), valamint a gombák, rovarok vagy a tűz. Nézzük, milyen módon lehet a fenti károkozók ellen védekezni. Védekezhetünk egyrészt mechanikai módszerekkel, másrészt különböző kémiai faanyagvédő szerek alkalmazásával, ill. a kettő kombinációjával. A beépített szerkezeteknél fontos, hogy a faanyag ne kapjon vizet, mert a gombakártevők egyik legfontosabb életeleme a víz. Így tehát ha megakadályozzuk a víz bejutását a szerkezetbe, már fél sikert értünk el.
A rovaroknál kicsit másképp néz ki a helyzet, mert azok képesek viszonylag alacsony nedvességtartalom mellett megtelepedni, viszont azt érdemes figyelembe venni, hogy ők a faanyagnak a kéreg alatti részét kedvelik leginkább. Itt tehát a védekezés módja elsősorban az, hogy kérges fát semmilyen körülmények között nem használunk, de még a szíjácsos anyagot sem érdemes. Különösen igaz ez a teherhordó szerkezeteknél, amelyeknél egyébként is ajánlatos, sőt gyakran előírás is a kémiai faanyagvédelem.

Kémiai faanyagvédelem

A szerkezet fajtájától függően a faanyagvédőszerrel szemben is különféle követelményeket támaszthatunk.
A beépített szerkezetek (tetőszerkezet, födém, tartógerendák, oszlopok stb.) védelménél csak az a lényeg, hogy hosszú távon ellenálljon a károsítókkal szemben, itt esztétikai igény nem jelentkezik. Ezeket általában az időjárás és az UV-sugárzás nem éri, így elsősorban a rovar- és a gombakártevők ellen kell védeni.
Amennyiben a látható szerkezeteknél a faanyag védelme mellett esztétikai igény is jelentkezik, akkor különféle favédő festékeket kell használni, melyek hatóanyagtartalma ma már a lehetőségekhez képest környezetbarát, és az emberi egészségre sem károsak. A hazai kínálat nagyon széles, sok gyártó van jelen a piacon, és szinte mindegyik ajánl festéket ilyen célra. Megkülönböztetünk az oldószer alapján vizes ill. oldószeres festékeket, ezen belül lazúrozó festékeket, melyek adnak ugyan színt a fának, de a fastruktúra látható marad.

Nézzük, hová mit érdemes használni:

Kültérben, kevéssé igénybe vett szerkezethez (pl. lambéria, ereszalja):

Oldószeres: Xyladecor lazúrfesték, Paramatt lazúrfesték, Tikkurila lazúrok stb.

Vizes hígítású: Consolan időjárásálló lazúr, Consolan időjárásálló festék, Neptun-Aqua, Valtti Akvacolor, Lignolit stb.

Az időjárásnak erősen kitett szerkezetek (pl. kerítés, pergola, könyöklő, kerti bútor stb.): itt a faanyagkezelést alapozással kell kezdeni. Ez lehet az oldószeres Xylaprotect Alap, Valtti Base, Neptun Impregnáló alapozó, Budalakk Dekor Faimpregnáló, Lignoprot megelőző faanyagvédőszer vagy Xylamon.

Festéshez a következő anyagokat ajánlhatjuk:

Oldószeres: Xylaprotect Top ill. Xylaprotect Alpin lazúrfesték, Valtti Color lazúr, Paramatt falazúr, Neptun lazúr, Budalakk Dekor Falazúr, Lazurit, Lazurán  stb.
 

Vizes hígítású: Consolan időjárásálló lazúr és festék, Neptun fedőfesték,Valtti Color Opaque stb.
 

Nyílászárókhoz (ugyancsak alapozás után)

Oldószeres: Xylaprotect Top, Neptun, Valtti, Trinát, Trikolor.

Vizes hígítású: Consolan ablakfesték, Neptun-Aqua ajtó- és ablakfesték, Valtti Akvacolor stb.
 

Külön fejezetet képez a faanyagvédelemben az az eset, amikor a szerkezet a földdel kerül érintkezésbe. Ez a kertépítésben, az utóbbi időben hazánkban is egyre inkább kezd teret hódítani. Ezeket - fenyőfa anyag használatát feltételezve - házilagos módszerekkel nem lehet hosszú távra megbízhatóan megvédeni, itt az üzemi körülmények között elvégzett fatelítési eljárások biztosítanak csak megbízható eredményt.
A nem ilyen módon elkészített kerti bútorok esetén érdemes olyan megoldást találni, hogy a lábak ne érintkezzenek hosszú távon a talajjal, pl. beton járólapra kell állítani őket.
Kicsit kedvezőbb a helyzet néhány keményfánál, amelyek a folyamatos kültéri igénybevétel, illetve a földkapcsolat által létrejövő károsodásokkal szemben ellenállóbbak. Ilyenek, pl. az akác és a tölgy.
Amennyiben tűzvédelemmel kell ellátni a faszerkezetet, akkor egyértelműen a tűzvédő festékeket ajánljuk, mert a különféle, a kereskedelemben kapható, égéskeltő anyagok általában a kezelés szakszerű elvégzése esetén is csak 2-3 évig tartó védelmet biztosítanak a faanyagnak. Ezen idő elteltével a kezelést meg kellene ismételni, amire általában már nincsen mód. A tűzvédő festékek alkalmazása viszont végleges megoldást jelent. Ilyen anyag, pl. a Pyromors tűzvédő festékrendszer.
Ejtsünk még néhány szót a lakótérben lévő faszerkezetek védelméről is. Itt általában a bevezetőben felsorolt károkozókkal nem kell számolni, viszont a mechanikai igénybevételek sokkal fokozottabbak lehetnek, valamint az esztétikai igények is még inkább jelentkeznek.
Beltérben tehát hatóanyagmentes, de szép, ellenálló felületet biztosító fanemesítőket, lazúrokat, lakkokat érdemes használni. Ilyenek, pl. a Consolan beltéri lakkok, a Neptun lakk, a Paramatt vagy a Valtti Color Satin is.
Összességében tehát a faanyagvédelmet nagyon komolyan kell venni, mert a megelőző védelem nagyságrendekkel kerül kevesebbe a megszüntetőhöz képest. Ma már nem okozhat problémát az, hogy beszerezzük a szükséges faanyagvédő szereket, mert mint már volt szó róla, igazán bőséges a kínálat.