Nyár a kertben

2016-08-06 08:19:42 | Módosítva: 2016-08-06 08:30:33

A nyár a legmelegebb, és legszárazabb évszakunk. Kerti növényeink ápolását is e két tényhez kell igazítanunk, hiszen ezekből kiindulva számos növényvédelmi probléma és kisebb-nagyobb krízis állhat elő a termesztésben. A nyár azonban nem csak problémákat tartogat, hiszen ez az az időszak, amikor a legtöbb időt tölthetjük kertünkben, ekkor van lehetőség legtöbbet élvezni a kertet, amivel egész évben dolgozunk.


Öntözés nélkül lehetetlen

Hazánkban a csapadék eloszlása nem igazán ideális. Tavasszal és ősszel vannak időszakok, amikor több csapadék esik, mint amennyire szükség lenne, akkor önti el belvíz a gabonatáblákat. Nyáron azonban aszályos időszakok is adódnak, akkor pedig híján vagyunk a csapadéknak. Egy kertet lehet úgy kialakítani, hogy abban tágtűrésű fajokat, fajtákat válogatunk össze, például olyan gyümölcsfajok fajtáit, amelyek ellenállnak, vagy legalább is tolerálják a leggyakoribb betegségeket, és amelyek a szárazabb időszakokat is átvészelik valahogy. De intenzíven fenntartott szép kert és megfelelő termés öntözés nélkül nincs. Az öntözés hiánya minimum terméskiesést, minőségromlást okoz, de negatív hatással van a növényekre is.

Az öntözésnél három fő szempont van: a rendszeresség, a nagy vízadag és az öntözés ideje. A rendszeresség azért lényeges, mert ha a növényt hozzászoktatjuk, hogy kap vizet, akkor élettani folyamatai emiatt nem állnak át „szárazságtűrő üzemmódba”, így ha egyszer csak minden átmenet nélkül elhagyjuk az öntözést, jobban károsodik a növény, mintha el sem kezdtük volna a vízutánpótlást. Mert ha el sem kezdtük volna, akkor szép lassan ahhoz szoktak volna hozzá a növényeink. Tehát a hirtelen vízelvonás káros. Az inkább ritkábban, de nagyobb vízadaggal elv abból ered, hogy így a víz lejut a talaj mélyebb rétegeibe, tehát a növény ott is fejleszti gyökérzetét. Ha csak kis vízadagokkal öntözünk, akkor a gyökerek is a talajfelszín közelébe koncentrálódnak, hiszen ott találnak nedvességet – mélyebben nem. Ennek az a veszélye, hogy ha felül sok a gyökér lejjebb meg kevés, akkor ha kimarad egy-két öntözés, azt jobban megsínyli a növény, hiszen ott vannak gyökerei inkább (a helytelen öntözés miatt), ahol amúgy hamarabb kiszárad a talaj – a felszín közelében. Ez a gyökérkoncentrálódás amúgy a növények stabilitása szempontjából is rossz: egy aránytalanul nőtt gyökerű fát hamarabb ledönt a vihar. Az öntözés idejére pedig az esti órák az ideálisabbak, ekkor nincs perzselődés veszély, és éjszaka kisebb a kipárolgás is, tehát jobban hasznosul az esti órákban kijuttatott öntözővíz.

A cserépben, konténerekben vagy akasztós kosarakban elültetett növényeknek nagyobb vízigényük van. Könnyebben kiszárad a földjük, hiszen a cserépben lévő kevés föld hamarabb átmelegszik, nagyobb a kipárolgása.

Az újonnan ültetett fák, cserjék érzékenyebbek a szárazságra. Az általános szabály az, hogy a 3-4 évnél fiatalabb fákat-cserjéket csemeteként kell kezelni, és gyakrabban kell öntözni. Gyökereik még nem érnek olyan mélyre, hogy a talaj mélyebb rétegeiből vízhez juthassanak, így a felszíni csapadékra, és az öntözésre vannak rászorulva. A lágyszárúak is könnyen kiszáradhatnak a meleg szezon alatt, lévén gyökereik nem hatolnak mélyen a talajba. A leveles zöldségeket (fejes saláta, spenót stb.) soha ne hagyjuk kiszáradni. Hamar dehidratálódnak, és víz nélkül romlik az ízük. Ha mindig akkor öntözünk, amikor már lankadnak a levelek, az rontja a betakarított zöldségek ízvilágát. A füvesített területek óriási mennyiségű vizet képesek elnyelni. A leghasznosabb módja a gyep vízellátásának a rendszeres öntözőberendezéses megoldás. Száraz időszakban ritkábban nyírjuk a füvet, ez némiképp növeli szárazságtűrését, hiszen minden vágáskor a fűszálakból a sebzésen keresztül sok víz távozik.

Gyomlálás, tápanyag utánpótlás

Amennyiben tavasszal gondot fordítottunk a talaj gyommentesen tartására, akkor kevesebb gondunk lesz ezzel nyáron. A talaj takarása jó megoldás a gyomok ellen is, és a talajnedvesség megőrzésében is segít. A talajt takarhatjuk fenyőkéreggel, ami szép, de ennek ára van. Jó talajtakaró még a fűkaszálék, de a kikapált gyomok is a talajra fektethetők mindaddig, amíg nincs rajtuk mag, hiszen akkor visszavetjük a talajba a gyomokat.  Vigyázzunk, mert egyes gyomnövények képesek arra, hogy ha virágzásuk alatt öljük meg őket, míg végleg elszáradnak gyökér nélkül is képesek beérlelni a magjaikat. Szóval gyomokkal csak óvatosan, körültekintően takarjunk. A szalmatakarás is kiváló a konyhakertben, színe miatt visszaveri a napsugarakat, így a talaj kevéssé melegszik fel, a zöldségek pedig gyorsabban érnek e fényvisszaverő hatás miatt. A talaj nedvességtartalmát és gyommentességét azzal is őrizhetjük, ha a konyhakertben gyakran, például hetente horolókapával végighúzzuk a talajfelszínt. Így még fiatal stádiumban elpusztítjuk a gyomokat, nem várjuk meg a maghozást, hogy újrafertőzzék e területet. Másrészt a talaj hajszálcsövességét megszüntetjük a felszínen, ezzel csökkentve a talajból a vízkipárolgás mértékét.

Gyakran hibázunk azzal, hogy túltápláljuk a talajt, ennek eredménye képen a növények buja növekedésbe kezdenek, de a termés mégsem lesz megfelelő. A túl sok nitrogén a salátát például mérgezővé is teheti. De szintén nem hasznos, ha lesz gyönyörű, óriási levelű retkünk, aminek a hasznos része, a gyökérgumója szinte eltörpül. A szerves trágya és a komposzt alkalmazása azért jó, mert nem lehet vele elrontani a tápanyag összetételt, mert az kiegyensúlyozott e két talajtápláló megoldásban. Míg ha műtrágyákat használunk, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy melyik növénynek milyen tápelem túlsúlyos kezelés kell. A növény faja mellett az sem mindegy milyen korú az adott növény, hiszen a tápanyagigény a különböző életszakaszokban is változik. Ennek érdemes jobban utánanézni, mert kiterjedt szakirodalma van. Csak példaképp: a nitrogén a zöldtömeg növekedést serkent, tehát gyepet trágyázva ezzel nem nagyon lőhetünk mellé. A foszfor a virágzáskor kell főleg, a kálium pedig a növények termés kötődésére és a szárazságtűrésére van hatással. És ez csak a három legnagyobb mennyiségben szükséges elem volt. A műtrágyázáskor ráadásul a növény igényei mellett a talajadottságokkal is tisztában kell lennünk, hogy annak milyen a tápanyagkészlete. Példaként a humuszos talaj jól köti az adott tápanyagokat, ám a homokos talajon a vízoldékony tápanyagok – mint a nitrogén – hamar alsóbb rétegekbe süllyednek, ahol a növény már hasznosítani nem tudja, és így csak a talaj vízkészletét szennyezzük vele.

A cserepes, konténeres növények fognak a leginkább szenvedni a szerény tápanyagmennyiségtől, mert a víz könnyen kimossa innen a hasznos anyagokat. Vagy ültetéskor tegyünk a földhöz hosszú hatásidejű műtrágyát, vagy egész nyáron minden héten locsoljuk vízben oldódó tápoldattal ezeket.

Amennyiben ültetés előtt tavasszal jól előkészítjük a talajt, a legtöbb zöldség nem igényel semmilyen táplálást a nyár folyamán. Ez alól kivételt képez a paradicsom, paprika és padlizsán, amelyeknek szükségük van tápanyag utánpótlásra, főleg alacsony humusztartalmú talajokon, egyébként nem tudnak elég szépre kifejlődni.



Egyéb apróbb tennivalók

Főleg a zöldségek között vannak, melyek karózást igényelnek. Ezt ne mulasszuk el, mert a földre rogyó növényben gátolt a tápanyagáramlás, tehát fejlődésüket vetjük vissza. Másészt a talajra borult növény időnként sáros levelei előbb-utóbb gombás, vagy bakteriális fertőzéseket kapnak. A salátát, retket és egyéb salátanövényeket 2-3 hetente újra lehet vetni, így egész nyáron élvezhetjük ezeket a növényeket.

Gyümölcsöknél, ha túl sok termés kötődött be, végezzünk gyümölcsritkítást. Így nem szakadnak majd le ágak a termés súlya alatt, és a fennmaradó gyümölcsök is méretesebbek, jobb minőségűek lesznek. A szép, gyommentes pázsitot, hogy az ilyen is maradjon, hetente nyírni kell, ez alól kivételt képeznek a nagyon meleg, száraz időszakok, amikor a túl rövid gyep könnyen kiszáradhat.


Az öntözés az esti órákban végezve hasznosul legjobban


Ha jó a térállás, növényeink árnyékolják a talajt, így az gyommentes lesz, és hosszabban nedves marad


A megfelelően ritkított termés nem terheli a fát, jobb minőségű, és darabosabb lesz


A cserépben tartott növények földje gyorsabban kiszárad, mint a szabadföldieké


A nyár a dugványos szaporítás ideje is


A talajtakarásos termesztésre már külön irányzat is alakult


A talaj takarása díszkertben is hasznos


A futóparadicsomok karózása fontos fejlődési és növényvédelmi szempontból is

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kényelmi megoldások az öntözésben

Az öntözőrendszer összeállítások nagy választéka lehetővé teszi az egyénre, és kertre szabott megoldások kialakítását. Így készíthetünk, készíttethetünk olyan rendszereket, melyek alkalmanként...


Locsolási vízmérővel gazdaságosabb a kertöntözés

Egy szépen gondozott kert ápolása a nyári, száraz időszakban sok vizet igényel. Ahhoz, hogy nö­vényeink valóban kertünk díszei legyenek, s pázsitunk még a nyár legmelegebb napjain is üde zöld...