Mini hőközpontok

2013-05-28 11:21:32 | Módosítva: 2013-05-28 11:50:30

Egyedi kombinált lakásfűtő készülékekre alapozott rendszer, többlakásos épületeknél, a szabad energiahordozó-választás lehetőségével.

Többlakásos épületek fűtési berendezéseit kiszolgáló közösségi hőközpontok egy adott lakáscsoportot (lépcsőházat, szekciót, épületet stb.) látnak el. Fogadják, szükség esetén a megfelelő hőmérsékletszintre transzformálják, mérik az általuk kiszolgált fűtési rendszer kazánházból vagy távhővezetékből beérkező (primer) fűtővizét. Ezt követően a mindenkori fűtési igénynek megfelelően szabályozott hőmérsékletű fűtővizet állítanak elő, osztanak el, és gondoskodnak annak folyamatos keringetéséről. Amennyiben a használati melegvíz előállítása központilag történik, akkor ez is a hőközpont feladatai közé tartozik.

A közösségi hőközpontok a jelenlegi gyakorlat szerint olyan „egybeszabott” ellátó hálózatokat látnak el, mind fűtés, mind használati melegvíz-oldalon, amelyek keresztül-kasul hálózzák be a lakásokat, irodákat stb., függetlenül az adott tulajdoni viszonyoktól.  Ha van, akkor nehézkes, sokszor nem arányos vagy igazságtalan a költségosztás. Ha nincs megfelelő költségosztó rendszer, akkor ösztönzés sincs az energia-megtakarításra. A jelenlegi hálózatokra általánosan jellemző hidraulikai beszabályozatlanság híján sok a túlfűtött ingatlan, a HMV cirkulációs hálózatok pedig általánosan beszabályozhatatlan kivitelben épültek és üzemelnek. Egyértelmű tapasztalat, hogy a tulajdonosok közös tulajdonában lévő fűtési- és vízhálózatok nincsenek megfelelően karbantartva, általánosan leromlott állapotúak. Bármilyen helyi üzemhiba is a teljes közösséget érinti.


Az ötlet az, hogy az „egybeszabott”, a helyi problémákat a rendszer többi részére is átvivő, elavult hálózatokat számoljuk fel, minden önálló ingatlanrész kapjon önálló- és egyedileg mért víz- és hőellátó hálózatot, amelyet az eddigi közösségi hőközpontok szinte minden tudásával felvértezett „mini” helyi hőközpontok vesznek át. A „mini” hőközpontok tulajdonképpen olyan kombi kivitelű fali cirkókészülékek, amelyek egy adott lakás (ingatlanrész) fűtését és használati melegvíz-ellátást biztosítják, de a ma használatos, hasonló célú gázüzemű készülékektől eltérően az energiaellátást itt fűtővíz biztosítja, továbbá a készülékekbe a vízmérő és a hőfogyasztás mérő is be van építve.

Társasházaknál

Társasházakban, panel- és tömbházakban ma már megszokott az egyedi hőközpontok alkalmazása. Jogszabályok is kötelezik a távhő szolgáltatókat, hogy épület szinten önálló hőközpontot kell létesítenie; tulajdonképpen ott adja át, és ott méri hitelesen a hőenergiát, és ez alapján történik az elszámolás. A hőközpontban előállított fűtővíz és használati melegvíz szétosztása és elosztása már a lakóközösség dolga. Ebből persze nem kevés konfliktus is származik. Az egyes lakások által elfogyasztott hőenergia már nem mérhető pontosan. Fűtési költségmegosztókkal nagyjából, vagy négyzetméter arányosan hozzávetőlegesen szétosztják a számlát a lakások között, de minél nagyobb a ház, annál kevésbé érvényesül az egyéni érdekeltség. Aki pazarol, az sem fizet sokkal (vagy semmivel) többet annál, aki takarékoskodik a fűtéssel. Így aztán senki sincs ösztönözve a spórolásra, és a végszámla bizony magasabb lesz, mint ha egyedi gázfűtéssel fűtenék a lakásokat. Pedig akár a távhő egyedi, pontos mérésére is lenne mód, ha minden egyes lakásban külön „mini hőközpont” lenne, pontosan mérő hőmennyiségmérővel felszerelve. Erre mutat egy kiforrott példát az Oventrop „Regudis W-HTU” készüléke. Ez egy „víz hőhordozóval fűtött”, kombi üzemmódú, segédenergia nélkül üzemelő lakásfűtő készülék. Tehát a lakás fűtésére és helyi használati melegvíz készítésére egyaránt alkalmas.


A fent említett távhő egyedi szétosztásán felül más fűtőenergiáknál is indokolt lehet az alkalmazása. Egy alkalmas alternatíva lehet akkor, ha gázkonvektorral fűtött lakásokból álló épületet korszerűsítenek, és gazdaságos méretű központi fűtési rendszerre térnek át, vagy egyedi gázüzemű fali fűtő- és kombi készülékekkel üzemelő épületeknél az elöregedett gázvezetékeket, kéményeket és készülékeket egyidejű ki kell váltani, s ehhez a központi gázkazán jóval gazdaságosabb. Ott is szóba jöhet az alkalmazása, ahol egy épület fűtése korszerű központi gázkazánról működik, de innen a szekunder energia már méretlenül kerül a lakásokhoz. További lehetőség, hogy a mini hőközpontban lehetséges alternatív energiahordozók hasznosítása is. Az alap fűtőberendezéshez pl. napkollektoros fűtés-kiegészítés, hőszivattyú stb. kapcsolható.

Új vezetékek

Egy mini hőközpont telepítésénél ugyan el kell hagyni a korábbi strangos fűtési rendszert, és lakásonként kell kiépíteni az új fűtési vezetékeket, de ez egyáltalán nem bonyolult. Lakásonként mindösszesen 3 szolgáltatói vezetéket kell kiépíteni (vízvezetéket, továbbá a fűtési előremenő és visszatérő vezetéket). Ettől kezdve minden önálló fogyasztó saját mini hőközponttal rendelkezik, megszűnik a fogyasztók egymástól való hőoldali függősége. A helyi használati melegvíz előállítás következtében nem kell vízelőkészítés, nincs szükség cirkulációs vezetékre, megszűnik a pangó melegvízben könnyen elszaporodó legionella baktérium fertőzés veszélye. Egy vagy több melegvíz csap megnyitása esetén a készülékbe épített hidraulikusan vezérelt térfogatáram-szabályozó szelep előnyt ad a HMV előállításának. A művelet alatt a készülék a lakás fűtési célú hőellátását szünetelteti. Az Oventrop mini hőközpontjában a primer fűtővíz maximális előremenő hőmérséklete: 90 °C. Ebből tudja előállítani a használati melegvizet 45-60 °C hőmérséklet tartományban úgy, hogy a primer fűtővíz legalább 15 °C-kal magasabb hőmérsékletű legyen, mint a HMV hőmérséklete.


A berendezés üzemetetéséhez nem kell kémény; sem újat építeni, sem a régit felújítani nem szükséges. Az egész kis szerkezet egy szabadon álló vagy falsíkba süllyesztett, 480x800x160 mm méretű fémszekrénybe telepíthető, tehát nem nagyobb, mint egy átlagos gázkazán. A víz- és hőfogyasztásmérők a készülékbe helyezhetők el. A mini hőközpontot – ami tulajdonképpen egy hőcserélő – a vízkövesedéstől számos műszaki megoldás védi (a hőcserélő beépítési helyzete, hidraulikai kötése, a hőcserélőben kialakított örvényes, öntisztító áramlások stb.).

Előnyök, alkalmazások

A rendszer alkalmazása számos előnyt biztosít:
- megszűnik a fogyasztók egymástól való nagymértékű függősége, mind az üzemeltetés, mind a karbantartás vonatkozásában,
- a rendszer az egyes lakásoknál nem igényel rendkívül magas költséggel korszerűsíthető gázvezetéket és kéményt,
- a közös hálózat gyorsan telepíthető, lakásonként mindössze 3 fogyasztói vezetéket kell kiépíteni (hidegvíz-vezeték, továbbá egy fűtési vezetékpár),
- puffertároló alkalmazásával elérhető a szabad energiahordozó-választás, alternatív energiahordozók is bevonhatók a rendszer ellátásához.

Lehetséges alkalmazási helyek:
- jelenleg gázkonvektorral üzemelő, központi fűtési berendezés telepítéséhez gazdaságos méretű lakásokból álló épületekhez,
- jelenleg gázüzemű fűtő- és HMV termelő berendezésekkel üzemelő épületekhez,
- jelenleg központi kazánról ellátott, a fogyasztói oldalon „egybeszabott” fűtési hálózattal szerelt épületekhez,
- távfűtő hálózatba kötött, a fogyasztói oldalon „egybeszabott” fűtési hálózattal szerelt épületekhez,
- minden új tervezésű többlakásos lakóépülethez.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Öko mosószerek

A bio, öko kifejezések már sokszor elcsépeltnek tűnhetnek, és néha olyan termékre is rákerülnek, aminek köze sincs a környezet kíméléséhez. Komolyan véve azonban azt, hogy minél kisebb ökológiai...


Harmónia a kertben

Végre itt a jó idő, a kertem buján zölddel, a gólyák is visszaköltöztek, és maholnap a fecskék is megérkeznek. A minap, elnézve a „gólyáimat”, hogyan tatarozzák, csinosítják tavalyi fészküket,...