Hőszigetelésről általában

Komfort és hőérzet

2013-06-13 09:20:41 | Módosítva: 2013-06-13 09:22:00

A kellemes hőérzet főként a helység belső hőmérsékletétől és annak eloszlásától, valamint a levegő minőségétől (páratartalom, hőmérséklet, frissesség, tisztaság) függ. A lakásban romlik a kellemes közérzetünk, ha a beltéri levegő hőmérséklete és a fal hőmérséklete között 3 °C-os, vagy annál nagyobb különbség van, mert a levegőben hőáramlás indul meg, ami “hideg fal hatás” érzetét kelti. A levegő magas páratartalma miatt a fal hideg oldalán kicsapódás és nyirkosság jelenhet meg. Ezért fontos, hogy a helyiségekben állandó, azonos hőmérséklet legyen.

Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a lakott helyiségben folyamatos, és megfelelő fokú fűtés legyen. Természetesen ugyanilyen fontos, hogy az ajtók és ablakok légmentesen zárjanak, és végül az is, hogy a falak hőszigetelése kielégítő legyen. Építésnél és felújításnál a falak hőszigetelése kulcsfontosságú. Minden épületrészt egyforma szinten érdemes szigetelni, mégpedig hosszú élettartamú, tartós anyaggal, hogy a hatékonyságot egy egész életen át megőrizhessük. Az erre fordított pénz viszont nem vész kárba, a hőszigetelés jól megtérülő beruházás, amivel energiatakarékos és energia-hatékony épületeket alakíthatunk ki. 


Egy családi ház energiájának 80%-a a fűtésre fordítódik; a hatékony hőszigeteléssel a fűtési energiaszükségletnek akár a 60%-át is megtakaríthatjuk, (ráadásul a CO2 kibocsátás is csökken). Hőszigetelési szempontból nem érdemes gyenge pontot hagyni az épületen. A szigetelőanyag beépítése folyamatos, megszakítás nélküli legyen, és a lehető legjobban gondoskodjunk a hőhidak megszüntetéséről. Biztosítsuk a nyílászáróknál a lég- és vízmentességet, és – az ellenőrzött szellőztetés mellett – kerüljük el a kültéri levegő beáramlását az épületbe. Szabályozzuk a légcserét és szellőztetést, hogy jobb legyen a beltéri klíma, megfelelő legyen a relatív páratartalom, és védjük meg az épület hideg részeit a párakicsapódástól. 

Veszteségek

Egy lakóépületnél a háromféle hőveszteségi módról szokás beszélni; hővezetésről (szilárd anyagon vagy gázon keresztül), hőáramlásról (a légmozgásnak köszönhetően – minél kisebb a légmozgás, annál kisebb a hőáramlás), és hősugárzásról (minden anyag hőt nyel el, vagy sugároz ki, hőmérsékletétől és sugárzóképességétől függően – ha a sugárzás elnyelődik vagy visszaverődik, kevesebb a hőveszteség). A hőszigetelés csökkenti, illetve gátolja a hővezetési, hőáramlási és hősugárzási hatásokat egyaránt. Az épület jó beltéri klímájának kialakulásában fontos szerepe van a hőszigetelésnek. Ezzel elkerülhetjük télen a “hideg fal” hatás kialakulását, a hőáramlás okozta nem kívánt légmozgásokat. Az épületburkolat nyirkosságának elkerülésére a nagyfokú hőszigetelésen kívül, alkalmazzunk párafékezést is, ahol ez szükséges. A párafékező is javítja a fal légmentességét. A párafékezés akkor optimális, ha minden évszakban működik, télen ugyanúgy mint nyáron. Szigetelés szempontjából számolnunk kell a nyílászárók fokozott hőszigetelésével is. Érdemes alacsony kisugárzású dupla üvegezést alkalmazni.


Egy épületben a beltéri levegő hőmérséklete mellett a páratartalom megfelelő szintje az egyik legfontosabb szempont a komfortérzet szempontjából. A magasabb relatív páratartalmat megfelelően magas hőmérsékleten érjük el. A nedvesség hatással van az épület burkolatára, illetve a falazat és a burkolat hőszigetelésére is. Legjobb, ha a légfrissítéshez szabályozott mechanikus szellőztetést alkalmazunk.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Télikert vagy többfunkciós üvegszoba

A télkert ma már nem feltétlenül csak növények téli tároló helye, olyan „üvegszobát” iskialakíthatunk, ami teljes értékű szobai funkciókkal rendelkezik amellett, hogy nagyon világos, ígyanövények...


Szigetelés okosan

Volt, aki szomorúan vette tudomásul, hogy a magyar piacon eltűnőben vannak a 44-es és 42-es hővezetési tényezőjű anyagok. Az ő számukrafontos tudnivaló, hogy a hatályos épületenergetikai...