Ablakfelújítások

Bár műanyagból bármilyen ablakformáció kivitelezhető, ám a meglevő fa ablakokkal soha nem azonos módon. Ettől függetlenül pedig nem is mindig szükséges a felújításoknál sokszorta többe kerülő, és kétséges előnyökkel kecsegtető új ablakok beépítése, a régiek ugyanis általában kellő szakértelemmel felújíthatók, mégpedig a cseréknél előnyösebb költséggel.

Ablakcsere kontra felújítás

Ez az itthon még alig elterjedt szemlélet teljesen magától értetődő a nyugati országokban, ahol már évtizedekkel ezelőtt elkezdődtek a tömeges nyílászáró-cserék. Szakembereik – saját negatív tapasztalataik alapján – óva intenek újabban a meggondolatlan ablakcseréktől. Szerencsére mára már kutatási eredmények is alátámasztják, hogy sok szempontból még ma is előnyösebb lehet a régi, kettős üvegezésű, hagyományos ablakok megtartása és felújítása a régi épületekben, mint a műanyagból készültekre cserélése. Elsőre természetesen könnyebbnek tűnik a csere, hiszen egy nap alatt beépítik az ablakokat. Ám a dolog nem mindig ilyen egyszerű, pl. ha az ablaktok az oldalfalakra is rátakar, és még az ablak alatti falat is hozzáépített faburkolat fedi. Ez esetben csak a meglevő tokba lehetséges az új ablak beépítése, vagy olyan jelentős kőműves munkák elvégzésére lesz szükség, ami jelentősen növeli a beépítési költségeket. Ráadásul a helyén maradó tok időszakos karbantartása továbbra is szükséges.

Ez pedig csak egy példa a számtalan egyéb kényszerű körülmény közül. Ezért előbb mindig célszerű a felújítás lehetőségét megvizsgáltatni, mert a munkák ugyan jelentősek lehetnek, a költségek viszont akár a csere harmadát, felét tehetik ki, közel azonos környezetei javulás mellett.
Szerencsére az ilyen munkákra egyre több referenciával is rendelkező vállalkozó szakosodott, akik felelősséggel vállalják a régi ablakok felújítását. Érdemes tehát a szakemberek véleményét kikérni a csere eldöntését megelőzően. Ez természetesen az adott ablakok állapotától is függ, mert a rossz állapotú nyílászárókon már tényleg csak a csere segíthet. A legtöbb régi ablak ún. kapcsolt gerébtokosként ismert, amelyeknek a felújítása megoldható.

A gerébtokos ablakok jellegzetességei

A kapcsolt gerébtokos ablakok különböző változatait már az 1900-as évektől használták, és még a 80-as években is alkalmazták. Jellemzői, hogy a dupla ablakszárnyak befelé nyílnak, és közöttük 10-20 cm távolság van. Az üvegezés általában 3 mm vastag, az ablaktokok kialakítása pedig igen változatos, gyakran az oldalfalakra is ráfednek, sőt az ablakok alatt is faborítás takarja a falazatot. Az ilyen ablakok zárszerkezete elég egyszerű, méretüktől függően egy- vagy két-, rúdzár esetén három ponton zárják a szárnyakat, mint ahogyan a szárnyak is kettő- illetve három pánttal csatlakoznak a tokhoz. 

Állapotuk a kellő gondozás hiányában mára már sok kívánni valót hagy maguk után, ám anyaguk többségüknél még megfelelő. Jó részük kellő szakmai hozzá értéssel megfelelő állapotba hozható, megerősíthető. Az ilyen felújító munkák elég összetett jellegűek, ezért a felújításukat ajánlatos a szakosodott vállalkozások valamelyikére bízni. A kisebb hibák azonban egyénileg is kijavíthatók, de e munkákhoz is szükséges némi szakmai ismeret.

Hibák és javítási lehetőségek 

Az ablakszárnyak záródása többségüknél elég hézagos, ami szinte általánosnak mondható jellegzetesség. Ezért az ablakok között a pára felgyülemlik, és a belső hőkülönbség miatt nem tud kiszellőzni. Ráadásul a vékony üvegezés miatt a fűtési idényben jelentős a hőveszteség, és rossz esetben huzat is érzékelhető a közelükben. Ezen csak a belső szárnyak illesztésével és mart horonyba préselt szigetelő profillal, továbbá a belső szárnyba utólag beépített hőszigetelő üveggel lehet változtatni. Az ablakok tömítésekor figyelembe kell venni, hogy mindig a belső tér felé kell jobban légzárónak lennie az ablakszerkezetnek, ugyanis a külső ablaküvegen az alacsony felületi hőmérséklet miatt nagyobb a páralecsapódás veszélye. 

A belső ablakszárnyat kell az ütközéseknél tömíteni, hogy a fűtött tér meleg párás levegője ne jusson a két ablak közé, ahol a benne lévő nedvesség lecsapódhat a külső hideg üvegen. A külső ütközési felületet nem szabad a filtráció ellen tömíteni. A „szakál csapos”, elasztikus tömítő idomok időtállóak, és mázoláskor eltávolíthatók, majd később visszanyomhatók a mart hornyokba. Egyéb más résszigetelők viszont nehezen távolíthatók el, akadályozzák a mázolást és esetenként az ablakszárny feszülését is okozhatják. 

A legtöbb hibát a szárnyak vetemedése okozza. Ez a szárnyak illesztésével jórészt korrigálható, illetve a pántok megfelelő beállításával is helyre hozható. A szárnyak feszülését okozhatja a túl vastag festékréteg is, amelynek teljes eltávolítása után, és a hornyok kiigazításával akadálymentessé tehető a megfelelő záródás. A vastag festékréteget hőlégfújóval fellazítva lehet a nyers fáig eltávolítani, majd csiszolás, tapaszolás és lenolajkencés beeresztés után következhet az alapozás és a fedőzománcozás. A vastag és helyenként levelesen felváló festékréteget mindenképen célszerű eltávolítani, mert csak a vékony, nem felpergő rétegű bevonatok javíthatók alapos csiszolást követő alapozással és újra mázolással. Az időjárásnak kitett külső szárnyak bevonásához ajánlatos hatékony előkészítés után kimondottan vastag ablakzománcot használni, amely UV álló és rugalmas bevonatot ad. A rétegek közötti finomcsiszolás mindenkor szükséges, mert ez a fedőfesték tapadását segíti elő.

Ezeknek az ablakoknak kritikus eleme a tok és a szárnyak alsó része, továbbá a vízvető alatti tokléc. Sok esetben a hasadozott felület nem olyan tragikus hiba; a málló részek eltávolítása, majd lenolajkencés kezelés utáni tapaszolással és többrétegű mázolással felújítható. A korhadt fát könnyű ellenőrizni, ha a csavarhúzó 6 mm mélyen az anyagába nyomható, akkor cserélendő, különben javítható. A beázásokat legtöbb esetben a vízvető léc árkának az eltömődése és a záróléc túlzott hézaga okozza. A horony kitisztítása, és új előtétléc beerősítése, mázolása után a beázás megszüntethető. Az ablakszárnyak vetemedés miatti nehéz záródása is gyakori hiba. Ezt a tok és a szárnyak egymásra fekvő felületeinek az összepasszításával, a pántok és a zárszerkezet egyidejű beállításával szokás orvosolni. Az egyszerűbb zárak beszerezhetők, viszonylag könnyen cserélhetők, beleértve a kopott zárak és zárlemezek cseréjét is. E téren azonban jó eredményt csak gyakorlott szakember képes elérni.

Az üvegezés cseréje

Az ablakok kritikus felülete az üvegezés. A kétrétegű ablakok hőátbocsájtási értéke általában faablakoknál 1,6 W/m2K, ami nem rossz érték. Ám ideális megoldás a keménybevonatos, 4 mm vastag low-e üvegekre cserélni a régi normál ablaküvegeket. Költségtakarékos megoldás, mert csak a belső szárnyakban kell ilyen üveget erősíteni, amelyekkel még így is érdemleges mennyiségű energia takarítható meg. A low-e üvegek ugyan jóval drágábbak a normál üvegeknél, ám előnyös tulajdonságaik ellensúlyozzák a 2000 Ft/m2 árkülönbözetet.
A másik megoldás a legvékonyabb hőszigetelő szerkezet beépítése, amely argongáz töltésű; 3 mm-es üveg, 4 mm-es légrés és 3 mm vastag low-e üvegezéssel készül. Ezt is csak a belső szárnyba ajánlott beépíteni. Hátránya, hogy a meglevő üvegfogadó hornyolást mélyíteni kell, mert ez nem elég mély még ennek a vékony hőszigetelő üvegszerkezetnek a beerősítéséhez sem. Ezzel szemben viszont az ilyen ablakok U értéke 1,1-1,3 W/m2K lesz.

Ha a hangszigetelés is szempont, akkor a 3-4-4, illetve a 3-6-4 réteg összetételű üvegszerkezeteket célszerű választani a zajcsökkentés érdekében, feltéve hogy ezt a szárnykeret lehetővé teszi. A szokásos 16 mm-es összvastagságú hőszigetelő üveg beépítése csak a szélesebb szárnyprofilú ablakokba ajánlott, feltéve, ha az üvegezés többletsúlya nem terheli meg túlságosan magát az ablakszárnyat, és annak a pántjait. A hőszigetelő üvegszerkezetek mindig a belső szárnyba kerüljenek, így a két szárny hatása összeadódik. Ezentúl természetesen a felújított ablakok az eddiginél fokozottabb karbantartást igényelnek, mert különben hamar újból a szakiparosok segítségét kell majd igénybe venni. A felújításokkal elérhető, hogy a lakás légcseréje ideális maradjon, ám ennek ellenére jelentős hő megtakarítás is létrejöjjön.