Egy ilyen készülék beépítése ott jöhet szóba, ahol a távhő rendelkezésre áll, de a lakások fűtését és melegvíz ellátását már egyedileg, önállóan mérhetően és elszámolhatóan akarják megvalósítani. Szükséges tehát egy vízszintes kiosztású fűtési rendszer, amely pontosan ugyanúgy épül ki, mintha egy gázcirkóban gondolkodnánk, de a gázos kombi kazán helyett egy ilyen fali hőközpontot szerelünk fel. Ebbe csatlakozik be a távhő vezetéke, amelyhez akár a korábbi kétcsöves fűtés meglévő vezetékeinek egyikét is fel lehetne használni.
A készülékben lévő hőmennyiség-mérő pontosan méri a felhasznált energiát, amely a megfelelő hitelesítéssel az elszámolás alapját képezheti. A mért távhő meleg vize kerül azután a radiátorokba, amellyel 60-80 fokos fűtővíz esetén maximum 8,5 kW fűtőteljesítményt tud leadni. A fűtés ugyanúgy szabályozható és automatizálható (programozható), mint a gázkazánnál, a megfelelő termosztatikus szelepekkel pedig helyiségenként is az egyéni hőigényekhez és a külső befolyásoló tényezőkhöz igazítható. A 45-50 °C-os használati meleg vizet egy 25-30 kW teljesítményű hőcserélő átfolyós elven állítja elő. Ily módon a lakás vízellátásához csak hideg vízre van szükség. A baktérium képződés szempontjából kifejezetten előnyös az, hogy a melegvíz csak a használat helyén és a felhasználás idején jön létre.
A
saját burkolatú készülék a falra akasztható, de arra is van lehetőség, hogy burkolat
nélkül valamilyen alkalmas helyre beépítsék. Természetesen nincs szüksége kéményre,
nem fogyasztja, és nem szennyezi a levegőt. Új építésű sorházaknál, társasházaknál
gazdaságos megoldás lehet, de szóba jöhet egy meglévő távfűtési rendszer szétbontásánál,
és egyedi mérésű átalakításánál is.






%20300%20index.jpg)
Cikk elejére
