Környezetünkért és pénztárcánkért

Energiahatékonyság

2008-10-20 22:31:12 | Módosítva: 2008-10-20 22:32:05

Az utóbbi években, hazánkban is szinte mindenki szembesülhetett az energiaárak rohamos növekedésével. A leggyakrabban használt energiahordozók készletei végesek, ezért az energia egyre csak drágább lesz. A fogyasztás racionalizálásával, némi korszerűsítéssel, és kis odafigyeléssel - ami ráadásul ingyen van - sokat spórolhatunk...

Energiatanúsítvány: hamarosan...

A háztartások költségvetésében egyre nagyobb hányadot tesz ki a fűtésre fordított költség, valamint a villamos energia díja. Ezek a költségek azonban tudatos energiafelhasználással jelentősen csökkenthetők. Az árakat csökkenteni nem lehet: a házat, lakást fűteni kell... Így nem marad más megoldás a lakossági fogyasztók kezében, mint a hatékonyságot növelni: azaz megfelelő minőségű falakkal, nyílászárókkal, jó szigeteléssel elérni azt, hogy adott beltéri hőmérséklet tartását kevesebb energia felhasználásával lehessen fedezni.
Az Energia Klub "Lakcímke" címen kampányt indított, amely az épületek energetikai tanúsítványának ismertetésén túl részletesen taglalja a különböző energiahatékonysági módszereket, trükköket, praktikákat, valamint bemutatja a megújuló energiaforrásokat, s azok otthoni hasznosítását is. Jelmondatuk: Lakcímke - otthon lenni a hatékonyságban.
Hamarosan Magyarországon is bevezetik az épületek energetikai tanúsítványát a 2002/91/EK Európai Uniós direktíva nyomán. Ez a dokumentum minden egyes ingatlan esetében megmutatja, hogy abban milyen hatékonyan hasznosul az energia, továbbá tanácsot ad az épület energiahatékonyságának fejlesztésére.
A tanúsítványt csak jogosultsággal rendelkező szakember állíthatja majd ki. Ez a papír - hasonlóan a mosógépeknél, hűtőknél már ismert módhoz - kategorizálja majd, hogy az egyes családi házak és lakások mennyire felelnek meg az energiahatékonyság korszerű követelményeinek. A kedvezőbb minősítésű energiatanúsítvány értelemszerűen növeli az adott ingatlan értékét, ugyanakkor egy kedvezőtlen jelölésű tanúsítvány mindenki számára nyilvánvalóvá teszi, hogy az ilyen otthont drágább fenntartani, fűteni, hűteni, és ebből következően benne élni is több költséggel jár.
Az Európai Unió 2002-ben hozta meg az ezzel kapcsolatos, minden tagállamra kötelező érvényű döntését, amit legkésőbb 2009-ig kötelező bevezetni. Az épületek energetikai felülvizsgálatára azért van szükség, mert az összes ingatlanállomány fűtése a legtöbb országban a teljes energiafogyasztásnak átlagban legalább a 40 százaléka, ami nagyon jelentős arány.
Egy energetikai korszerűsítésen átesett épület esetén nem ritka, hogy ennek eredményeként az energiafelhasználása akár a felére is csökkenhet. A megújuló energiát alkalmazó passzív házaknál pedig az épület teljesen függetlenné válhat az energiaszolgáltatóktól.
Az energiatanúsítvány két részből áll majd. Első részéből megtudható, hogy az adott ingatlan milyen minősítést kapott és egy energetikai besorolást kap. Az "I" betű a legrosszabb, az "A+" a legjobb minősítést jelenti. Összesen tíz különböző betű jelzi egy épület energetikai minősítését. Ennek jelentős tájékoztató értéke van azok számára, akik az adott ingatlant szeretnék megvásárolni. Az épületek energetikai tanúsítványának másik fontos része egy javaslattétel. Az energetikai szakértő egy fejlesztési javaslatot is ad arról, mit érdemes az adott ingatlanon korszerűsíteni, megváltoztatni az energetikai besorolás javítása érdekében.
Az energiatanúsítványt a jelenlegi ütemezési terv szerint az első körben az új ingatlanok kapják meg. Ilyet akkor kell kiállítani, ha valaki megvásárolja, vagy bérlőként költözik bele, vagyis a direktíva a vásárlásra és a bérletre vonatkozik. A tervek szerint Magyarországon 2009-től csak az újépítésű ingatlanokhoz kell energetikai tanúsítványt mellékelni.

Beszédes adatok, melyekre érdemes hallgatni...

Érdemes néhány, átlagos családra vonatkozó adatot áttanulmányozni ahhoz, hogy az épületek korszerűsítésén túl fogyasztási szokásainkat is a hatékony de energiatakarékos módszerekhez közelítsük.
Ha 2 °C-kal csökkentjük a lakás hőmérsékletét, akkor ezzel évente körülbelül 21 000 forintot takarítunk meg. Amennyiben a család tagjai fürdés helyett mindennap zuhanyoznak, úgy villanybojler használata esetén, a vízmelegítésen megtakarított költség 130 000 forint körül mozog, míg a megtakarított víz ára 26 000 forintra becsülhető éves szinten.
Amennyiben a televízió, monitor és egyéb készenléti kapcsolóval ellátott berendezést nem hagyjuk készenléti (stand by) állapotban, azzal éves szinten 5000 forint körüli összeget takarítunk meg. Aki csak 5 égőt cserél ki kompakt energiatakarékos fénycsőre, az 12 000 forint körül megtakarítást ér el egy év alatt.
Naponta átlagosan 45 liter víz fogy el a WC öblítések során, és 40 liter fürdésre: a napi átlagos fogyasztás egy család esetén 140 liter körül van.
A hűtőszekrény a háztartás villamos energia fogyasztásának a 30 százalékát teszi ki, így nem mindegy, mennyire energiatakarékos vagy épp pazarló a készülék. Az is pazarlás, ha személyenként 60 liternyi hűtőtér-térfogatnál többet tartunk fenn, hiszen ésszerű életvitel mellett ennyi hűtőtérnek elegendőnek kell lennie személyenként. A nagy bespájzolások időszaka is lejárt, a fagyasztószekrényben élelmiszert tartani szinte luxus, hiszen a mirelit árukhoz folyamatosan hozzájuthatunk a boltokból, és ha ezekből nem tárolunk be sokat, akkor a fagyasztási költség gyakorlatilag a boltok költsége marad, nem a mienk.
Apróság, de érdemes megfogadni, hogy a fagyasztóból kivett ételeket a hűtőszekrény részben hagyjuk kiengedni. Bár így lassabban enged fel, ám a hideg energia így hasznosul. A deresedett, lefagyott hűtők leolvasztás híján akár 10-30 százalékkal is több energiát fogyasztanak.
A benti dolgok mellett érdemes áttekinteni egy házat kívülről is, hogy a hőveszteséget hol, milyen arányban szenvedi el az épület. A fűtésre fordított energiát kifizetjük, ám annak az a része, ami kiszökik, nem hasznosul. Ha tudjuk, hogy hol milyen arányban szökik a hő, akkor azt is tudjuk, hogy ezt a problémát felújításkor milyen fontossági sorrendben orvosoljuk. Egy elkészített hőtérkép egyedileg, az adott épületre vonatkoztatva sok tanulsággal szolgál.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hőszivattyúk energiaforrása

A hőszivattyúk energiaadó közege lehet a külső levegő, a talaj, a talajvíz, legszerencsésebb esetben pedig a talajvíznél magasabb hőmérsékletű termálvíz is. A hőszivattyúk telepítési költségei...


Energiatermelő zsindely

Az energiatermelő zsindely napelemei – a napkollektoroktól eltérően – nem a nap melegét, hanem annak fényét hasznosítják, ezért napsütéses hidegben, akár télen is megfelelő mennyiségű energiát...