Guruló energiáink

Energiatanúsítvány magunknak

2010-12-29 16:25:31 |

Amikor egy épület vagy lakás energetikai korszerűsítéséről beszélünk, olvasunk, akkor gyakran igen nehéz a saját tapasztalatainkat összevetni a szakemberek által kidolgozott elméletekkel. Nehezíti a dolgunkat az is, hogy a különböző számláink egymással nehezen összevethető adatokat - sőt, néha semmilyen megfogható adatot - tartalmaznak. Így aztán csak azt érzékeljük, hogy magas a fűtésszámlánk, de tulajdonképpen nem tudjuk sem azt, hogy mennyire magas (mihez képest?), és azt sem, hogy miért.

Az alábbiakban igyekszünk olyan megközelítéseket alkalmazni, amelynek segítségével bárki elkészítheti saját házának, lakásának "energiatanúsítványát". Természetesen nem szakmai pontossággal, de jó közelítéssel. Ezt össze tudja vetni más adatokkal, és az az irány is kibontakozik, miben tud változtatni legkönnyebben, hogy a fűtés számla tényleg megfoghatóan csökkenjen.
Modellünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a gáz, villany vagy távfűtés számlák alapján mennyi lakásunk, házunk tényleges energiafogyasztása egy év alatt. Ne sajnáljuk tehát a fáradságot, és a (remélhetőleg) összegyűjtött számlákat összesítsük egy éves időszakra. Mégpedig lehetőleg ne naptári évre, hanem inkább nyártól-nyárig, 12 hónapot, amiben mindenképpen egy teljes téli időszak lesz benne. Akik gázzal fűtenek, azok az elfogyasztott gáz m3-ét összesítsék, a távfűtéses lakások lakói a fűtésre (és a melegvízre) elhasznált energia árakat, amelyeket a számlák GJ-ban (giga joule) tartalmaznak, a villanyóra állását pedig kWh-ban látjuk.

A léghőszivattyú geotarifával versenyképes A különböző értékek összevetése nem olyan nehéz. A gázszámlán találunk egy olyan számadatot is, hogy 1 m3 gáz energiatartalma 34 MJ (mega joule), így az elfogyasztott gáz köbméterét szorozzuk be ezzel a számmal. A távhős számlában lévő GJ pedig 1000 MJ-nak felel meg, azt tehát osztani kell ezerrel, és máris egymás mellé állítható a gázfűtés és a távfűtés energia felhasználása.
Példaképpen elvégeztük a fenti számításokat négy különböző lakásra (lásd 1. táblázat). Egy iker családi ház beépítetlen sátortetővel, egy távfűtéses panellakás (alulról, felülről és egy oldalról fűtve), egy önálló családi ház (beépítetlen sátortetővel), és egy társasházi lakás (egy oldalról és felülről fűtve). Az összesített gázszámlákat külön bontottuk, a nyári gázfogyasztását csak a melegvíz készítéséhez és a főzéshez felhasznált energiának tekintettük, ezeknek 12 havi értékét tehát levontuk az éves gázfogyasztásból. Akik elektromos áramot használnak, ugyanígy tudják külön választani a csak fűtésre, és az egyéb másra felhasznált áramfogyasztást. Ez persze nem egzakt módszer, de közelítésnek jó. A távfűtési számlákban pedig eleve külön jelentkezik a fűtés és a melegvíz energiafelhasználása. Akkor járunk el, tehát precízen, ha külön kezeljük a fűtésre elhasznált energiát, és a főzésre, melegvíz stb. előállításra elhasznált energiát. Melegvíz használati szokásaink összevetéséből is hasznos információkat vonhatunk le, de ezt mindenképpen külön kell választanunk a lakás fűtési energia igényétől.

A távfűtés energiaköltsége olcsóbb, mint gondolnánk Táblázatunkból jól látszik, hogy a különböző adottságú lakások energiafelhasználása között igen jelentős a különbség. Hogy ezeket még pontosabban összevethessük, a szakmában elterjedten használt mértékegységre; kWh/m2/évre kiszámítottuk a lakások fűtési energiaigényét. A képlet egyszerű; 1 kWh=3,6 MJ, vagyis az éves összesítésünk MJ-ban számított értékét osszuk el 3,6-tal, majd az eredményt osszuk el a lakás m2-ben mért alapterületével. A minta eredményeink nagyon tanulságosak.
Az ikerház és a családi ház esetében a két épület falazata között nincs jelentős különbség, homlokzati hőszigetelés egyiken sincs. Az energiafelhasználás kb. 25%-os eltérése leginkább a nyílászárók különbségével magyarázható. Mindkét ház teteje beépítetlen, sátortetővel, egyik háznak sincs a födémszigetelése (mennyezetszigetelés), és ott szökik el a legtöbb meleg. Viszont a családi háznak ugyan nem a legkorszerűbb, de thermopán üvegezésű ablakai vannak, amik lényegesen jobban szigetelnek, mint a régi, kétszárnyú ablakok az ikerháznál.

Energia tanúsítvány szerinti besorolás

A+ <55 KWh/m2/év Fokozottan energiatakarékos
A 56-75 KWh/m2/év Energiatakarékos
B 76-95 KWh/m2/év Követelménynél jobb
C 96-100 KWh/m2/év Követelménynek megfelelő
D 101-120 KWh/m2/év Követelményt megközelítő
E 121-150 KWh/m2/év Átlagosnál jobb
F 151-190 KWh/m2/év Átlagos
G 191-250 KWh/m2/év Átlagost megközelítő
H 251-340 KWh/m2/év Gyenge
I 341< KWh/m2/év Rossz


Ikerház és tégla építésű társasházi lakásnál a társasházi lakás négyzetméterre számolt, fajlagos energiaigénye kb. fele az ikerházénak (ami mintaeredményeink legnagyobb különbsége). A falazatok között itt sincs jelentős különbség, és homlokzati hőszigetelés sincs. A két lényeges különbség, hogy a társasházi lakás felett fűtött lakás van, a másik - ebben az esetben is - hogy a társasházi lakásnak thermopán üvegezésű ablakai vannak.

Korszerű, 5 ponton záródó fa ablak A panelház lakása tulajdonképpen jól vizsgázott. Energia felhasználása alacsonyabb, mint a családi házaké, de elmarad a társasházi lakásétól. Véleményünk szerint, a társasházi lakáshoz viszonyított elmaradását, elsősorban a távfűtés energiapazarlása és az egyedi gázfűtés takarékossága indokolhatja. A távfűtéses lakások lakói még ma is gyakran az ablakok megbuktatásával hűtik túlfűtött lakásaikat, mert az egyéni érdekeltség nem jelenik meg eléggé számláikban és gondolkodásukban.
Ha Olvasóink is elvégzik a fenti számításokat, akkor az eredményt ne csak a mi számainkkal, hanem a 2. táblázatban szereplő értékekkel is vessék össze. A 2009-től már kötelezővé vált (lásd a keretes anyagban) energia tanúsítvány, miszerint az épület energiafelhasználásának összevetéséhez kategóriákat határoztak meg. A táblázatból látható, hogy míg egy igen korszerű épület (passzív ház) akár 55 kWh/m2/év energiafogyasztással is megelégszik, addig az ellenkező végletben ez az érték akár 341 kWh/m2/évnél rosszabb is lehet. A különbség több mint 6-szoros! Ebben a táblázatban keresse meg Ön, kedves olvasó saját lakásának négyzetméterre számolt fűtési energia igényét, és a besorolás alapján vonja le a következtetést!

Áram tarifa 44 Ft/kWh  
Geotarifa (áram) 30,5 Ft/kWh  
Elektromos fűtés

12,2 Ft/MJ

 
Elektromos fűtés geotarifával 8,47 Ft/MJ  
Gázfűtés 3,5 Ft/MJ  
Távfűtés (Budapest) 3,2 Ft/MJ  
Fűtés klímával, léghőszivattyúval 4,0 Ft/MJ (3-as jósági fokkal)
Léghőszivattyú geotarifával

2,8 Ft/MJ

(3-as jósági fokkal)

A mi következtetéseinkhez még egy táblázatot mutatunk. Kiszámoltuk, hogy egy MJ energia előállítása különböző energiaforrásokból mennyibe kerül (lásd 3. táblázat). Az igazsághoz persze hozzá tartozik, hogy a hőenergia forintértéke néha kicsit csalóka; nem veszi figyelembe például, hogy a nagyobb sugárzó energia jelentősen növeli a melegérzetünket, így kevesebb energiára van szükségünk ugyanahhoz a komfortérzethez. Mindezek mellett is látszik, hogy a különböző energiaforrások ára között messze nincs akkorra különbség, mint az energia felhasználása között. Bár ezek a különbségek sem elhanyagolhatók, de a gázból, a távhőből, az elektromos áramból vagy a hőszivattyúval előállított energia árai egy nagyságrenden belül mozognak, míg az energia felhasználás felől nézve 2-6-szoros különbségek adódnak.

Ha külső hőszigetelésre nincs mód, jöhet a belső oldali Hol van tehát az igazán jelentős megtakarítás lehetősége? Elsősorban a szigetelés, nyílászárók korszerűsítése vagy cseréje terén, illetve a fogyasztói szokások megváltozásában. Nemzetközi összehasonlítások is azt mutatják, hogy a nálunk fejlettebb országok energia árai nem térnek el jelentősen a miénktől, a fajlagos fűtési energia felhasználásuk viszont alacsonyabbak. Korszerűbb, jól szigetelt épületeik, és takarékos (energiatudatos) gondolkozásuk komoly különbségeket eredményeznek.

Energiatanúsítvány

Az energiatanúsítvány az épület használatától független információt ad az épület fajlagos éves energiafelhasználásáról (kWh/m2/év.
A kormány 176/2008. sz. rendelete értelmében 2009. január 1-től energiatanúsítvány kiállítása kötelező a következő esetekben:

  • új épületek esetén, a használatbavételi engedélyhez
  • ingatlanok tartós - egy évet meghaladó - bérbeadásához
  • 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épületek esetén

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Biobrikett

A téli szezon mindig aktuális problémája, hogyan tudjuk csökkenteni fűtésszámlánkat úgy, hogy ne kelljen fagyoskodnunk még a legnagyobb hidegben sem. A táv- és gázfűtés díjai évről évre emelkednek,...


Energia a "levegőből"

A környezetünkben lévő elektromágneses sugárzás energiájával vezeték nélküli érzékelők, mikroprocesszorok és kommunikációs eszközök biztosíthatják saját áramellátásukat.