Új szabályok a termékbemutatókra

Sokakat megtéveszt a „jó” ajánlat, mert bebizonyítják nekik, hogy a bemutatott eszköz gyakorlatilag életet ment, megfiatalít, meggyógyít minden betegségből. Azután jön a nagy ajánlat, mert „most egy millió forint helyett már 700 ezerért meg lehet venni, és ezzel 300 ezer forintot spórolhatunk meg!!! Higgyék el, létre lehet hozni azt a légkört, amiben egy kevésbé határozott személyiség elbizonytalanodik, és besétál a csapdába. Nem állítjuk, hogy minden termékbemutató így működik, de sajnos sok negatív esetről hallottunk már.

Törvényi változás

2014. január elsejétől azonban módosításra került a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kormány rendelet,: ennek értelmében minden olyan utazás vagy rendezvény helyét és időpontját be kell jelenteni az illetékes jegyzőnek, amely termékek forgalmazása céljából kerül megtartásra. A bejelentést legkésőbb tizenöt nappal előtte kell megtenni, a jegyző pedig ezt továbbítja haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül az utazás vagy rendezvény helye szerint illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek.

A bejelentési kötelezettség folytán a fogyasztóvédelmi hatóság tudomást szerez a termékbemutatókról és módja lesz ezek ellenőrzésére: a jövőben ez elősegítheti azt, hogy egyes cégek ne tanúsítsanak agresszív kereskedelmi gyakorlatot az ilyen értékesítések alkalmával.

Ugyanakkor a rendelet nem ad elég fegyvert a fogyasztóvédelmi hatóság kezébe, mert a szabályok kijátszásához nem kapcsol szankciókat – vagy legfeljebb csak kivételes estekben. Nehéz bizonyítani, hogy a szervező a termékbemutatón agresszív magatartást tanúsít. Segítségképpen azért álljon itt néhány alapszabály az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület tanácsaiból:

Mi van akkor, ha a fogyasztó a vásárlást követően meggondolja magát? El lehet-e állni a szerződéstől?
– Igen, meghatározott időn belül lehetőség van a szerződéstől való elállásra. A termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától, a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződéskötés napjától számított nyolc munkanap elteltéig van erre lehetőség.

Elegendő-e telefonon jelezni az elállási szándékot?
– Célszerű írásban (lehetőség szerint ajánlott, tértivevényes levélben) jelezni az elállási szándékot.

Mi van akkor, ha a fogyasztót nem tájékoztatják arról, hogy nyolc munkanapon belül elállhat a szerződéstől. Mit lehet tenni ebben az esetben?
– A vállalkozás köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni elállási jogáról, és annak a személynek a nevéről, címéről, és – ha az elállási nyilatkozatot ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címéről, akivel szemben e jogát gyakorolhatja. Amennyiben az elállási jogáról nem tájékoztatja írásban a fogyasztót a vállalkozó, akkor a szerződés semmis, azaz úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna.

Elállás esetén követelhet bánatpénzt a vállalkozás?
– Csak a jogszabályban meghatározott nyolc munkanapon túli elállás esetén.

Minden esetre vonatkozik az elállási jog?
– Nem. Így például nem gyakorolhatja az elállási jogát a fogyasztó, ha a terméket nem tudja teljes egészében visszaszolgáltatni. Ha azonban részben vissza tudja azt szolgáltatni úgy, hogy a megmaradt rész értéke és használhatósága nem csökkent, a vételár arányos részének visszaszolgáltatását követelheti.
Ha a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést részben teljesítették, a fogyasztónak a díj visszafizetésére vonatkozó követelésével szemben a vállalkozás követelheti a szolgáltatás már igénybe vett részére arányosan járó díjat. Nem gyakorolhatja az elállási jogát a fogyasztó, ha a szolgáltatást már teljes egészében igénybe vette.