Mivel fűtsük a társasházat?

A rezsicsökkentés kapcsán bekövetkezett energia-ár csökkenés majdnem minden energia fajtánál érezhető, bár némi differenciálás tapasztalható. Érdekesség kedvéért a grafikonon megmutatjuk, hogy a budapesti távfűtés költségei hogyan változtak az elmúlt 6 évben. Az energia egységárán láthatjuk, hogy míg az időszak elején folyamatosan növekedett – megjegyezzük, hogy a gáz ára nem párhuzamosan mozgott ezzel – azután a műszaki fejlesztések nyomán csökkenni kezdett, majd az ÁFA 5%-ra csökkenése után még alacsonyabb lett. Ehhez jött most hozzá a rezsicsökkentés – több lépcsőben. A vizsgált időszak elején még lapunk hasábjain is érvelések voltak olvashatók arról, hogy miért érdemes leválni a távfűtésről, és átállni az olcsó gázfűtésre egy társasháznak.

Időközben változtak az arányok!

Manapság a gázkazán, a hőszivattyú, a távfűtés és a napkollektor, illetve hőszivattyú „versenyeznek” a kényelmes fűtések kategóriájában. Amikor fűtésrendszerről beszélünk, akkor az esetek többségében automatikusan beleértjük a melegvíz szolgáltatást is a rendszerbe. Egy vidéki társasház rendelkezésre álló adatai alapján szakemberek elemzést készítettek, melyben megvizsgálták a társasház távfűtésről történő elszakadásának lehetséges módozatait, valamint a hőenergia hatékonyabb felhasználásának lehetőségeit. Az összehasonlítás persze nem egyszerű, mert a különböző időszakok meteorológiai adatai eltérnek egymástól, de azért a főbb következtetések levonására alkalmas. A melegvíz előállítása kevésbé függ a külső hőmérséklettől, itt az összehasonlítás pontosabb.

Miután kiszámolták a ház energia igényét a jelenlegi állapotában, a lakóközösségnek el kellett dönteni, a fűtésrendszert változtassák meg, vagy szigeteljenek. Ha megtehetik, akkor esetleg mindkettőt? Melyikre van támogatás? Akármelyiket is választják, a fűtési rendszer szabályozhatósága, szabályozhatóvá tétele és a fogyasztás egyedi mérhetősége minden esetben kulcsfontosságú. Alapvetően vizsgálni kell ekkor a ház adott állapotának szigetelési tulajdonságait is. A példában szereplő lakótelepi panelház szigetelési tulajdonságai még az eredetiek, viszonylag gyengének mondhatók. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a szigetelés jelentősen segít az energia megtakarításában, illetve ez a beavatkozás eredményezheti a legnagyobb megtakarítást.

A hőszigetelés előzze meg a fűtési rendszer korszerűsítését

A számításokból az is kiderül, hogy nyílászáró csere és szigetelés egyszerre történő megvalósítása esetén felére is csökkenhet a szükséges fűtésteljesítmény. Ez azonban az elvi teljesítmény igény, és ha a szigetelés nem párosul szabályozható fűtőrendszerrel, akkor a lakosok az ablakon eresztik ki a felesleges meleget. Akár az is előfordulhat, hogy az energia-fogyasztás megnő.

A szabályozás is csak lehetőség marad, ha az nem egészül ki az egyéni mérés rendszerével. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakók csak akkor élnek ezzel a lehetőséggel, ha közvetlen, jól összehasonlítható anyagi érdekük fűződik hozzá. Az egyedi mérés lehetőségének kiépítése nem olcsó, de a hatékony megtakarításhoz számolnunk kell vele.

Távfűtés bruttó egységárának változása az elmúlt 6 évben

Háztartási villamosáram árának változása az Unióban és Magyarországon

Ha a fűtési energia fajtájának megváltoztatásában gondolkozunk, akkor arra számíthatunk, hogy a rendszer bekerülési költsége a teljesítmény igénnyel arányosan fog növekedni. Ez alól a gáz némileg kivétel, de a hőszivattyúra, napkollektorra mindenképpen igaz. Nem logikus tehát egy fűtőberendezés teljesítményét hozzánöveszteni a rossz szigetelés magas energiaigényéhez, sem a berendezés bekerülési költsége, sem a későbbi energiafogyasztása miatt.

Társasház a panel-felújítási program után

Fűtés- és melegvízellátás energiaigényének változása az év folyamán

Hőszivattyú alkalmazásakor először is az alkalmazandó hőszivattyú működési módját kell eldönteni. Egy társasház esetében, ha annak méretei eléggé nagyok, akkor a levegő-víz hőszivattyú alkalmazása nem ajánlott. Nem lehet úgy elhelyezni ezeket az eszközöket, hogy egymás működését ne zavarják, hogy a lehűtött levegő ne zavarja vagy magát a házat, vagy a környezetben lévőket. Egy lakótelepen ugyancsak nem helyezhető el a vízszintes talajkollektor egy hőszivattyú működtetéséhez, mert ekkora földterület nem áll rendelkezésre. Marad tehát a víz-víz alapú és a talajszondás hőszivattyútípus. A szonda alapú hőszivattyúk esetében is meglehetősen nagyszámú szonda fúrására van szükség, melynek magas a költsége. Azt pedig még további vizsgálatokkal kell megállapítani, hogy az adott talajviszonyoknál rendelkezésre áll-e a szükséges, mondjuk perecenként fél m3 talajvíz.

Ha a társasház a hőszivattyút a meglévő radiátorrendszerrel kívánja működtetni, akkor a legmagasabb fűtővíz hőmérsékleten kell dolgoznia a rendszernek. Ebben az esetben a még kiváló víz-víz hőszivattyúk is csak 3,2-3,6 COP értékkel működnek. Alacsonyabb fűtővíz hőmérséklet esetén ez lehet 5,5-6 is. Az alacsonyabb hőmérsékletű fűtés azonban a fűtésrendszer teljes átalakítást követel meg, ami további jelentős költséget jelent. A hőszivattyú működéséhez szükséges elektromos áramot ugyancsak biztosítani kell, és a megfelelő geotarifás mérési pontot is ki kell alakítani, ezek is pénzbe kerülnek.

Társasház fűtésére alkalmas léghőszivattyú

Napkollektorral elsősorban a melegvíz részbeni előállítását lehet megcélozni, de ezt is csak a nyári periódusban. A kollektorok elhelyezésére a terület korlátozott, egy panelház esetében erre a tető áll rendelkezésre, amelynek mérete és a rajta elhelyezkedő objektumok behatárolják a lehetőségeket.

Alapvető gond, hogy a folyamatos ellátáshoz 10-15 köbméternyi átmeneti víz tárolandó ebben a rendszerben, hiszen a fogyasztás időpontja biztosan nem esik egybe a termelés időpontjával. Egy panelházban ekkora méretű tároló elhelyezése nagy nehézségekbe ütközik. A beruházástól várható megtakarítást pedig össze kell mérni a beruházás költségeivel. A vidéki társasház példájában a számítások azt mutatták, hogy a napkollektorokkal egy villanybojlerhez képest évente 4 millió, de a gázhoz képest már csak 1,3 millió forint, a hőszivattyúhoz képest pedig 800 ezer forint megtakarítás várható.

Technikailag a gázfűtésre történő átállás tűnik a legegyszerűbbnek. Nincsenek bonyodalmakat okozó külső egységei, nincsenek kollektorai. Ugyancsak nem probléma a gázkazánok teljesítményének kisebb túlméretezése, hiszen nincsenek olyan jellegű anyagi következményei, mint a hőszivattyú vagy a napkollektorok esetében, azaz nem okoz jelentős többletköltséget.

A kémény, az égéstermékek elvezetése viszont itt is okozhat problémát. Képzeljünk el egy lakótelepet, ahol kis négyemeletes házakat „szúrtak be” tízemeletes házak közé, mely utóbbiak még a szél irányában is helyezkednek el. Lehetséges, hogy a tízemeletes ház felső emeleteinek lakói nem örülnek, ha a négyemeletes átáll gázfűtésre. Lehet, hogy nem is kapna engedélyt ilyesmire a négyemeletes ház!

Milyen megtakarítást hozhat ezek után a távfűtés helyettesítése gázzal? Konkrét példában, tisztán energetikai szemszögből számítva éves szinten mintegy 1 millió forintot. Ezt azonban könnyen lenullázzák az egyéb felmerülő díjak és költségek. Valószínűleg nem éri meg az átállás, ha a szigetelési és fűtésszabályozási problémákat változatlanul hagyjuk. A teljes szigetelés végrehajtása azonban igen jelentős megtakarításokat eredményezhet.

Talajszonda fúrása hőszivattyúhoz

Levegős hőszivattyú külső egységét el kell távolítani a lakott tér környezetéből

A napkollektorok elhelyezésének lehetősége korlátozott

Egy társasház éves fűtési költsége a távfűtéshez viszonyítva