Veszélyes fák: a fák jogai és kötelességei

2014-03-17 11:30:06 | Módosítva: 2014-03-24 09:59:06

Az elsőre viccesnek tűnő címnek van valóságalapja: jogszabály védi a fákat – tehát vannak jogaik. Ám nem lehetnek veszélyesek, így ha e kötelességüknek nem tesznek eleget, a törvény szigora és a láncfűrész sújthat le rájuk…

Láncfűrész vagy faifjítás?

A fákkal kapcsolatos jogi szabályozás létezik ugyan, de gyakorlatilag kicsi az esély, hogy valakit komolyabban megbüntessenek azért, mert kioltja egy fa életét, azaz engedély nélkül kivágja. Számos más törvényre is igaz, hogy a szabályozás adott, annak betartatása azonban már kevésbé működik. A fákra visszatérve a 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet szól a fás szárú növények védelméről. Emellett helyi önkormányzati rendeletek is előírhatnak ezen túlmenően szabályokat. Azt sem mindig egyszerű megtudni, hogy egy közterületen lévő fa az önkormányzat, a közút kezelője, vagy valamilyen más szervezet hatáskörébe tartozik. Valamelyest könnyít az eligazodásban, hogy általában belterületen, a házak előtti közterületen lévő fákat a helyi önkormányzat gondozza – városokban. Falvakban sokszor senki.

 

A ház melletti fa kiváló árnyékot ad, de állapotára fokozottan figyelni kell


Nagy esőzések után a felázott talajban a gyökerek kevéssé tudnak megkapaszkodni, szél esetén tövestől dőlhet ki a fa

Nézzünk bele a rendeletbe

A fákról szóró rendelet viszonylag rövid, és sok más jogszabállyal ellentétben, még érthető is. Íme, néhány lényeges része.

– Fás szárú növény az ingatlanon belül olyan módon telepíthető, hogy az – figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira – az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.

– A közterületen lévő fasor fahiányainak pótlása csak az adott fasor vonalába történő telepítéssel, a fasorra jellemző faj, fajta felhasználásával történhet, ha annak környezeti feltételei adottak.

– Tilos a fás szárú növények felületének jogellenes megsértése, csonkítása, továbbá részeinek közvetlen vagy közvetett károsítása – a szükséges metszésen túli mértékben, ami nem is károsítás, hanem gondozási munka.

– A használó köteles gondoskodni az ingatlanon lévő fás szárú növények fenntartásáról, az adott faj tulajdonságainak megfelelő szakszerű kezeléséről (így különösen víz- és tápanyag-utánpótlásról, metszésről, növény-egészségügyi beavatkozásról), valamint szükség szerinti pótlásáról. Ebből a részből a „növényvédelem” okán az is kiolvasható, hogy mindenki köteles kórokozó- és kártevő-mentesen tartani kertjét, hiszen ha nem így tesz, végigfertőzheti a környéket. Ez elvileg jól hangzik, gyakorlatban nem működik, hiszen a legritkább esetben szankcionálnak valakit ilyen miatt.

– A használó köteles gondoskodni az ingatlanán lévő fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető részeinek eltávolításáról. A használó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – köteles gondoskodni a fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető származékainak, így különösen ágak, virágzat, termés, levelek összegyűjtéséről (utóbbiaknál a csúszásveszély miatt). A használó mentesül az összegyűjtési kötelezettség alól, amennyiben a humuszképződés nem ellentétes a terület rendeltetésével.

– A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi. Amennyiben a pótlás környezeti feltételei adottak, a jegyző a tulajdonost a pótlásra kötelezi. A közterületen lévő fás szárú növény kivágását követő egy éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos területi borítást. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg. A szakszerű pótlás teljesítését a jogszabály szerint a jegyző ellenőrzi.

– A kormányrendelet melléklete szerint fehér akác, amerikai kőris, mirigyes bálványfa, cserjés gyalogakác, kései meggy és zöldjuhar (inváziós, fás szárú növények) nem telepíthetőek, fakivágás után pótlásra nem használhatóak. A lakosság által közterületen elültetett, fent felsorolt fajú növényeket a későbbi fenntartás megkönnyítése és a jogszabályi előírás betartása miatt – ahol erre kapacitás van – eltávolítják. Ezért ha fás szárú növényzet telepítését tervezi valaki a háza előtt, de közterületen, érdemes megkeresni és egyeztetni ezt a település kertészeti fenntartását elvégző céggel.


A kisebb gallyakat, vékonyabb ágakat helyben aprítják, így az könnyebben komposztálódik a területen


Irányítani kell a fa dőlési irányát, ha sok akadály van körülötte a terepen

Mikor veszélyes egy fa

„Egy fa egészségi állapota, vagy az elhelyezkedése miatt válhat veszélyessé. Ha a fa korhadt, nagy része elszáradt, vihar miatt nagymértékben sérült, hasadt, az állapota másképp (pl. metszés) nem menthető, kivágásra javasolt. Egy fa idézhet elő az elhelyezkedésével is veszélyes állapotot (itt nem a fa veszélyes, hanem a kialakult körülmények): villanyvezeték alatt, magasra növő fajták koronája, ha a fát túl közel ültették egy épülethez fiatal korában, és a későbbiekben a megnőtt korona a falakat, ablakokat veszélyezteti” – mondta Vörös Gyula a „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. parkgondozási üzemvezetője

A szakember kiemelte: ha egy fa metszéssel alakítható úgy, hogy elfogadható, egészséges, esztétikus formát lehet kialakítani, akkor elsősorban a fa megmentése a cél. Amennyiben erre nincs lehetőség, érdemesebb a kivágás mellett dönteni.

Fontos szem előtt tartani, hogy egy fa veszélyességéről nem dönthet bárki önhatalmúlag. A fák állapotának felmérését csak megfelelő végzettségű szakember végezheti el. Egy fakivágási engedélyhez nélkülözhetetlen szakember véleményezése. Abban az esetben, ha egy fa élet- vagy balesetveszélyes állapotban van (kidőlt az útra; viharban kettéhasadt vagy kifordult gyökerestől a földből), megfelelő végzettséggel és felhatalmazással rendelkező szakemberrel (tűzoltóság, település fenntartó szervezet dolgozói) azonnal kivágható, engedély nélkül. Minden más eset engedélyhez kötött! A lehulló, elszáradt ágak veszélyesek lehetnek a gyalogos és járműforgalomra. Egy rosszul, vagy egyáltalán nem metszett fa kárt okozhat villanyvezetékekben. Villanyvezetékek alá a legjobb, ha nem kerül fa. Itt kivételt képezhetnek a nem magasra növő fajok. A településen dolgozó szakemberek ennek megfelelően járnak el fasor felújításnál, vagy új fák ültetésénél.


Alapszabály: ha magától dől, soha sem a jó irányba dől…


A féloldalasan növő fa veszélyt jelez, a korona aszimmetrikus, azért lassan elkezd kifordulni a gyökér a földből. Eső és szél esetén percek alatt befejeződhet a dőlési folyamat


A viharkárok esetén ki kell igazítani a sérülést, és sebkezelni kell

A meglepetés a lakosságot szokta érni, amikor a saját ültetésű fát érintésvédelmi metszés során lefejezik, vagy kivágják a közepét. Az áramszolgáltató megbízásából történt ilyen jellegű metszéseknél az alvállalkozóknak nem kötelességük kertészeti vagy esztétikai szempontok figyelembe vétele (mivel nem kötelességük, általában nem is veszik figyelembe). Ők a védőtávolságon belül lévő ágakat vágják csak le. Az épületeket elérő ágak a falat- vagy annak szigetelését, illetve az ablakokat is rongálhatják. Ültetéseknél rossz fajtaválasztással veszélyeztetést, de legalább is kellemetlenséget okozhatnak a lehulló termések is.

Az adott település önkormányzatának illetve az önkormányzat által a fenntartási munkák elvégzésével megbízott társaság feladata a közterületeken lévő állomány állapotának nyomon követése. Természetesen, több szem többet lát alapon, lakossági bejelentések, közlekedési társaságok jelzései is segítik ennek a feladatnak az ellátását.

A közterületi növénytelepítést törvény, illetve helyi rendeletek szabályozzák. Különösen érdemes ezt faültetések kapcsán komolyan venni. Nagyon sok tényező befolyásolhatja, hogy hova mit lehet telepíteni. Figyelembe kell venni a közművek elhelyezkedését, azok védőtávolságát, a fajta kiválasztását (várostűrés, víz-, hely-, térigény stb.), útkereszteződéseknél a beláthatóságot. Mindemellett mérgező növényeket sem szabad a telek elé a közterületre ültetni, hiszen azzal az arra járó gyerekek is veszélybe kerülnek.


A tő közeli korhadás, a gombák megjelenése jelzi: a törzs beteg, stabilitása csökkent


A favágás néha ipari alpinista szaktudást igényel


A lehulló lomb vagy termések csúszóssá teszik a fa alatti területet. Ez egy erdőben természetes, odavaló, egy járdán azonban összegyűjtendő

Néhány arab országban külön hivatal védi az olajfákat, azokat nem lehet kivágni. Mivel több száz évig élhetnek, így amelyik (akár telken belül is) útban van, az ott is marad. Amikor európaiak telkeket kezdtek vásárolni, és építkezni szerettek volna, azzal szembesültek, hogy ha rossz helyen volt az olajfa, akkor is ott kell hagyni – mert törvény védi. A leleményes „bevándorlók” ekkor kitalálták, hogy elkezdték sózni a talajt, hogy minél előbb elpusztuljon, és kivágható legyen a fa. Erre rájöttek a hatóságok, és új szabályt hoztak: csak akkor vágható ki az olajfa, ha az 5-10 – helyenként változó – egymást követő évben nem hajtott ki. Ezt évente egy bizottság ellenőrzi. Így már érdemesebb az épülő nyaralót áttervezni, mint sózással megvárni, hogy az olajfa elpusztuljon, és kivágható legyen.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Védjük a napelemeket is a villámtól

Egy napelemes rendszer kiépítése nem kis költség, de otthonunk villanyáram fogyasztásának ismeretében elég pontosan kiszámolható, mennyi idő alatt térül meg. A számításkor persze azt...


Veszélyek és visszaélések

Radiátorcsere a Főtáv nevében?