Téli penészesedés tavaszi elhárítása

2014-03-19 10:45:24 | Módosítva: 2014-03-19 10:52:12

A falak penészesedése jellemzően téli probléma, a fűtés, a hőszigetelés és a szellőztetés összetett hibáinak eredménye. A tél vége felé pedig azért kell foglalkoznunk vele, mert ha a korábbi tapasztalatokat nem használjuk fel, és a már létrejött penészesedést nem szüntetjük meg, akkor ősz végén elölről kezdődik minden.


A penészesedés okai

Számtalan írás jelent már meg lapunkban ezzel a témával kapcsolatba, így olvasóink tisztában vannak a falak penészesedésének alapvető okaival. A fűtött és rosszul szellőztetett helyiségekben erősen megnő a páratartalom, és a hideg falakon a nedvesség folyamatosan kicsapódik – megindul a penészgombák szaporodása. A közismert elveken túl újabban a szigetelés, a nyílászáró-csere és a fűtés változtatása miatt is tapasztalhatunk penészesedést.


A homlokzati hőszigetelés elkészültével elfelejtettünk fűteni. A hőfokszabályzó reggeltől estig 16 °C-on van, esténként 19 °C-on, tehát a falak folyamatosan hidegek. Szellőztetés nincs, hisz egész nap nincs otthon senki. Este nem akarjuk kiengedni a drága meleget. A magas páratartalom miatt a 19 °C is kellemes a hőérzetünk.



Az egyre terjedő kandallós kiegészítő fűtésnél is sokszor romlik a fűtés folyamatossága. Amikor nem tartózkodik otthon senki, a 16 °C fokra állított alapfűtés mellett a falak lehűlnek, és ez az állapot 8-10 órán át fennáll. Amikor este hazatér a család és befűt a kandallóba, akkor a levegő hőmérséklete hamar felmelegszik, de a néhány órás meleg alatt a falak nem hogy kiszáradni, de még felmelegedni sem tudnak. Aztán a tűz leég, éjszaka már nem kell a meleg (levegő), és a falak maradnak hidegek. A levegőt sem mozgatja semmi, mert fűtés újra nincs, az új ablakokon keresztül pedig semmi légmozgás nem alakul ki. A 16 °C fokos falakon pedig folytatódik a páralecsapódás.


Tudni kell, hogy a hőszigetelés nem termel hőt, csak a bevitt hőmennyiség-szükségletet csökkenti. Mindeközben a hőszigetelés csak a téglafalakra terjedt ki, a kő lábazatra, a vasbeton padlásfödémre, az ablakok felett végigfutó vasbeton áthidalókra, koszorúkra és párkányra nem.

Mi a megoldás? Először is az épület kiszárítása túlfűtéssel és intenzív szellőztetéssel. Ha az ablakok tökéletesen zárnak, akkor azokat utólag rés-szellőzőkkel kell ellátni. Készülnek automatikus és kézi vezérlésű rés-szellőzők is. Folyamatosan néhány napig 22-24 °C-on kell tartani a lakást, és olyan gyakran szellőztetni, hogy a páratartalom ne emelkedjen 45-50% fölé. Mozgatni kell a levegőt a helyiségen belül, mert különben – még az intenzív fűtéskor is – a kandallónál majd 30 °C lesz, a szoba közepén 22 °C, a hideg falnál pedig marad a 16 °C.

Csökkenteni kell a páratartalmat, berögzött szokásaink (ruhaszárítás, tusolás, főzés) változtatásával, páramentesítő ké­szülékekkel stb. A külső falakkal határos falakra kerülő belső fa falburkolatokat, faltól-falig konyhapultot (a felső elemeket is) úgy kell átalakítani, hogy a burkolat és a fal között legalább 2 cm, de inkább 4 cm átszellőző hézag alakuljon ki. Működő légrés legyen; alul be tudjon jutni a levegő, felül pedig ki, így „melegítve” a falakat.


A belső burkolatok, belső oldali hőszigetelések a falakon, mennyezeteken mindig azzal a veszéllyel járnak, hogy mögöttük harmatponti hőmérséklet alakul ki, tehát páralecsapódás, majd penészedés lesz az eredmény.

A penészesedés megszüntetéséhez először is ecetes vízzel, gombaölő szerekkel a penészréteget le kell mosni, majd teljes belső festés következzen penészgátló festékkel. Hosszú távon természetesen a hiányzó helyeken el kell készíteni az utólagos külső hőszigeteléseket, és meg kell szüntetni a hőhidakat. A hőveszteség mértéke szerint, a padlásfödém felől kell kezdeni – a koszorúknál, áthidalóknál, vasbeton ereszpárkányoknál –, majd el kell jutni a lábazatig.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Plaszlo avatarja

Plaszlo        

kisző = kiszökő. Valahogy lemaradt írás közben..

Plaszlo avatarja

Plaszlo        

Nem kell feltétlenül központi elszívó a résszellőzők mellé. Gondoljunk csak arra, hogy a régebbi, tökéletlenül záródó nyílászárók mellett kisző és bejövő levegő mellett a legritkábban fordult elő penészesedés. A központi elszívó csak abban az esetben szükséges, ha nem tud kialakulni elégséges légmozgás a nyitott szellőzőkön keresztül. Az esetek nagy részében a megfelelően kialakított és felszerelt résszellőzők hangtalanul teszik a dolgukat.

csapati avatarja

csapati         penészesedés ellen

Jó cikk, csak rövid. A szellőzés témába belekap, de nem említ lényeges részeket. Nem elég résszellőzőt beépíteni, a levegő csak ettől nem cserélődik. Ventilátor szükséges a vizes helyiségekbe, ami lehetőleg páratartalomra szabályozottan szívja el a levegőt, a friss levegő pedig a résszellőzőkön keresztül jut be.
A cikk nem említi a hővisszanyerő rendszereket sem.
A penészesedés sosem fog megszűni, ha a lakás szellőzése nem megfelelő. Bővebb információk a penészesedés és a szellőzés közötti összefüggésekről: http://lakásszellőztetők.hu/penesz

Belső hőszigetelés

Magyarországon él egy előítélet a belső hőszigeteléssel szemben, ami elsősorban abból fakad, hogy korábban valóban nem lehetett erre alkalmas anyagokhoz hozzájutni. Ma már nagyon sokan élhetnének...


Civakodó elszívók

Konyhai szagelszívó, központi elszívó, levegőztető rendszer, mobil klíma… Egy korszerű lakásban egyre több berendezés működik, melyek levegőt szívnak el a beltérből. De vajon milyen hatással...