Téli penészesedés tavaszi elhárítása

A penészesedés okai

Számtalan írás jelent már meg lapunkban ezzel a témával kapcsolatba, így olvasóink tisztában vannak a falak penészesedésének alapvető okaival. A fűtött és rosszul szellőztetett helyiségekben erősen megnő a páratartalom, és a hideg falakon a nedvesség folyamatosan kicsapódik – megindul a penészgombák szaporodása. A közismert elveken túl újabban a szigetelés, a nyílászáró-csere és a fűtés változtatása miatt is tapasztalhatunk penészesedést.

A homlokzati hőszigetelés elkészültével elfelejtettünk fűteni. A hőfokszabályzó reggeltől estig 16 °C-on van, esténként 19 °C-on, tehát a falak folyamatosan hidegek. Szellőztetés nincs, hisz egész nap nincs otthon senki. Este nem akarjuk kiengedni a drága meleget. A magas páratartalom miatt a 19 °C is kellemes a hőérzetünk.

Az egyre terjedő kandallós kiegészítő fűtésnél is sokszor romlik a fűtés folyamatossága. Amikor nem tartózkodik otthon senki, a 16 °C fokra állított alapfűtés mellett a falak lehűlnek, és ez az állapot 8-10 órán át fennáll. Amikor este hazatér a család és befűt a kandallóba, akkor a levegő hőmérséklete hamar felmelegszik, de a néhány órás meleg alatt a falak nem hogy kiszáradni, de még felmelegedni sem tudnak. Aztán a tűz leég, éjszaka már nem kell a meleg (levegő), és a falak maradnak hidegek. A levegőt sem mozgatja semmi, mert fűtés újra nincs, az új ablakokon keresztül pedig semmi légmozgás nem alakul ki. A 16 °C fokos falakon pedig folytatódik a páralecsapódás.

Tudni kell, hogy a hőszigetelés nem termel hőt, csak a bevitt hőmennyiség-szükségletet csökkenti. Mindeközben a hőszigetelés csak a téglafalakra terjedt ki, a kő lábazatra, a vasbeton padlásfödémre, az ablakok felett végigfutó vasbeton áthidalókra, koszorúkra és párkányra nem.

Mi a megoldás? Először is az épület kiszárítása túlfűtéssel és intenzív szellőztetéssel. Ha az ablakok tökéletesen zárnak, akkor azokat utólag rés-szellőzőkkel kell ellátni. Készülnek automatikus és kézi vezérlésű rés-szellőzők is. Folyamatosan néhány napig 22-24 °C-on kell tartani a lakást, és olyan gyakran szellőztetni, hogy a páratartalom ne emelkedjen 45-50% fölé. Mozgatni kell a levegőt a helyiségen belül, mert különben – még az intenzív fűtéskor is – a kandallónál majd 30 °C lesz, a szoba közepén 22 °C, a hideg falnál pedig marad a 16 °C.

Csökkenteni kell a páratartalmat, berögzött szokásaink (ruhaszárítás, tusolás, főzés) változtatásával, páramentesítő ké­szülékekkel stb. A külső falakkal határos falakra kerülő belső fa falburkolatokat, faltól-falig konyhapultot (a felső elemeket is) úgy kell átalakítani, hogy a burkolat és a fal között legalább 2 cm, de inkább 4 cm átszellőző hézag alakuljon ki. Működő légrés legyen; alul be tudjon jutni a levegő, felül pedig ki, így „melegítve” a falakat.

A belső burkolatok, belső oldali hőszigetelések a falakon, mennyezeteken mindig azzal a veszéllyel járnak, hogy mögöttük harmatponti hőmérséklet alakul ki, tehát páralecsapódás, majd penészedés lesz az eredmény.

A penészesedés megszüntetéséhez először is ecetes vízzel, gombaölő szerekkel a penészréteget le kell mosni, majd teljes belső festés következzen penészgátló festékkel. Hosszú távon természetesen a hiányzó helyeken el kell készíteni az utólagos külső hőszigeteléseket, és meg kell szüntetni a hőhidakat. A hőveszteség mértéke szerint, a padlásfödém felől kell kezdeni – a koszorúknál, áthidalóknál, vasbeton ereszpárkányoknál –, majd el kell jutni a lábazatig.