Téli penészesedés tavaszi elhárítása

2014-03-19 10:45:24 | Módosítva: 2014-03-19 10:52:12

A falak penészesedése jellemzően téli probléma, a fűtés, a hőszigetelés és a szellőztetés összetett hibáinak eredménye. A tél vége felé pedig azért kell foglalkoznunk vele, mert ha a korábbi tapasztalatokat nem használjuk fel, és a már létrejött penészesedést nem szüntetjük meg, akkor ősz végén elölről kezdődik minden.


A penészesedés okai

Számtalan írás jelent már meg lapunkban ezzel a témával kapcsolatba, így olvasóink tisztában vannak a falak penészesedésének alapvető okaival. A fűtött és rosszul szellőztetett helyiségekben erősen megnő a páratartalom, és a hideg falakon a nedvesség folyamatosan kicsapódik – megindul a penészgombák szaporodása. A közismert elveken túl újabban a szigetelés, a nyílászáró-csere és a fűtés változtatása miatt is tapasztalhatunk penészesedést.


A homlokzati hőszigetelés elkészültével elfelejtettünk fűteni. A hőfokszabályzó reggeltől estig 16 °C-on van, esténként 19 °C-on, tehát a falak folyamatosan hidegek. Szellőztetés nincs, hisz egész nap nincs otthon senki. Este nem akarjuk kiengedni a drága meleget. A magas páratartalom miatt a 19 °C is kellemes a hőérzetünk.



Az egyre terjedő kandallós kiegészítő fűtésnél is sokszor romlik a fűtés folyamatossága. Amikor nem tartózkodik otthon senki, a 16 °C fokra állított alapfűtés mellett a falak lehűlnek, és ez az állapot 8-10 órán át fennáll. Amikor este hazatér a család és befűt a kandallóba, akkor a levegő hőmérséklete hamar felmelegszik, de a néhány órás meleg alatt a falak nem hogy kiszáradni, de még felmelegedni sem tudnak. Aztán a tűz leég, éjszaka már nem kell a meleg (levegő), és a falak maradnak hidegek. A levegőt sem mozgatja semmi, mert fűtés újra nincs, az új ablakokon keresztül pedig semmi légmozgás nem alakul ki. A 16 °C fokos falakon pedig folytatódik a páralecsapódás.


Tudni kell, hogy a hőszigetelés nem termel hőt, csak a bevitt hőmennyiség-szükségletet csökkenti. Mindeközben a hőszigetelés csak a téglafalakra terjedt ki, a kő lábazatra, a vasbeton padlásfödémre, az ablakok felett végigfutó vasbeton áthidalókra, koszorúkra és párkányra nem.

Mi a megoldás? Először is az épület kiszárítása túlfűtéssel és intenzív szellőztetéssel. Ha az ablakok tökéletesen zárnak, akkor azokat utólag rés-szellőzőkkel kell ellátni. Készülnek automatikus és kézi vezérlésű rés-szellőzők is. Folyamatosan néhány napig 22-24 °C-on kell tartani a lakást, és olyan gyakran szellőztetni, hogy a páratartalom ne emelkedjen 45-50% fölé. Mozgatni kell a levegőt a helyiségen belül, mert különben – még az intenzív fűtéskor is – a kandallónál majd 30 °C lesz, a szoba közepén 22 °C, a hideg falnál pedig marad a 16 °C.

Csökkenteni kell a páratartalmat, berögzött szokásaink (ruhaszárítás, tusolás, főzés) változtatásával, páramentesítő ké­szülékekkel stb. A külső falakkal határos falakra kerülő belső fa falburkolatokat, faltól-falig konyhapultot (a felső elemeket is) úgy kell átalakítani, hogy a burkolat és a fal között legalább 2 cm, de inkább 4 cm átszellőző hézag alakuljon ki. Működő légrés legyen; alul be tudjon jutni a levegő, felül pedig ki, így „melegítve” a falakat.


A belső burkolatok, belső oldali hőszigetelések a falakon, mennyezeteken mindig azzal a veszéllyel járnak, hogy mögöttük harmatponti hőmérséklet alakul ki, tehát páralecsapódás, majd penészedés lesz az eredmény.

A penészesedés megszüntetéséhez először is ecetes vízzel, gombaölő szerekkel a penészréteget le kell mosni, majd teljes belső festés következzen penészgátló festékkel. Hosszú távon természetesen a hiányzó helyeken el kell készíteni az utólagos külső hőszigeteléseket, és meg kell szüntetni a hőhidakat. A hőveszteség mértéke szerint, a padlásfödém felől kell kezdeni – a koszorúknál, áthidalóknál, vasbeton ereszpárkányoknál –, majd el kell jutni a lábazatig.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Plaszlo avatarja

Plaszlo        

kisző = kiszökő. Valahogy lemaradt írás közben..

Plaszlo avatarja

Plaszlo        

Nem kell feltétlenül központi elszívó a résszellőzők mellé. Gondoljunk csak arra, hogy a régebbi, tökéletlenül záródó nyílászárók mellett kisző és bejövő levegő mellett a legritkábban fordult elő penészesedés. A központi elszívó csak abban az esetben szükséges, ha nem tud kialakulni elégséges légmozgás a nyitott szellőzőkön keresztül. Az esetek nagy részében a megfelelően kialakított és felszerelt résszellőzők hangtalanul teszik a dolgukat.

csapati avatarja

csapati         penészesedés ellen

Jó cikk, csak rövid. A szellőzés témába belekap, de nem említ lényeges részeket. Nem elég résszellőzőt beépíteni, a levegő csak ettől nem cserélődik. Ventilátor szükséges a vizes helyiségekbe, ami lehetőleg páratartalomra szabályozottan szívja el a levegőt, a friss levegő pedig a résszellőzőkön keresztül jut be.
A cikk nem említi a hővisszanyerő rendszereket sem.
A penészesedés sosem fog megszűni, ha a lakás szellőzése nem megfelelő. Bővebb információk a penészesedés és a szellőzés közötti összefüggésekről: http://lakásszellőztetők.hu/penesz

Befellegzett az energiapazarló homlokzatoknak!

Az URSA TECTONIC szigetelőanyag olyan, mintha a természet ereje alkotta volna. Minimális ökológiai lábnyommal száll szembe a 21. századot elborító műanyagtengerrel.


Garázsfödém-varázs

Szerencsések azok a családi ház tulajdonosok, akiknél a földszinti lakószint alatt pince, műhely vagy mélygarázs célra is jól kihasználható, méretes helyiségek találhatók. Ezek azonban többnyire...